A tesztben szereplő mosóporok teljesítménye a különböző folttípusokon eltérő. A vizsgált termékek részletes eredményei itt érhetőek el. Egészségi és környezeti hatások A mosási hatékonyság és az ár mellett a fogyasztóknak egyre inkább fontos szempont az, hogy egy-egy termék, így a rendszeresen használt mosószer, milyen hatással van az egészségünkre és a környezetre. Ez a szempont is megjelenik a mosóporok összesített értékelésében, a teszt során ugyanis pontozták a mosóporok foszfortartalmát, illetve a biztonsági adatlap és termékcímke alapján feltüntették az összetevők egészségi és környezeti kockázatait, valamint azt, hogy a termék rendelkezik-e minősített, jogszabály alapú ökocímkével. Mit mond a termékről, ha van ökocímkéje? Ökocímkés mosópor győzött a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztjén | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.. Azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké, uniós ökocímkét, azaz EU Ecolabelt kaphatnak. A z EU ökocímke előnye abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak – tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik.
Ezzel a termékkel egy-egy mosás 84 forintra jön ki. Kiemelt kép: Fülöp Dániel /
Gyakran készülnek mosóportesztek, ezúttal a számolt be arról a vizsgálatról, amelyet a Tudatos Vásárlók Egyesülete végzett el. Ezt a tesztet 100 százalékos eredménnyel egy saját márkás termék nyerte, ami ráadásul jóval olcsóbb, mint a mögötte érkező riválisok. A teszten összesen 13, a háztartásokban gyakran felbukkanó, többségében bárhol kapható mosóport vizsgáztatott az egyesület. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogyan birkóznak meg a termékek a különböző folttípusokkal. A hatékonyságot laboratóriumban, akkreditált módszerrel vizsgálták a TVE szakértői. Ugyanazzal a mosógéppel, ugyanazzal a programmal 40 fokon történt a vizsga, és a gyártó által javasolt adagolást követték minden esetben. A tesztmosáshoz mesterségesen szennyezett textilcsíkot használtak, melyen 8 különböző folt esetében ellenőrizték a mosás hatását. Ezek a foltok a háztartásban előforduló különböző szennyeződések, mint például a kakaó-, cékla-, vörösbor-, sár-, fű- vagy olajos foltok. A végeredménybe egyéb tényezők is beleszámítottak, így például az összetétel, a környezeti és egészségre gyakorolt hatás, a csomagolás, valamint az uniós ökocímke (EU – Ecolabel) megléte.
Ezeket a hangokat elő- vagy kötőhangzók nak nevezzük, és a toldalékhoz tartozónak vesszük, tehát: ház- ak. Az előhangzó nem morféma, hiszen nincsen jelentése, esetenként jelentésmegkülönböztető szerepe lehet csak: havasok főnév: A nagy havasok között jártunk; havasak – melléknév: A háztetők havasak. Megjelenését elsősorban a hangkörnyezet, a fonetikai jólformáltság indokolja: *kulcst ~ kulcsot. : -n, -t, -tt, -vá, -vé, -l o fokozás: -bb o idő-és módjelek o képzők: pl. A képzők közös sajátossága az, hogy megtűrnek maguk mellett másik képzőt, vagyis egy szóalakban több is lehet belőlük: zongorá-z-gat-va (a -z igeképző 'valamilyen hangszeren játszik' jelentésben, a -gat gyakorító képző; valamint a -va határozóiigenév-képző). 2. Ragok Jelek Képzők - Granit Sincere Jelek. A jel közbülső helyzetű szóelem, azaz állhatnak előtte képzők, utána pedig a rag található. Jelentésmódosító szerepe van, ami azt jelenti, hogy új szótári egységet nem hoz létre, hanem a szó fogalmi jelentését valamilyen nyelvtani jelentésmozzanattal (idő, mód, többség, birtoklás) egészíti ki.
A ház szó birtokosát is jellel, birtokos személyjellel fejezzük ki: házam–házad–házatok. Sokáig – a magam iskoláskorában okvetlenül – a házam "m"-jét, a házad "d"-jét birtokos személyragnak tanultuk… A birtokos személyjel megnevezését újabban a toldaléksorrend szempontját figyelembe véve határozták meg. Vagyis? A hagyományos sorrend az, hogy a szótő után következik egy vagy több képző, utána a jel, és a szóalakot a rag zárja le: tér-ség-ek-ből. Ez a sorrend azonban felborulna, ha egy eddig ragnak mondott toldalék után még egy további toldalék következne: falu-m-ból. De ha az "m" toldalékot nem ragnak, hanem birtokos személyjelnek tekintjük, akkor a szerkezet "tő–rag–rag"-sorrendje "tő–jel–rag"-gá válik, tehát nem sérül a "szabály". És egy megjegyzés: ez a szemlélet a "gombhoz a kabátot" elv alapján működik, egy mesterségesen megalkotott "szabálynak" akar mindenképpen megfelelni – lehet, hogy épp ilyesmikért nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé a nyelvtan? És mit tudnak a régi nevüket most is viselő "igazi" ragok?
Utálom azokat, akik "édesanyanyelvünket" túlmisztifikálják. Ez szubjektív dolog, hogy része-e a nyelvnek az írásmód. A hangok se feltétlenül részei. Van, aki azt mondja, hogy a szókincs sem része a nyelvnek. Mások szerint a ragok sem. Meg a nyelvtan se. Meg egyáltalán nincs is nyelv, hiszen csak konvenció az egész. A beszélt nyelv megvan helyesírás nélkül. Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van Az írott nyelv megvan beszéd nélkül. valaki megtanulhat magyarul úgy is, hogy egy szót se hall csak mondjuk fordításokat olvas. Ha a "nyelv"-et úgy definiálod, hogy csak a beszédre vonatkozzon, akkor nem része. Ha az írásra is, akkor meg része. Hol a gond? Qorilla vita 2009. február 5., 00:02 (CET) Diakritikus jel van az i-n is. A, e, ı, o, u, majd á, é, i, ó, ö, ő, ú, ü, ű. β ο görög omikron (0x03BF) о cirill o (0x043E) Ezek mit keresnek a mellékjelek között? Nem tiszták a fogalmak sem. A diakritikus jel egy olyan mellékjel... Miért?