A téli karikák, bodorkák, ritkán dévérek a mély és a sekély vizek között mozognak, fél kilós méretig ezeken a helyeken találkozhatunk velük. Tudnivalók Kezelő: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége Területe: 17, 4 ha Halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszegfélék, compó, pisztráng Telepítés: nyáron pl. : 1560 kg háromnyaras ponty és 700 kg keszeg, utolsó őszi pontytelepítés: 840 kg nyurgaponty, de erre is jött még azóta keszeg és ragadozó Szabályok: OHR szerint Horgászidő: 0-24 h Elvihető: OHR szerint Csónakos horgászat: nincs Napijegy ára: 1000 Ft felnőtt, 500 Ft ifjúsági Váltható: a vasi jegybizományosoknál, legközelebb: Máriaújfalu - Papp-Csárda, Máriaújfalusi u. 90. ; Vari Ferenc, Kiss u. 122. ; Szentgotthárd - Szekér Ferenc, Árpád u. 5. ; TRABUCCO Horgászbolt, Széll K. tér; BLINKER Horgászbolt, Széll K. tér; Szekér Ferenc, Árpád u. ; Cziráki László, Petőfi S. Festői tavak az Őrségben, ahol csobbanni is lehet. u. 45. További infó: Vas megyei szövetség - 06 94 506 835; Szombathely. Welther K. 17. Megközelítés Bp. felől 8-as főút - Vasszentmihály után balra - Csötörnek után Szentgotthárd felé - Magyarlak után Szentgotthárd-Rábakisfaludnál balra Apátistvánfalva (Őriszentpéter) felé - 2 km után jobbra parkoló a tónál; Zalaegerszeg irányából a 76-osút felől, Bagod - Zalaszentgyörgy - Zalalövő - Őriszentpéter - Szalafő után jobbra (-Papszer) - Farkasfa - következő kereszteződésnél jobbra (Szentgotthárd felé) - 3 km után balra parkoló a tónál.
A mesterséges tó nemcsak a horgászok, hanem a fürdőzők és kirándulók körében is kedvelt. A tóparti sétány mellett épült ki az 1 kilométer hosszú Hársas-tó tanösvény, amely a tó és környékének élővilágát, a vidék építészeti értékeit mutatja be. Hársas tó strand to strand twist. Az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Hársas-tavat a helyiek az Őrség Balatonjaként is emlegetik. A tó déli részén kiépített strand van, ezen kívül fürödni nem szabad a tóban, mivel a völgy egy részét érintetlenül hagyták a munkálatok során, így medrében akár fatuskók, gyökerek, buckák is lehetnek.
II. Őrségi Nyár terepfutó verseny-1 II. Őrségi Nyár terepfutó verseny - Kiírás Rajt: 17. 00 óra, Őrségi Hársas-tó strand Jelentkezés: 15:00-16:30-ig a strandon Cél: Hársas-tó strand Leírás: A futók az Őrségi Hársas-tó partján vezető 2, 2 km hosszú örvényen futnak körbe. A hosszabb távok több kör megtételét jelentik a tóparton. Őrségi Nyár terepfutó verseny. Versenyszámok és kategóriák: - 3 órás Váltó kategóriák: Férfi, Női és Vegyes váltók (2-6 fős váltók nevezhetőek) A váltók 2-4 fősek lehetnek, az a váltó nyer, aki 3 óra alatt több befejezett körrel rendelkezik, azonos számú kör esetén az a váltó végez előrébb, amelyik az utolsó kört előbb fejezte be. - 3 órás Egyéni kategóriák: F21, F40, N21, N40 Az a futó nyeri a versenyt, aki 3 óra alatt több befejezett körrel rendelkezik, azonos számú kör esetén az végez előrébb, aki az utolsó körét előbb fejezte be.
Nagy munkát az északi részen a nyugati parton végeztek csak: agyagig legyalulták. Az út felőli (folyásirány szerinti jobb) parthoz viszont egyáltalán nem nyúltak. A befolyó környéke, köszönhetően az adottságainak kiváló ivóhelynek minősített terület. Hársas tó strand to strand vakansieoord. Ezen a részen 100 méter hosszan egész évben tilos a horgászat természetvédelmi és halvédelmi okokból! A tavon szabad strandot is kialakítottak, melynek köszönhetően nyáron családos horgászturizmus a jellemző. A befolyó és a strand előtti terület sekélynek mondható és a nyílt vízen is találhatunk sekélyes részeket. Ennek oka, hogy kisebb zátonyszerű képződmények maradtak a vízben, melyek egyébként a strand előtti kisvízzel egyetemben, igen jó helyek a tavaszi, nyári időszakokban. Ami a strandolást illeti, rendkívüli népszerűségnek örvend nem csak a szentgotthárdiak és környékbeliek, hanem a messzebbről érkező turisták körében is. A megváltozott jogszabályok értelmében két szezonon keresztül a fürdőzés tiltásra került, azonban Szentgotthárd Város Önkormányzata pályázati pénz segítségével korszerűsítette a strandot, hogy ismét birtokba vehessék a fürdőzők.
1657. január 18-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648–1660) seregeivel megindult Lengyelország ellen, hogy megszerezze annak trónját. E lépést hosszas tervezés, tárgyalások és két jelentősebb haditett is megelőzte. II. 2 rákóczi györgy. Rákóczi György lengyel királyi törekvése nem új az Erdélyi Fejedelemség történetében, a kis állam uralkodóinak legjava Báthory István (erdélyi fejedelem 1571–1586, lengyel király 1575–1586) óta pályázott erre a tisztségre. Az 1648-ban elhalálozott lengyel király, IV. Ulászló potenciális utódai között I. Rákóczi György neve is szerepelt, aki a maga, illetve kisebbik fia, Zsigmond részére akarta megszerezni a koronát. Hamarosan bekövetkező halála miatt azonban György kiesett a jelöltek közül, a trónt pedig az elhunyt király öccse, János Kázmér nyerte el (1648–1668), aki felvette a harcot az előző király halála után fellázadt kozákokkal, és a Lengyelországra támadó hatalmakkal. Az erdélyi fejedelmet székében a már 1642-ben megválasztott ifjabb György követte, aki hosszabb távon fenntartotta apja ambícióit a lengyel trón iránt.
És bár, amikor 1616-ban összeházasodtak, az ifjú mférfi alak enyasszony még csak 16 esztendős volt, jól összeszokott, egymásra
1660. június 7-én halt meg Váradon II. Rákóczi György erdélyi fejedelem. A fejedelem miután a török büntetőexpedíciója ellen a harcot felvette, seregei élén bátran megütközött a budai pasa hadával Szászfenesnél (1660. május 22-én. lásd. az akkori bejegyzésénél), itt a harcban több súlyos sebet szerzett, melyek végül halálát okozták… Kétségtelen, hogy II. Rákóczi György kezdetei sikerei ellenére is kudarcra volt ítélve a török roppant hatalmával szemben. Egyedül akkor járhatott volna sikerrel az ellenállása, ha azt a keresztény világ hathatósan támogatja. Nem így történt. II. RÁKÓCZI GYÖRGY - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Ennek ellenére a fejedelem felvette a kilátástalan harcot, amelyet személyesen maga vezetett. Meglehet ő maga is a "vitézi halálra" készült. Tudjuk, hogy derekasan küzdött, számos törököt levágott, végül sisakját leütötték és fején is, testén is több súlyos seb érte. Hű katonái mentették ki az ütközet forgatagából. Június 7-én Váradon halt meg. Haláláról felesége, Báthory Zsófia ezt írta Teleki Mihály kővári főkapitánynak: "Az isteni mindent szabadosan igazgató titkos gondviselésnek felbonthatatlan rendi semminek az ég alatt örökös megmaradhatást nem engedvén, közönséges és áthághatatlan törvényt szabott, hogy mindennek, a mi eredetet vett, vége is legyen, s a ki született, meg is kellessék halni.
Az elbizakodott fejedelem, aki túlbecsülte országa erejét, azonnal megindította a hadjáratot. A vállalkozáshoz Zrínyi Miklós is nagy reményeket fűzött, mivel ha Rákóczi, akihez a két román vajdaság is hű volt, akkor az egyesült erdélyi–magyar–lengyel–svéd–román sereggel a törökök ellen fordul, talán a Balkánt is sikerülhet visszafoglalnia. 1657 januárjában, nem törődve a Porta tiltakozásával, szövetségben a svédekkel Rákóczi hadat indított János Kázmér lengyel király ellen, kiegészülve a moldvai és havasalföldi csapatokkal. 2 rákóczi györgy út. A hadjárat első szakaszában sikeres volt: Rákóczi bevette Krakkót, aztán bevonult Varsóba, de alighogy találkozott a svédekkel, Károly Gusztáv máris magára hagyta őt és hazasietett, az országát ért újabb dán támadás miatt. Ennek ellenére Rákóczi még mindig bízott sikerében, tovább vonult észak felé, de a lengyelek Jerzy Lubomirski vezetésével végzetes támadást intéztek Észak-Erdély ellen és Munkács környékét is elpusztították. Rákóczi vereséget szenvedett, a román és kozák csapatok cserben hagyták lengyel földön.
Nagy mérföldkő ez mind a vár, de úgy gondoljuk a város életében is, mert egy jelentős szakasza zárult le a műemléki helyreállításnak. Voltaképpen az 1997-től 2003-ig tartó rekonstrukció befejezése. Miként a Vörös-torony műemléki helyreállítása után kiállítással adtuk át az épületet a múzeumlátogatóknak, így tesszük most is. Több mint 855 m2-en új állandó kiállítást nyitottunk, mely a "Rákócziak dicső kora" címet ahogy a cím is tükrözi nem csak II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról szól, hanem a magyar történelemben oly jelentős szerepet vitt Rákóczi-családról is áttekintést ad a kiállítás. Egyben felvillantva városunk XVII-XVIII. Állandó kiállítások. századi történelmének azon szakaszát, mely országos, sőt nemzetközi hírűvé tette vidékünket és Patakot. A kiállítás nagy tematikai egységei: 1. A Rákóczi-család - "Méltóságos família" (család felemelkedése) 2. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna az egyház és iskola fejedelmi pártfogói - "Féljétek az Isten és néki adjatok dicsőséget" 3.