Két tanulmány kimutatta, hogy a kék-zöld algák fogyasztása növeli az állóképességet, jelentősen meghosszabbítva a fáradtság idejét. ( 3) ( 4) A tanulmány azt is kimutatta, hogy az emberek többet tudnak edzeni, és javult a teljesítményük. Ez azt jelenti, hogy az izmaik nem fáradnak el gyorsan. 5. Javítja a memóriát A spirulinapor használata előnyös lehet a gyerekek számára a memória javítása és az iskolai eredmények javítása szempontjából. Spirulina mire jó powder. Egy szenegáli tanulmány 2 gramm spirulinát mézzel egészített ki 6 iskolában 2 hónapon keresztül. A tanulmány végén a hallgatók jobb eredményekről és tanulmányi eredményekről számolnak be. ( 5) A fehérjék a neurotranszmitterek építőkövei, olyan kis enzimek, amelyek megkötik és információt továbbítanak az agysejtek között. És ahogy már említettük, ezek a jótékony algák jó mennyiségű fehérjét tartalmaznak. 6. Vérnyomás csökkentése A spirulina pozitív hatással van a vérnyomás csökkentésére. A vizsgálat során a 18-65 év közötti emberek 4, 5 gramm spirulinát kaptak 6 héten keresztül.
A klorofill, a növények zöld színét adó anyag segíthet abban, hogy a szervezetünkből eltávolítsuk a méreganyagokat, például a káros hatású nehézfémeket. Egyes szakemberek szerint a radioaktív izotópok ellen is hatékonyan veszi fel a küzdelmet a spirulina. Megakadályozza a vérszegénység kialakulását A NASA szakemberei szerint a spirulina az egyik olyan élelmiszer, melyet az űrhajósoknak is érdemes rendszeresen fogyasztani, mert segít megakadályozni például olyan betegségeket, mint a vashiányos vérszegénység. Spirulina mire jó se. A vas elengedhetetlen az oxigént szállító vörösvérsejtek előállításához. A spirulinát magunkhoz vehetjük étrend-kiegészítő kapszula vagy tabletta formájában, de porként keverhetjük joghurtba vagy turmixba is. Mielőtt spirulinát kezdenénk szedni, kérjük ki a kezelőorvosunk véleményét is, különösen akkor, ha folyamatosan kell szednünk valamilyen gyógyszert.
Egy evőkanál 7 gramm spirulina por összetétele a következőket tartalmazza: Kalória: 20 kcal Fehérje: 4 gramm Szénhidrát: 1, 67 gramm Zsír: 0, 54 gramm Vas: 2 mg Magnézium: 14 mg Kálcium: 8 mg Kálium: 95 mg Foszfor: 8 mg Nátrium: 73 mg Folsavat, B-vitamint (tiamin, riboflavin, niacin), A- és K-vitamint is tartalmaz. 2. Spirulina fogyáshoz Segíthet a spirulina, ha fogyni szeretnél? Valószínűleg már tudjuk, hogy a fehérje és a rost együttesen csökkenti az étvágyat és az éhséget. És ezek az algák mindkét összetevőben gazdagok. Egy tanulmány kimutatta, hogy a spirulina por vagy tabletták hosszú távú használata jótékony hatással van az étvágy csökkentésére. ( 2) 3. Az immunitás növelése Vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a spirulina sejtszinten segít leküzdeni a bakteriális fertőzéseket azáltal, hogy aktiválja az immunrendszer bizonyos tényezőit. A spirulina valóban hasznos kiegészítő. Ha egészséges vagy, könnyebb lesz a fogyás. 4. Spirulina - Gyakori kérdések. Javíthatja az izomerőt és az állóképességet Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a spirulina tabletta vagy por bevétele javítja az izomerőt és az állóképességet.
- B12-vitamin-tartalma kétszer-háromszor annyi, mint a marhamájé. Ez fõként a vegetáriánusoknak jó hír! Tartalmazza a legfontosabb ásványi anyagokat, nyomelemeket. Kiemelkedik 1. vastartalma, mellyel a vashiányos állapot és a vérszegénység igen jól kezelhetõ 2. krómtartalma, mely jelentõsen javítja a szív- és érrendszer mûködését, szabályozza a vércukorszintet és a zsíremésztést és a fogyókúráknál nagyon nagy segítséget nyújt az édességfalás utáni vágy leküzdésében! 3. cinktartalma, mely a szervezet egyik legfontosabb eleme. Kulcsfontosságú szerepet tölt be a szervezet sejtjeinek védelmében, a sejtek anyagcseréjében és vírusölő hatását tekintve nagyon jó immunerősítő anyag. Spirulina: miért érdemes szedni? - HáziPatika. A bőr szépségének megőrzésére is sok termékben adalékként használják 4. Az emberi szervezet számára szükséges aminosavak közül 18-at tartalmaz, nyolcat ezek közül az emberi szervezet nem képes elõállítani. - Gamma-linolénsavat tartalmaz, amely többszörösen telítetlen, egészségvédõ hatással rendelkezõ zsírsavféleség.
Címlap Hírek Miből áll a vér? A vér alakos elemei. 2. rész A vér erekben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyüjtőerek). Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből megközelítőleg 0, 5 liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik. Ez a vérraktár a következő szervek tágult vénáiban található: máj (200-300 ml), lép, az egyéb hasi szervektől (főként a belektől) eredő vénák, bőr alatti vénás fonatok, tüdők, szív. Tehát egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Emiatt van, hogy a véradóktól 0, 45 liter vért (+ néhány millilitert laborvizsgálatokhoz) vesznek le egy alkalommal. Az elhasznált tartalékvért a szervezet néhány nap alatt pótolja. A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet. Fő feladatai az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása.
A vér mint kötőszövet szintén sejtekből és sejtközötti állományból épül fel. A keringő vérben található sejtek nem mindegyike teljes értékű sejt, ezért összefoglaló néven ezeket alakos elemeknek hívjuk. A vér alakos elemei a vörösvérsejtek vagy erythrocyták, a fehérvérsejtek vagy leukocyták, és a vérlemezkék vagy thrombocyták. A vérnek mint kötőszövetnek különlegessége az, hogy a sejtközötti állománya a folyékony, proteinekben gazdag plazma. Az alakos elemek 99%-a vörösvérsejt. Emlősökben kizárólag a légzőgázok szállítására specializálódott, ezért a mitokondriumok kivételével az összes sejtorganellumait elveszítette, sejtmaggal sem rendelkezik. Emiatt a vörösvérsejtek a keringő vérben jellegzetes bikonkáv formát vesznek fel. A vörösvérsejtek piros színüket a bennük található vastartalmú hemoglobintól kapják. A vérlemezkék a vörösvérsejteknél kisebb, ovális vagy korong alakú képletek. Emlősökben sejtmagjuk nincs, de elektronmikroszkóposan különböző sejtorganellumok, mitokondriumok, specifikus szemcsék, multivezikuláris testek láthatók bennük.
A rácsrostok hézagait nyiroksejtek, az úgynevezett limforetikuláris sejtek töltik ki. Kivételt képez a thymus, amely, mint az előbél származéka endodermális eredetű hámsejtekből épül fel. A limforetikuláris sejtek nagyobbik része a csontvelői limfoid őssejtekből származik, a nyirokszervekben érési folyamaton megy keresztül, majd visszakerül a keringésbe. A járulékos sejtek nem limfoid őssejtekből származnak, de működésük elengedhetetlen a megfelelő immunválasz kialakításához. Nagyon sokféle sejt tartozik ide, legismertebbek a makrofágok és a dendritikus sejtek. A makrofágokról már korábban szóltunk. A dendritikus sejteknek két fő típusa van, az úgynevezett follikuláris dendritikus sejtek valamint az interdigitáló dendritikus sejtek. Ezek a sejtek egyrészt nyúlványaik, másrészt különböző kémiai mediátor anyagaik révén képesek összehangolni a vérképző szervekben lévő különböző sejtek működését.
A T sejtek másik csoportja, az úgynevezett segítő sejtek (helper) a vírusra érzékeny B-limfocitákat és magukat az ölősejteket is aktiválják, s így indítják el a szervezetben a sejtes immunválaszt. Vörös csontvelő Mivel a vérsejtek élettartama rövid, a vérsejtek képzésének a képessége az egész élet folyamán megmarad. Felnőttkorban a vörösvérsejtek, granulociták, monociták és vérlemezkék képzése a vörös csontvelőben történik. A limfociták a vöröscsontvelőben és a nyirokszervekben is képződhetnek. A vöröscsontvelő a csontok üregrendszerében található. A csontvelő alapszövetét retikuláris kötőszövet képezi, nyúlványos retikulumsejtekkel és rácsrostokkal. A sejtes és rostos hálózatot az érés különböző stádiumaiban lévő vérsejtek, valamint makrofágok és zsírsejtek töltik ki. A csontvelő szövetében tág lumenű, gyakran bazális lamina nélküli kapillárisok, úgynevezett csontvelői sinusok találhatók, ezeken keresztül jutnak el az érett sejtek a keringési rendszerbe. Nyirokszövet A nyirokszövet alapvázát retikuláris kötőszövet képezi.
Neutrofil granulocita az összes fehérvérsejt 50-70%-a. A neutrofilek a bakteriális vagy gombás fertőzésekkel, és más apró gyulladásos folyamatokkal szállnak szembe, és általában ők válaszolnak először a mikrobiális fertőzésekre; az ő tevékenységük és tömeges pusztulásuk hozza létre a gennyet, ezért leggyakrabban gennysejteknek is hívjuk őket. Hívjuk őket szegment, vagy karéjozott magvú sejteknek is. Limfocita 20-40%. A nyiroksejtek sokkal gyakoribbak a nyirokrendszerben. A vérben háromféle nyiroksejt van: - B-sejtek: A B-sejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket), amelyek hozzákötődnek a kórokozókhoz, és ezzel lehetővé teszik az elpusztításukat. - T-sejtek: A CD4|CD4+ segítő T-sejtek vezérlik az immunválaszt, és fontosak a sejten belüli baktériumok elleni védekezésben. A CD8|CD8+ citotoxikus T-sejtek képesek megölni a vírussal fertőzött és a daganatsejteket. - T ermészetes ölősejtek (NK, Natural Killer): A természetes ölősejtek képesek megölni azokat a sejteket, amelyek erre jelet adnak nekik, mivel megfertőződtek egy vírussal vagy rákossá váltak.