A csapat hétfőn Kaposvárott az olimpiai ezüstérmes franciák ellen folytatja a sorozatot. Férfi kosárlabda vb-selejtező E-csoport, 1. forduló: Portugália-Magyarország 75-81 (15-20, 18-18, 16-23, 26-20). A portugál válogatott legjobb dobói: Borovnjak 16, Brito 15. A magyar válogatott legjobb dobói: Perl 19, Vojvoda 17. Elképesztő meccsen óriási magyar győzelem Portugália ellen. A magyar csapat november 29-én, hétfőn 18 órától Franciaország ellen Kaposvárott lép pályára. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Ez hatott, mert a negyed végére a hazai együttes megfelezte a hátrányát, így a magyarok az első 10 perc után 20-15-re vezettek. Nem játszottunk rosszul, voltak nagyszerű megmozdulásaink, de mindenképpen figyelni kellett arra, hogy a koncentrációnk 100 százalékos legyen. Filipovity Márkó zsákol Portugália ellen Forrás: Fiba Diogo Ventura labdaszerzésével indult a második negyed, ekkor már csak 3 pont volt a mieink előnye. Szerencsére Vojvoda észnél volt és dobott egy kosarat. Pedro Bastos triplával felelt, azaz a hazaiak elkezdték eröltetni a távoli, kinti dobásokat. A hatalmas termetű Ricardo Monteirót nehezen lehetett tartani, Keller mellől dobott kosarat, s a bírók még faultot is láttak. Váradi Benedek kiszorított helyzetből növelte az előnyt, a hazaiak pedig megint kapkodni kezdtek - ez volt a mi szerencsénk. Ezzel a kosárral újra 4 ponttal vezettünk. Tech: Beindult a mémgyár: most, már a magyar-portugál meccs előtt jönnek a jobbnál jobb képek | hvg.hu. Ezt az előnyt őrizgettük, hol növeltük, s amikor vége lett a második negyednek 38-33-ra vezetett Magyarország. A számok is azt mutatták, hogy jobban játszott a magyar csapat, mert az első félidőben közel 70 százalékos sikerességgel dobtuk a duplákat, ugyanakkor egyetlen triplánk sem esett be.
A magyar-portugál meccs képekben 1/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: EPA/CJ GUNTHER 2/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: EPA/SERGEY DOLZHENKO 3/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: EPA/ROBERT GHEMENT 4/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: EPA/MAST IRHAM 5/93 6/93 7/93 8/93 9/93 10/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: MTI/EPA/C. J. Gunther 11/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov 12/93 13/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó:MTI/EPA/C. Gunther 14/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement 15/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó:EPA/MAST IRHAM 16/93 17/93 18/93 19/93 20/93 21/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: EPA/CJ GUNTHER EPA/CJ GUNTHER 22/93 23/93 24/93 25/93 26/93 27/93 28/93 29/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó:EPA/MIGUEL A. LOPES 30/93 31/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: EPA/YURI KOCHETKOV 32/93 33/93 34/93 A magyar-portugál meccs képekben. Portugal magyar meccs . Fotó: MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko 35/93 36/93 37/93 A magyar-portugál meccs képekben.
Fotó:MTI/ Illyés Tibor 38/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: MTI/ Illyés Tibor 39/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó: MTI/Illyés Tibor 40/93 41/93 42/93 A magyar-portugál meccs képekben. Fotó:EPA/SERGEY DOLZHENKO 43/93 44/93 45/93 46/93 47/93 48/93 49/93 50/93 51/93 52/93 53/93 54/93 55/93 56/93 57/93 A magyar-portugál meccs képekben.
A portugálok nem adták fel, megint visszajöttek 10 pontra, Pór Péter pedig időkéréssel nyúlt bele a meccsbe. Filipovity Márkó remek betörését csak szabálytalanul tudták megállítani, ráadásul a labda is beesett, így 61-46-nál újra 15 pont volt a magyarok előnye. Az utolsó szüntere 61-49-es vezetéssel mentünk, azaz elvileg a negyedik negyedben már nem lehetett semmi gond. Vojvoda Dávid (a labdával) remekül játszott a harmadik negyedben Forrás: Fiba Keller a negyedik negyedben is repült és zsákolt - úgy látszik, nagyon szerette ezt a figurát. A hazaiak egyetlen pillanatig nem adták fel, s ezért kemény meccset kellett velük játszani. Öt perccel a vége előtt 11 pont volt a magyarok előnye. Portugália minden támadásánál dobáskényszerben volt már, s ez nagy kapkodást eredményezett, igaz, a mi kisérleteink sem mentek be ekkor. Magyar portugal meccs. A hatalmas adok-kapokban őrizte tehát előnyét a magyar válogatott. Viszont az is várható volt, hogy egyszer valamelyik portugál tripla beesik. Három perccel a vége előtt ez megtörtént, Joao Grosso 8 pontra hozta fel az övéit (64-72. )
Tetszik a cikk? Az ókor csodái nem tűntek el nyomtalanul. Az ókor csodái közül nem egy a földdel vált egyenlővé, de néhány élethű másolatnak köszönhetően láthatjuk, hogy milyenek lehettek az eredeti építmények. A Colosseum (i. sz. 70-80-tól jelenleg is látogatható): 1349-ben egy földrengés tett kárt az építményben. Később a Colosseum gyülekezeti helyszín, lakóövezet lett, de temetőként is funkcionál. Az építményből rengeteg követ elhordtak, hogy más építkezésnél használják fel. Római fürdők (i. e. 836-tól a mai napig): Csak rekonstrukció a somerseti római fürdő (Bath). Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – Világ 7 Csodája. Az 1800-as évekig rendszeresen felújították a közfürdőt, amit eredetileg Bladud brit király építettet. A rómaik az időszámításunk utáni I. században szerezték meg. A Pharoszi világítótorony (i. 1303-1480): Kínában készítették el az alexandriai világítótorony élethű másolatáról. Az eredeti építmény Pharosz szigetén állt, és onnan irányította a hajósokat az alexandriai kikötőbe, amíg egy földrengés el nem pusztította. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra (i.
Encyclopedia Britannica, 2020. február 19. ) ↑ Sztrabón. VIII. 3. 30, Geógraphika hüpomnémata (angol nyelven). Harvard University Press (1917–1932). Hozzáférés ideje: 2020. július 20. ↑ Richter, Gisela M. A. (1966. április–június). The Pheidian Zeus at Olympia. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 35 (2), 166–170. o. DOI: 10. 2307/147305. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ a b c Pauszaniasz. V. 11, Description of Greece (angol nyelven). Harvard University Press (1918). július 20. ↑ McWilliam 46. o. ↑ McWilliam 44. o. ↑ Livius, Titus. XLV. 28. 5, Ab Urbe condita (angol nyelven). Harvard University Press (1951). július 20. ↑ Dión Khrüszosztomosz. 12. 51, Discourses (angol nyelven). Harvard University Press (1932–1951). július 20. ↑ McWilliam 70–71. o. ↑ Suetonius 373. o. ↑ Suetonius 425. o. ↑ Kedrénosz, Geórgiosz. Historiarum Compendium, Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 34, 564. o. ↑ Lukianosz. Timon. július 20. Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. ↑ The Workshop of Phidias (angol nyelven). )
A trónus aranytól és drágakövektől csillog, és ébenfa meg elefántcsont, valamint festett alakok és domborművek teszik még pompásabbá. A trónus mindegyik lábán egy-egy (azaz összesen négy) táncoló Niké látható, és további két-két darab a lábak táján. A két első láb mindegyikén thébai fiúk hevernek, akiket szfinxek ragadnak meg, a szfinxek alatt pedig Artemisz és Apollón állnak, és Niobé gyermekeire nyilaznak... Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – Pichu Site. " Ezt követően a szobordíszeket részletezi, majd így folytatja: "No ha jól tudom, hogy az Olümpiai Zeusz-szobor magasságát és szélességét gondosan megmérték, mégsem dicsérhetem azokat, akik ezeket a méréseket elvégezték, mert az általuk megadott adatok aligha éreztetik azt a hatást, amit a szobor látványa a nézőre gyakorol. Hiszen, mint mondják, maga az isten igazolta Pheidiasz művének nagyszerűségét. Pheidiasz ugyanis, amikor elkészült a szoborral, imádkozott az istenhez, adja jelét annak, hogy műve megfelel-e óhajának. Erre a hagyomány szerint az isten azonnal egy villámot küldött a padlónak arra a részére, amelyet még az én időmben is egy bronzból készült urna fed le. "
A szobrászt börtönbe vetették, és Plutarkhosz szerint ott is halt meg, ám egy másik, korabeli forrás arról ír, hogy kiszabadult, és Olümpiába ment. Ott megalkotta főművét, Zeusz 12 méter magas arany-elefántcsont ülőszobrát Panainosz és Kolótész közreműködésével, amelyet az ókori világ hét csodájának egyikeként tartanak számon. [2] Művei [ szerkesztés] Az Akropoliszon feltárt, úgynevezett Elgin-márványok alapján ismerjük művészi alkotásait. A 160 m hosszú frízen megörökíti a Panathénaia-ünnepi felvonulást, a metopék 92, mitológiai harcokat ábrázoló domborművet tárnak elénk. Pheidiasz szobrokat szentelt Athéna születésének, illetve az istennő és Poszeidón vetélkedését Attikáért. A domborművek eltérő vonásai valószínűsítik, hogy a mester csak vázlatokat, útmutatást nyújtott a szobrászoknak a művek elkészítéséhez. A frízeken egyúttal nyomon követhető Pheidiasz művészi fejlődése is: amíg a korai metopéken szigorú, klasszikus hatás érződik és később, mint például a keleti oromcsoport alkotásaiban, a mester kiérlelt egyéni stílusa, addig a fríz utolsó darabjain már a klasszikus ábrázolásmód felbomlása fedezhető fel.
Az évszázadok során több veszélyt is túlélt (például Caligula római császárt, aki Rómába akarta szállíttatni, hogy feje helyére saját képmását illessze), azonban végül sajnos megsemmisült – bár ennek időpontja bizonytalan. Lehetséges, hogy a szobor az olümpiai Zeusz-templom Kr. u. 426-ban történt lerombolásakor pusztult el, de egyes források szerint ezt követően még Konstantinápolyba szállították, ahol végül egy tűzvész emésztette el. A gízai nagy piramis A halikarnasszoszi mauzóleum Szemiramisz függőkertje A pharoszi világítótorony Az epheszoszi Artemisz-templom A rodoszi kolosszus Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
[4] Részletes leírást Pauszaniasz i. 2. századi utazó hagyott hátra: a szobor fejét faragott olajágkoszorú ékítette, és aranyozott, üvegből készült palástot viselt, amelyet állatok és liliomok díszítették. Jobb kezében egy Niké -szobor állt; bal kezében sok fémmel berakott jogart tartott, rajta egy sassal. Zeusz trónja festett és kovácsolt elemekkel volt tarkított, valamint arannyal, drágakövekkel, ébenfával és elefántcsonttal volt díszítve. [5] Zeusz aranysarujai egy zsámolyon pihentek, ami az amazonomochiát ábrázolta egy reliefen. [6] A trón alatti átjárást falként felállított festett képek akadályozták meg. Pauszaniasz megjegyzi, hogy a szobrot állandóan olivaolajjal vonták be, hogy ellensúlyozzák a szentély körüli liget "mocsarasságának" negatív hatását. A szobor körüli padlózatot fekete csempe burkolta, és márvánnyal volt szegélyezve, hogy a lefolyt olajat benntartsa. [5] Ez a gyűjtőhely egyben fényvisszaverő medenceként is funkcionált, ezzel növelve a szobor látszólagos magasságát.
e. 500 körül honosodott meg, azokra értették, akik készek voltak harcolni a perzsák ellen. A hellének azok közül a görög városállamok 1a-kóí közül kerültek ki, amelyeknek polgárai rendszeresen részt vettek a játékokon. Korábban nem létezett egységes görög/hellén tudat mint "nemzettudat, legfeljebb "polöszhazafiság" Olümpia romjait egy német régész, Ernst Curtius (1814-1896) tárta fel 1875 és 1881 között. A város nevezetességei két csoportba oszthatók: a játékokhoz köthető létesítményekre és az Altiszban, a szent ligetben találhatókra. (Mi csak az utóbbival foglalkozunk, hiszen az ott található Zeusz-templomban volt a szobor. ) Az Altiszon belül minden az istenek tulajdonában állt, minden az ő tiszteletükre épült. A Zeusz-templomon kívül a kővetkező fontosabb épületeket, emlékműveket találhattuk itt: Héra temploma, Zeusz szabadtéri oltára, Niké szobra, kincsesházak, a Pelopeion (a legendás kocsihajtó, Pelopsz emlékét őrző szent terület) és a Philippeion, Nagy Sándor atyjának emlékműve. Utóbbit azért építették, mert a makedónok is részt vehettek a játékokon; erre Kr.