Azt írták, a lezárt - a Dera-patak és a Postás strand közötti - szakaszon a Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV) helyreállítási munkákat végez. A szennyvízcsatornában keletkezett dugulás miatt a kerékpárutat több helyen fel kellett bontani, mert annak építése során a kivitelező a szerelőaknákat befedte, leaszfaltozta. A NIF Zrt. Budapest szentendre kerekparut 5. közölte: az önkormányzat tájékoztatása tévesen azt a benyomást keltette, mintha a társaság beruházásának része lett volna a vízmű szerelőaknáinak rendeltetésszerű kialakítása. Nyitókép: Pixabay
A DMRV türelmüket és megértésüket kéri! A lezárt területre lépni tilos és balesetveszélyes! Erre figyelmeztet a behajtani tilos tábla, az elkorlátozás, a jelzőszalag, a lezáró elemek, a figyelmeztető tábla. Mindezek ellenére sokan úgy gondolják, hogy ez rájuk nem vonatkozik, mi több, mások testi épségét kockáztatva a jelzéseket eltávolítják. A lezárás óta a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság kénytelen volt többször is intézkedni a lezárt területen közlekedőkkel szemben. Bringával Szentendre felé - Szentendrei Médiaközpont. A lezárást jelző korlátok, táblák, elválasztó elemek eltávolítása, megrongálása, eltulajdonítása pedig a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek minősül. Mivel szándékos cselekedetről van szó, súlyos büntetést von maga után abban az esetben is, ha baleset nem következik be. Ezért a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság lopás vétsége, valamint a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen elkövető(k) ellen tett feljelentést a Szentendrei Rendőrkapitányságon. Az önkormányzat a lezárások hatékony kitáblázásának érdekében a Szentendrei Kerékpáros Klub képviselőjével is egyeztet.
A MAKETUSZ a fejlesztés eredményeként célul tűzte ki az útvonal mentén a turisztikai információs táblák, hasznos helyek, érdekes célpontok valamint kerékpárosbarát eszközök helyének és tartalmának megadását, táblázását. Kiemelete, hogy a szolgáltatások egy dinamikusan növekvő célcsoport számára lesznek könnyen megtalálható és vonzó célpontok. Az egekbe magasztalták a Budapest-környéki kerékpárutakat, nézd meg melyik kapta a legnagyobb dicséretet | BudaPestkörnyéke.hu. "Afelületeinken való megjelenéssel automatikus és ingyenes promócióhoz jutnak a tagok, akik különböző támogatási programokban vehetnek részt, amivel a vállalkozás tovább fejlődhet, valamint olyan tudásanyagot kapnak, amit hírlevelek, videók, kiadványok formájában folyamatosan naprakészen tartunk" – tette hozzá a szakértő. A csatlakozás alapfeltételeiről Coates elmondta: "Alapvető a kerékpárosbarát szemlélet, ezen túl a biztonságos kerékpártárolás és az ingyenes ivóvíz biztosítása valamint a javítás, szerelés támogatása". A Budapest-Budakalász-Szentendre útvonal Budapesthez közelebbi pontja a Duna jobb partján elterülő̋ Budakalász, melyet a vele szemközt található Dunakeszivel együtt a Dunakanyar kapujaként is szokás emlegetni.
Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13. ) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át. Mivel az iskola csak két évenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Kandó Kálmán emléktábla?. Egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert negyedéves hallgatóként. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelét. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.
Kandó Kálmán sokoldalú, fölényes elméleti tudású gépészmérnök, kitűnő elektrotechnikus és hatalmas képzelőerejű konstruktőr volt. A villamos vasúti vontatás történetének váltakozó áramú fejezete örökre elválaszthatatlan Kandó emlékétől, és munkásságától. Elismerése Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. Főművének megvalósulását, sajnos már nem érhette meg. 1931. január 13-án szívszélhűdés következtében váratlanul elhunyt. január 16-án a Budapest főváros által adományozott, a Kerepesi temetőben létesített díszsírhelyben temették el. Halála után 1932. augusztus 17-én volt a V40. 4-6-ossal Budapest legszebb terére – a Mechwart liget | Gardenista. 001 pályaszámú, első fázisváltós mozdonynak a műszakrendőri próbája. Az általa tervezett mozdonyt már nem láthatta.
A nemesi családból származó Kandó a fővárosban született, majd a híres Fasori Gimnázium után a Műegyetem elődjén szerzett diplomát, és leginkább a vasútvillamosítással, illetve a gazdaságosan használható villanymozdonnyal írta be nevét a történelembe. Már 1900-ban javaslatot tett a vasutak villamosítására, az első világháború után a Ganznál betöltött vezérigazgatói állásáról is inkább lemondott, hogy csak ezzel foglalkozhasson. Kandó kálmán talalmanyai. A villamos vontatás menetrendszerű beindítását azonban nem érhette meg, egy évvel korábban, 1931-ben elhunyt. Vitathatatlan, hogy a hazai villamosítást is segítették a találmányai, de amikor Magyarországon 1888-ban megindult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás, Kandó éppen csak elkezdte egyetemi tanulmányait. Tehát számomra nem egészen világos, hogy a hazai villamosenergia-szolgáltatás emlékére állíttatott emléktáblára miért került Kandó? Azzal együtt, hogy Kandó tevékenysége és a villamosítás is megérdemelne ennél komolyabb emlékhelyet Szolnokon. Igaz, ez utóbbinak talán 1996-ban kellett volna táblát állítani, ugyanis Szolnokon csak 1896-ban kezdődött meg a villamosenergia-szolgáltatás kiépítése.
Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az I. világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását. 221 évvel ezelőtt született Jedlik Ányos, az egyik legnagyobb magyar fizikus és feltaláló - SZELLEMITULAJDON.HU. A rendszert az 1930-ban üzembe helyezett Bánhidai Erőműből indított háromfázisú 100 kV-os távvezetékről táplálták négy transzformátor állomáson átalakított, egyfázisú 16 kV 50 Hz munkavezetéken keresztül. A fázisváltós rendszerrel villamosított vonalon Komáromig 1932-ben indult meg a forgalom. A fázisváltós rendszer létrehozását már 1919-ben megfogalmazott tanulmányában eredményesen támogatta Verebélÿ László a MÁV Vasútvillamosítási Osztály vezetőjeként. A kísérleti mozdonyok próba időszaka alatt Kandó több külföldi felkérést is teljesített. 1926-ban megtervezte Európa akkor két legnagyobb teljesítményű egyenáramú gyorsvonati mozdonyát (2BB2 400) a Párizs-Orléans vonal számára. A teljességhez tartozik, hogy Kandó halála után, az általa kijelölt úton haladt tovább a villamos mozdony fejlesztés Ratkovszky Ferenc, és Mándi Andor irányításával.
Az önkormányzat épülete előtti óriási lépcsősort két gigantikus virágágyás előzi meg, amikbe minden évben 15. 000 tő egynyári és hagymás virág kerül. Ez a központi színes virágtenger választja el a parkot kétfelé. A virágágyások egyik vége a szökőkút terére torkollik Egyik oldalán kisebbeknek, a másikon egy nagyobb gyerekeknek kialakított szuper játszótér kapott helyet. A sétányon felnőtt muszkliparkban izmoznak a helyi anyukák és a szükséget teljesen tiszta, fizetős illemhelyen lehet elvégezni 250 forintért. De nem elégedetlenkedem ezen, mert már annak nagyon örülünk, hogy van erre egyáltalán lehetőség, ismerve néhány játszóteret ugye.. Apropó, árnyékos mindkét gyerekbirodalom a koros fák alatt. Játszótér fákkal körülölelve és kerítéssel a kisebbek biztonsága érdekében A szökőkút körül körben növényekkel befutott fa pergolák adnak árnyékot a rengeteg padnak, no meg az üldögélőknek, akik vannak elegen; a növényzet szépen ápolt, látszik az új locsolóberendezés és a sok munka eredménye. Nem is csoda, hogy 2013-ban ez lett az "Ország Legszebb Főtere", most épp nekem is ez a kedvencem.
1800. január 11-én Komárom megyében, Szimőn született az egyik legnagyobb fizikus feltalálónk, Jedlik Ányos, aki benedekrendi szerzetestanárként kezdte pályáját. 1839-ben lett a pesti tudományegyetem fizika-mechanika tanszékének professzora. Jedlik Ányos a fizika számos szakterületével foglalkozott, azonban főként az elektrotechnika érdekelte. Számos találmányai közül a fontosabbak: az elektromotor őse a " villamdelejes önforgony ", az " egysarkú villanyindító ", azaz dinamó, a villamos motorkocsi, a nagy ívkisüléseket, szikrákat létrehozó csöves " villámfeszítő ", az " aparatus acidularis " nevű szódavízgyártó gép. Az ő munkásságához tartozik a magyar finommechanikai műszergyártás alapjainak a megteremtése is. Jedlik találmányait nem szabadalmaztatta (mivel az ő korában Magyarországon még nem állt rendelkezésre nemzeti szabadalmi rendszer, ugyanis az első magyar szabadalmi törvény 1895-től Jedlik halálának évétől datálódik) ezért a tudománytörténet, főleg pedig a nemzetközi közvélemény sajnos, a mai napig nem kezeli tényleges érdemei szerint.
Külföldi tanulmányutai során különféle vasúti megvalósításokat tanulmányozott. Több hasznos felfedezést tett.. Kezdeményezésére a Ganz foglalkozni kezdett a háromfázisú villamos vontatás előkészületeivel, ennek során 800 méteres kísérleti próbapályát építettek a Ganz Mávag mellett. A vasúti kocsit egy kétfázisú indukciós motor hajtotta. 1897-ben Amerikában, a baltimore-i pályaudvarokat összekötő 5, 8 km hosszú alagútban futó 600 V-os, egyenáramú vasutat tanulmányozta. Itt ismerte fel, mennyire gazdaságtalan az egyenáramú, kisfeszültségű villamos vontatás. 100 km nagyságrendű távolság esetén alkalmatlan. 1898-ban a Genfi-tó partján üzembe helyezték az első háromfázisú kisvonatot, 300 m hosszú, 20 m szintkülönbségű vonalon. Majd eljött az igazi nagy megrendelés! Az olasz nagyvasutak villamosítási programja egybeesett a Ganz ismert háromfázisú vontatás kísérleteivel. A Rete Adriatica társaság ezért a Valtellina vasútvonal villamosítását a Ganznál rendelte meg, így a Kandó által kidolgozott rendszer lett a háromfázisú vontatás bölcsője és később Olaszországban annyira uralkodóvá vált, hogy "sistema italiana" nevet kapott!