A jeles humanista álmait tanítványa, Mátyás király valósította meg, ki a mester halála után oly fényes és gazdag könyvtárt létesített, mely az egykorú olasz fejedelmek és pápák híres gyűjteményeivel vetekedett. A róla szóló nagy irodalom, melyben Bibliotheca Budensis, Bibliotheca Corviniana s röviden Corvina néven szerepel, sokáig hirdette, hogy alapját Vitéz János és Janus Pannonius könyvtára képezte. Ma azonban tudjuk, hogy Mátyásnak korábban is voltak könyvgyűjtői és másolói, kikkel valószínűleg már a tudománykedvelő I. Ulászló könyveit és atyja hagyatékát egészítette ki. De a nagymérvű gyarapodás csak akkor indúlt meg, midőn a finom míveltségű Beatrixszal, Ferdinánd nápolyi király leányával 1476-ban házasságra lépett. Ezóta a budai vár valódi fészke lett az olasz humanistáknak. Köztük voltak Vitéz emberei is, kik mint befolyásos kegyencek gyorsan kibékítették Mátyást egykori maecenásuk emlékével. Ekkor kerűlhetett lelkébe egy hatalmas könyvtár alapításának eszméje: mert el kellett hallgattatni a múltat, mely a történetet jegyző humanistáknak Vitéz fogságáról és Janus Pannonius üldöztetéséről beszélt s beszélt Beckensloer érsekről, kit Mátyás ültetett a pártütő Vitéz helyére, hogy aztán az ország címerét viselő könyvekkel az ellenséges német táborba szökjék; s ugyanekkor elő kellett készíteni a jövőt, melybe a nagyratörő király terveinek nem is kellett nagyon messze terjedniök, hogy egy hatalmas, minden hasonló külföldi intézménynyel versenyző könyvtár szüksége is nyilvánvaló legyen.
Zsigmond Ágost lengyel király aranyozott gyermekpáncélját, amelyet a budapesti Nemzeti Múzeum gyűjteményében őriztek. A magyar történelem és nemzeti identitás számára "rendkívüli értékkel bíró" műtárgy ajándékozása "a magyar nemzet baráti gesztusának viszonzását" jelentené – olvasható a tervezetben. Az előterjesztők megjegyzik: a kódex a lengyelországi gyűjtemények értékes eleme, de nincs szoros összefüggésben a lengyel történelemmel, miközben Magyarország számára rendkívül értékes bizonyítéka a Corvin Mátyás király személyéhez kötődő kulturális és nemzeti örökségnek. Az átadási folyamatot a lengyel állam nevében a varsói kormányfői hivatal kabinetfőnöke koordinálná majd a tervezet szerint. A holló jegyében című, Monok István szerkesztette, 2004-ben megjelent kötet szerint Naldo Naldi Firenzében készült kódexe Mátyás király budai könyvtára, a Bibliotheca Corviniana történetének egyik legfontosabb forrásának számít: a könyvtár ismertetését és a benne megtalálható fontosabb szerzők versbe foglalt katalógusát tartalmazza.
A többi ismert corvina-kódex a világ nagy könyvtáraiban, a bécsi, párizsi nemzeti könyvtárakban, a Vatikáni Könyvtárban, a firenzei Biblioteca Laurenzianában és még számos más intézményben található meg. A Corvina könyvtárban, ha nem túl nagy számban is, de lehettek nyomtatott könyvek. Talán Mátyás király példánya volt Thúróczi János fametszetekkel gazdagon illusztrált magyar krónikájának, az 1488-ban Augsburgban megjelent Chronica Hungarorum -nak az a példánya, amelynek metszetei színezve vannak, és amelyben a Mátyásnak szóló ajánlást a mű elején aranyfüst felhasználásával nyomták. (Országos Széchényi Könyvtár, Inc. 1143) A könyvnyomtatás 15. századi megjelenése a későbbiekben jelentősen befolyásolta a humanista kultúrát. Az első magyarországi nyomda Budán, Mátyás pártfogásával, és elsősorban a humanista érsek és kancellár, Vitéz János kezdeményezésére jött létre, amelyet a német származású, de korábban Rómában dolgozó Andreas Hess alapított 1472-ben. A következő évben itt látott napvilágot az első magyarországi nyomtatott könyv ( inkunábulum), a Chronica Hungarorum.
A virtuális kiállítás szerkesztője Zsupán Edina, az eredeti tárlat kurátora, a 3D-változat Takács István internetes túrakészítő munkája. Az online tárlat elkészültével egy időben az A'Design Award nemzetközi szervezet Belsőépítészet és Kiállítás kategóriában bronzminősítéssel díjazta a 2018/2019 fordulóján megrendezett kiállítást, amelyet Gazdag Mária belsőépítész tervezett A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. A legkorábbi reneszánsz uralkodói bibliotéka volt Európában Itálián kívül. Kevésbé köztudott, hogy a míves itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A kiállítás a Budán készült corvinákat mutatta be eddig soha nem látott részletességgel, számos eddig ismeretlen kutatási eredményt láthatóvá téve, ami új alapokra helyezte a Corvina könyvtárral kapcsolatos ismereteinket. A virtuális kiállításon is megcsodálható, díjazott installáció nem pusztán illusztrálta az egykori gyűjtemény ragyogását és pompáját, hanem a tudományos koncepciót vizuálisan felerősítve egy könyvtár születését mutatta be képi és szimbolikus eszközökkel a pergamenlaptól kezdve egészen a teljes pompájukban megmutatkozó luxuskódexekig.
A Corvina könyvtár Mátyás király budai könyvtára a kortársak beszámolói és az utókor visszaemlékezései alapján csodálatos gazdagságú, fényűző fejedelmi alkotás volt. Ma már kevésbé hiszünk ezeknek a sokszor túlzó megállapításoknak, de bizonyos, hogy a maga műfajában valóban különleges képződménynek lehet tekinteni. A királyi könyvtár a budai palota két termét foglalta el, a Duna felőli szárnyban, közvetlenül a kápolna mellett. Az egyik teremben a görög, a másikban a latin kéziratok voltak elhelyezve, hasonlóan a mintaként szolgáló vatikáni pápai palota könyvtárához. A budai könyvtár termeinek boltozatait, a kor humanista elvárásainak megfelelően, csillagképek ábrái díszítették. A freskókon szereplő feliratok meg is magyarázták értelmüket: az egyik teremben Mátyás születésének csillagállása, a másikban az uralkodó, illetve utóda, II. Ulászló cseh királlyá választásának együttállása volt látható. A könyvtár bővítése ugyanis - és ez nemcsak a Jagelló királyra utaló feliratból, hanem jó néhány ma ismert corvina kódex címereiből egyértelműen megállapítható -, nem fejeződött be Mátyás 1490-ben bekövetkezett halálakor.
Valamennyi hazai talajtípuson sikeresen használták. Laza talajon is jól teljesített, nagy adhéziós súlyával. Ballonos gumiabroncsaival, vagy ikerkerekek alkalmazásával műszaki lehetőség volt a talajnyomás csökkentésére és a vontatási hatásfok javítására. Új rába traktor pro v3 0. A traktorgyártás a kispesti gyárból 1981-ben átkerült teljes egészében Győrbe. A kispesti gyárban leállították a Rába 245-ös típus gyártását. A győri gyár a 80-as években 300-400 db közötti Rába 250 típusú erőgépet gyártott évente, amelyek döntő többsége itthon állt munkába. Korabeli kereskedelmi hirdetés alapján a RÁBA 250 traktor szólókerekes – 30, 5 x 32 R1 13 PR gumiköpenyekkel – nettó 6, 3 mFt áron volt beszerezhető, de az ikerkerekes változat ára – 20, 8 x 34 R1 PR gumiköpennyel - 100 eFt-tal olcsóbb volt. Az erőgép ára elgondolkodtató, még akkor is, ha az ajánlat 1982-es évszámú. Különösen elgondolkodtató annak fényében, hogy e traktorok szerviz-költsége sem volt magas, egy olajcsere 8-10 eFt-ból, akár helyi szakemberrel is megoldható volt.
A gépbe az átalakítás során egy új, 300 lóerős, Tier 3-as Cummins motor került, de a fejlesztés alatt végig fontos szempont volt, hogy miközben korszerűbbé akarták tenni a Rábát, addig minden népszerű tulajdonságát megőrizzék. A régi-új erőgép tehát strapabíró, jó erőátvitelű és vonóképességű. "A Rába híd világszínvonalú, így nem kérdés, hogy azt szerettük volna megtartani" – hangsúlyozta a szakember. De honnan is jött az ötlet? Nem meglepő, hogy a saját földekről. alapja ugyanis egy szabadegyházai termelő üzem, amely hosszú ideje működtetett Rábát. "Amikor egyszer javítottuk a motort, felvetődött, hogy tehetnénk bele egy korszerűbbet, egy újat. De amikor elkezdtünk keresgélni, rájöttünk, hogy ez nem elég. Hozzá kell nyúlni az erőátviteli részhez is. Régiből újat - Díjat is kapott a felújított Rába traktor - Agrofórum Online. Aztán az egész úgy alakult, mint ahogy a rétestészta nyúlik: menet közben derült ki, hogy mi mindent kell még kicserélni a gépben. Úgy gondoltuk, hogy nem érdemes fél munkát végezni" – mesélte. Rátkai István jól tudja, hogy nem képesek felvenni a versenyt az új traktorokkal, és természeten nem is akarják.
A Rába Fejlesztési Intézet stratégiai célja, hogy a kutatás-fejlesztési potenciál megerősítésével, a vállalat stratégiai céljaival összhangban tovább növelje a cég értékesítésében a magas hozzáadott értékű komplex termékek részarányát és bővüljön a termékek szállítási terjedelme. Ennek megfelelően a Fejlesztési Intézet felelős az új termékek kifejlesztéséért, a koncepciótól, a mintagyártáson keresztül a szükséges tesztek elvégzéséig. Így a Rába, a vevőkkel szorosan együttműködve, széleskörű szolgáltatásokat kínál partnereinek, a tervezéstől a teljeskörű tesztelésig. Raba - keresés - Piactér | Agroinform.hu - 2. oldal. Rába Fejlesztési Intézet Kompetenciák A Rába mérnök csapata számos sikeres termékfejlesztési és kutatás-fejlesztési projekttel a háta mögött áll a vevők rendelkezésére.