Napjainkra a vakcinációnak köszönhetően teljesen eltűnt a fekete himlő, és immár több mint négy évtizede egyetlen megbetegedés sem történt a Föld országaiban. Az egykor rettegett fertőzés utolsó áldozata tragikus körülmények között vesztette életét. Mint azt megírtuk, a közelmúltban komoly sajtóvisszhangot keltett, hogy egy pennsylvaniai laboratóriumban fekete himlő címkéjű üvegcsékre bukkant egy takarító. Az ügyben még az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is vizsgálatot indított, mivel napjainkban csupán két magas biztonsági besorolású laboratóriumban tárolhatnak mintákat a fekete himlő vírusából (Poxvirus variolae). Az elővigyázatosság egyáltalán nem túlzott, elvégre az emberiség történetének egyik legpusztítóbb kórokozójáról van szó, amely emberek százmillióinak életét követelte a feltehetően háromezer évvel ezelőtti felbukkanását követően. A fekete himlő eradikációja a modern orvostudomány hatalmas sikere. Az első vakcinát még a 18. század végén fejlesztette ki ellene az angol Edward Jenner, a 20. század második felére pedig a széles körű oltási programnak köszönhetően végleg megszabadult az emberiség a félelmetes kórtól.
A betegség lefolyása A betegség cseppfertőzéssel terjed. Miután a vírus részecskék bejutnak a légutakon keresztül a tüdőbe, elérnek a nyirokcsomókba, ahol sokszorozódnak, a véráramba kerülve a lépen, májon, csontvelőn áthaladva szintén sokszorozódnak. A fekete himlő fertőzés kezdeti tünete – a magas láz, végtagfájdalom – nagyon hasonlítanak az influenzára, ezért felismerése nem könnyű. Egy héttel később a bőrön előbb gombostűfejnyi lapos foltok, majd később hólyagok keletkeznek. A hólyagokban lévő folyadék kezdetben tiszta, majd gennyessé válik. Forrás: Hááriáss Márta században 300 és 500 millió közé teszik a himlőben meghaltak számát. Az utolsó, gyorsan lokalizált európai járvány 1972-ben tört ki Koszovóban, ahová egy zarándok hurcolta be. Az utolsó fekete himlő okozta természetes halálesetet 1977-ben regisztrálták Szomáliában. 1978 pedig az első himlőmentes év lett volna az emberiség történelmében, ha egy professzor hibájából nem fertőződik meg két munkatárs egy birminghami laborban, közülük az egyik meg is halt.
A takarító kesztyűt és maszkot viselt, amikor rátalált az üvegekre, amelyeket nem nyitott ki. A járványügyi hivatal szerdán egy másik létesítménybe szállította a fiolákat, ahol tesztelni fogják a benne lévő anyagot. A beszámolók szerint összesen 15 üvegcsét vittek el a pennsylvaniai laborból, ebből ötön állt a smallpox felirat, a másik tízre a vaccinia szót írták. Utóbbi tehénhimlőt jelent, amely kiváltja a védettséget a fekete himlővel szemben. Az eredetileg német gyökerű Merck-et egy amerikai befektetőcsoport vásárolta meg. Jelenleg egyike a világ legnagyobb vállalatának, 74 ezren dolgoznak náluk, bevételük tavaly 50 milliárd dollárra rúgott. Az incidens hatására a vállalat részvényeinek értéke 6 százalékot esett a New York-i tőzsdén.
Ady részvétet, szánalmat, aggodalmat érzett a magyarság sorsa miatt, féltette nemzetét, és aggódott az egész emberiségért, mivel úgy látta, a háború tévútra sodorta a népeket. Véleményét, aggodalmát számos versében kifejezte – Az eltévedt lovas, E mlékezés egy nyár-éjszakára, Krónikás ének 1918-ból –, és mindvégig kitartott a humánum, az értékmegőrzés eszménye mellett. Ember az embertelenségben című verse Ady költői és emberi helytállását mutatja, és a helytállás fontosságát hirdeti: embernek kell maradni az embertelen körülmények, a pusztító háború közepette is, és meg kell maradni magyarnak akkor is, amikor nem jó magyarnak lenni. 11. évfolyam – Oldal 2 – Vass Judit oldala. A vers akkor születetett, amikor a román csapatok betörtek Erdélybe: 1916. augusztus 27-én indult meg a támadás, 370 ezer katona özönlött a magyar lakosságra, és az emberek rémülten menekültek. Ady a csucsai kastélyból látta a frontra induló, katonával teli vonatokat is, és látta a román betörés elől kétségbeesetten menekülő, földönfutóvá váló embereket is.
Dr. Nagy Sándor: Ady Endre költészete (Szerzői kiadás, 1927) - Róla szól Kiadó: Szerzői kiadás Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1927 Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 129 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: Megjegyzés: Nyomatott a M. Kir. B. M. Kisérleti Nyomdájában. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A magyar költő fátuma, a meg nem értettség, mely többé-kevésbbé Csokonai és Petőfi pályája fölött is lebegett, mintha halála után is reá nehezednék Ady Endre alakjára és költészetére. Még mindig... Tovább Tartalom Előszó.... 3 Ady költői tehetsége... 5 Élete, környezete, kora..... Ady Endre háborús költészete – Érettségi 2022. 11 Költészete fejlődése, osztályozása 26 Kisebb motívumai. 32 Én- és életkultusza 40 Szerelmi költészete.... 52 Hazafias, politikai, sociálista és háborús költészete 63 Vallásos költészete. 81 Festő és elbeszélő költészete.. 87 Költészete, mint költői tárgya 92 Forma-és stílművészete 97 Költészete fő tulajdonságai.. 107 Költészetének értékelése.... 119 Irodalom 130 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
Sajátos, kettős szerkezet jön létre így: a felszín és a mélység, a mozdulatlanná dermedt jelen és a kísértő múlt ellentéte. De az ellentétek belső összefüggést takarnak, s átjátszásuk egymásba sejtelmessé és sejtelmességében még hátborzongatóbbá teszi ezt a világot. A költemény csúcspontja a hatodik versszak, amely a múltban elrendelt és jelenbe nyúló elkárhozás foglalatát adja: "Csupa vérzés, csupa titok, / Csupa nyomások, csupa ősök, / Csupa erdők és nádasok, / Csupa hajdani eszelősök. " A sejtelmességet teljessé teszi a versszak grammatikai bizonytalansága; nem lehet tudni, hogy ennek az egyetlen mondatnak (ha egyáltalán mondatnak tekintjük) mi az állítmánya, és mi az alanya. A múlt jelentése sem egyértelmű; például milyen múltról álmodoznak a falvak? Az elvadulás előtti, békés időszakról, amely immár eszményinek tűnik? Vagy arról az ősi korról, melynek rémei, vadjai a bozótból, a sűrűből "kielevenednek"? Vagy a kettő, a kétféle múlt egybeesik, vagy legalább összefügg egymással? Csak az bizonyos, hogy a jelenben az emberi világ pusztul, visszaszorul, s ez valami titokzatos elrendelés folytán történik, az előzmények pedig a távoli múltban találhatók.
A jövő eltűnik a versből, a lovas útja az eltévedés miatt céltalan és kilátástalan. A táj, amin keresztülhalad kísérteties, történelem előtti szörnyek élnek benne. Visszatérünk az őskorba, a civilizáció előtti világba, mely a háború miatt mintha visszatérne a 20. századba. Ember az embertelenségben (1916): A vers a román csapatok betörése után született, mikor a magyar katonák fejvesztve rohantak az ellenség elől Erdély egyetlen országútján mely pont Csinszka szülői háza alatt vonult el. Ady ekkor épp Csucsán tartózkodott és látta az elűzött székelyek fejvesztett menekülését, ez ihlette meg ennek a versnek a megírásában. Ady ebben a háborús helyzetben is meg tudott maradni mind embernek mind magyarnak, ennek ad hangot művében. A mű rapszódia. Az első versszakban metonímiák sorát láthatjuk melyek az embert és a háborús öldöklést hordozzák. A tehetetlenség kínzó érzéséhez hozzájárul az idő összezavarodása. A lírai én szinte elveszti életlehetőségeit, ezért önmagáról mint halottról beszél, de itt is megjelenik a mégis-morál, megpróbál szembeszegülni a cselekvésképtelenséggel.