A Magyar Állami Operaház magánékesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera. Tosca – Kálmándy Mihály és Haramza László (2014) (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház) Haramza László 1961-ben Mohácson született. Az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett, a JPTE-n szerzett diplomát magyar-ének szakon. 2001-ig a Pécsi Nemzeti Színház szólistája volt kilenc évadon keresztül, 2002-ig a Budapesti Operettszínházban, 2003-tól a Magyar Állami Operaház magánékeseként volt színpadon. Bátori Éva operaénekes, az Opera Nagykövete program vezetőjeként így emlékezett kollégájára: "Haramza László 2014 szeptemberében tartotta első előadását a MÁO Opera Nagykövetei program keretében. A majd 7 év alatt közel 280 előadást tartott. A program egyik fő célkitűzésének, miszerint jussunk el az ország minden szegletébe, járuljunk hozzá egy az operát értő, ismerő, szerető, operába járó, tágabb látókörű, intelligensebb ifjúság neveléséhez, igazi Nagykövete volt. Ő főként Baranya megyét vállalta, de tette országszerte csendben, hittel, alázattal, amit a Nagykövet program elvárt tőle.
A múzsák szerencsés találkozása A hit ereje, a történelem, és az irodalom iránti érdeklődés, az éneklés szeretete jelenti számunkra azokat az erős szálakat, amelyek a családot átszövik Haramza László operaénekes 1961-ben Mohácson született. Az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett, a JPTE-n szerzett diplomát magyar–ének szakon. Tanulmányok: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Konservatorium der Stadt Wien, Magyar Állami Operaház – operastúdió (2002–2003). Kurzusok: Hamari Júlia kurzusai (2001, 2002, 2003), Budapesti Operabarátok Alapítványának ösztöndíjasa (2003–2004). Tanára volt az író- műfordító tenorista, Szabó Miklós, Bécsben Hilda de Groote, majd a Magyar Állami Operaház stúdiójában Oberfrank Géza és Hamari Júlia. Ösztöndíjasként vett részt Kurt Equiluz Barokk és kortárs passiók c. kurzusán a Stuttgarti Bach Akadémián. Szólista 2001-ig – kilenc éven keresztül – a Pécsi Nemzeti Színházban, 2002-ig a Budapesti Operettszínházban és 2003-tól a Magyar Állami Operaházban, ahol Puccini: Manon Lescaut c. operájában debütált Edmondo szerepében.
Meghalt Haramza László operaénekes - közölte az Operaház a közösségimédia-oldalán. Haramza László operaénekes 1961-ben Mohácson született. Az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett, a JPTE-n szerzett diplomát magyar-ének szakon. 2001-ig a Pécsi Nemzeti Színház szólistája volt kilenc évadon keresztül, 2002-ig a Budapesti Operettszínházban, 2003-tól a Magyar Állami Operaház magánénekeseként volt színpadon. Haramza László Forrás: Operaház Bátori Éva operaénekes az Opera Nagykövete program vezetőjeként így emlékezett kollégájára: "Haramza László 2014 szeptemberében tartotta első előadását a MÁO Opera Nagykövetei program keretében. A majd 7 év alatt közel 280 előadást tartott. A program egyik fő célkitűzésének, miszerint jussunk el az ország minden szegletébe, járuljunk hozzá egy az operát értő, ismerő, szerető, operába járó, tágabb látókörű, intelligensebb ifjúság neveléséhez, igazi Nagykövete volt. Ő főként Baranya megyét vállalta, de tette országszerte csendben, hittel, alázattal, amit a Nagykövet program elvárt tőle.
Mesterei között olyan neves művészek szerepeltek, mint Szabó Miklós és Hilda De Groote. Hamari Júlia kurzusainak rendszeres hallgatója volt (2001, 2002, 2003). A 2003/2004-es évben a Budapesti Operabarátok Alapítványának ösztöndíjasa volt, de szintén ösztöndíjasként vett részt Kurt Equiluz Barokk és kortárs passiók című kurzusán a Stuttgarti Bach Akadémián. Mindemellett a Jelenkor című irodalmi folyóiratban versei is jelentek meg. Többször vendégszerepelt külföldön is (Németország, Ausztria, Horvátország, Anglia), valamint a MÁO Opera Nagykövete program tagjaként nem csupán az országon belül, de a határon túli településeken is tartott előadásokat (Székelyföld, Erdély, Partium, Vajdaság). A program fő célja az, hogy az ország minden szegletébe eljuttassák, és mindenkivel megismertessék, megszerettessék az operát. Haramza László 2014 szeptemberében lépett fel először az Opera Nagykövetei program keretében, és a majd 7 év alatt közel 280 előadást tartott a klasszikus, zenés színházról, operáról.
Vendégszereplések: Németország, Ausztria, Horvátország, Anglia. Repertoár: Donizetti: Don Pasquale – Ernesto; Erkel: Hunyadi László – V. László; Haydn: Halászlányok – Frisellino; Händel: Julius Caesar – Sextus; Leoncavallo: Bajazzók – Beppo; Mozart: Szöktetés a szerájból – Belmonte; Mozart: A varázsfuvola – Tamino, Monostatos; Rossini: A sevillai borbély – Almaviva gróf; J. Strauss: A cigánybáró – Barinkay Sándor; Verdi: Traviata – Alfredo Germont, Gaston; Weber: Abu Hasszan – címszerep; továbbá karakterszerepek és kortárs operák tenorszerepei. Módosítás: ( 2018. január 17. szerda, 20:06) Bővebben... A csoportból tovább kell jutni Mikler Roland szerint is most jött el a fiatalok ideje Hétvégén rajtol a férfi kézilabda Európa-bajnokság. Válogatottunk ezúttal is ott van a kontinens legjobb 16 csapata között, ám sok az előzetes kérdőjel azzal kapcsolatban, hogy idén mit is várhatunk a csapattól. Komoly kérdés ugyanis, hogy a válogatottól visszavonult Nagy Lászlót, valamint a fiatalítás okán kimaradt más rutinos játékosokat sikerül-e majd helyettesíteniük az újaknak.
Nem szereti a hamisságot, a sunyiságot és utálja a hülye vicceket a világhírű magyar operaénekesnő, Lukács Gyöngyi. Egyedülálló karrierje során fellépett többek között a milánói Scalában, a bécsi, a berlini, a hamburgi, a müncheni Staatsoperben, a londoni Covent Gardenben, ahogy a New York-i Metropolitanban is, és ez a lista valóban közel sem teljes. Közben olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Riccardo Muti, Lorin Maazel, Sir Edward Downes vagy Marcello Viotti. Ő a Magyar Állami Operaház történetének legfiatalabb főszereplője. 20 éves volt csupán, amikor A trubadúr Leonóráját énekelte. Csak az őszinteségben hisz, éppen ezért... Fiatalon annyi mindenre még csak nem is gondolunk A Magyar Állami Operaházban szombat este mutatták be Az aranyműves boltja című különleges előadást, online formában, az előadást az Operaház és az Origo közvetítette. Erről is mesél Szilléry Évának az előadás egyik (prózai) főszereplője, Tóth Ildikó. NÉZZE MEG A VIDEÓT! Folytatódik az Opera élő közvetítéssorozata - nézze az Origón!
74 éves korában elhunyt Furkó Kálmán nyugállományú ezredes, aki mind a Magyar Honvédségen belül, mind a magyar harcművészeti életben felbecsülhetetlen jelentőségű örökséget hagyott maga után. Furkó Kálmán 1947. január 2-án született Nyírbátorban. Tehetséges, sportszerető gyermekként a Testnevelési Főiskolára készült. Minden álma volt, hogy olimpiai bajnok súlylökő lesz. Mikor 1961-ben Budapestre a vasútgépészeti technikumba került, életét már erősen meghatározta a sport. Érettségit követően jelentkezett a Testnevelési Főiskolára, azonban első alkalommal nem vették fel, így az Északi Járműjavítóban technikusként dolgozott. Nem adta fel, továbbra is készült az újabb felvételire, mellette pedig atlétikai edzésekre járt. Másodjára úgy vették fel a Testnevelési Főiskolára, hogy előtte el kellett mennie 11 hónap katonai szolgálatra, az egri felderítő zászlóaljhoz. Itt találkozott először a közelharccal, ami óriási hatással volt rá, de ekkor még mindig az atlétikában képzelte el jövőjét. A főiskolán dr. Galla Ferenc oktatta a judót és a birkózást, aki bevezette a test-test elleni küzdelem rejtelmeibe, de az áttörést 1972-ben egy főiskolai karatebemutató hozta el a számára.
Amikor 1971-ben végzett a TF-en, előbb Vácra küldték, később a szolnoki felderítő zászlóaljhoz került. "A következő években felderítő katonák ezreit tanította az önvédelem fortélyaira, a magyarországi kyokushin karate egyik alapítójaként pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a stílus nemcsak megvetette a lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött" - hangsúlyozták, hozzátéve: "a haderőben évtizedeken át az ő szellemisége dominálta a közelharckiképzést, a jelenlegi rendszer is sokban merít örökségéből". Furkó Kálmán 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is részt vett. 1977. október 24-én alapította meg Szolnoki LTE néven saját klubját. Mesterként válogatott versenyzők sorát nevelte évtizedeken keresztül. Hosszú ideig volt a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a Magyar Karate Szakszövetség alenöke és a Magyar Fullcontact Karate Szervezet elnöke, emellett az Európai és a WKO Világszervezet övvizsgabizottságának is tagja volt - írta a Az 1980-as évek végén forgatott népszerű magyar katonai tévésorozat, az Angyalbőrben több epizódjában is szerepelt a közismert katonatiszt.
Meghalt Furkó Kálmán legendás magyar kiképzőtiszt és kyokushin karatemester. A nyugállományú ezredes 74 éves volt. Neve évtizedek alatt fogalommá vált a speciálisan képzett katonai és rendőri alakulatok, valamint a magyar és nemzetközi küzdősportéletben is – írja a Honvédelem portál. Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek: A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>> A Szent Korona Rádió Jobbklikk oldala >>> Csatlakozz! Megjegyzik, Furkó Kálmán egyike volt azoknak, akiknek köszönhetően a kyokushin karate meghonosodott Magyarországon, sőt annak katonai felhasználhatóságát is tanulmányozta. Hivatásos testnevelő, nyolcdanos karatemester, a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a nemzetközi karateszervezet övvizsgabizottságának tagja. Kiképzőtisztként sorkatonák ezreit oktatta a közelharc alapjaira, mélységi felderítők százait képezte ki. Neve legendává vált. Életéről szóló film: (Szent Korona Rádió)
A judo- és karateedzéseken tapasztaltaknak köszönhetően olyan komplex szemléletre tett szert, ami hiánypótló volt az akkori sorkatonai kiképzésben. Közben legendás katonai pályája is alakulóban volt. Amikor 1971-ben végzett a TF-en, szeretett volna a szolnoki felderítő zászlóaljhoz kerülni, de végül Vácra küldték el. Szíve mélyén viszont Szolnokra vágyott, ami hamarosan teljesült is. A következő években felderítő katonák ezreit tanította az önvédelem fortélyaira, a magyarországi kyokushin karate egyik alapítójaként pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a stílus nemcsak megvetette a lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött. A haderőben évtizedeken át az ő szellemisége dominálta a közelharc-kiképzést, a jelenlegi rendszer is sokban merít örökségéből. Elszántságának és kitartásának köszönhetően 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is részt vett. 1977. október 24-én alapította meg Szolnoki LTE néven saját klubját. Mesterként válogatott versenyzők sorát nevelte évtizedeken keresztül.