… MÁRCIUSIG maradnak a korlátozások! újabb 90 naprpal hosszabbodhat meg a rendkívüli jogrend. …
Uniós források szerint az EU jövő év elején újabb szankciókat fog bevezetni. "Az EU készen áll arra, hogy számos eszközzel, köztük a demokratikus Fehéroroszországot támogató átfogó gazdasági támogatással előmozdítsa a békés, demokratikus átmenetet. Készen áll arra is továbbá, hogy újabb megszorító intézkedéseket fogadjon el, más gazdasági szereplőkkel szemben is, ha a fehéroroszországi helyzet nem javul" – áll a tanácsi közleményében. Szigorítások 2021 március 15. Abszurdnak nevezte az emberi jogok ismételt megsértésével és az Európai Unió felé irányuló migránsáradat megszervezésével vádolt Fehéroroszország az EU és partnerei által ellene elrendelt szankciókat. "A döntés abszurditásának a mélysége kezd minden logikával szembeszállni" – vélte közleményében a fehérorosz külügyminisztérium. Minszk "súlyos, aszimmetrikus, de helyénvaló intézkedésekkel fog válaszolni" – figyelmeztetett. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és Kanada csütörtökön jelentettek be újabb gazdasági szankciókat Fehéroroszország ellen.
Sokan úgy gondolják, hogy az Életfa lényegének és jelentésének modern értelmezésében a teremtés minden formájával összefüggésben van. Széles körben úgy vélik, hogy az Isteni Teremtőt képviseli, és jelképezi az összes érző élőlény egymáshoz való viszonyát. A mai értelmezés magába foglalja a különböző mitikus és vallási vélekedést. 1. Kereszténység – Az Élet Fája az Édenkertben Sok keresztény fordítás szerint az Élet Fája az Édenkert közepén, a jó és rossz tudásának fája mellett nő. Azonban sokan úgy vélik, hogy ez a két fa valójában egy és ugyanaz. Az Enciklopédia Britannica szerint a tudás fája összeköti a mennyországot az alvilággal. Az élet fája összeköti a teremtés minden formáját. Mindkét fa a Kozmikus fából alakult ki; a különböző vallások és filozófiák szerint egy és ugyanaz. A katolikusok a Fára úgy tekintenek, mint ami az emberiség tisztaságát szimbolizálja az eredendő bűn elkövetése előtt, annál fogva, hogy elősegítette a bukást. Az ortodoxok gyakran utalnak Jézus keresztjére, mint az élet fájára, ahol a föld és az ég találkozik, egyesítve az anyagi és szellemi világot.
Hollywood ügyeletes férfisztárja az élet nagy kérdéseit feszegető művészfilmben vállal szerepet, ahol ráadásul kellemetlen, már-már zsarnoki apát alakít. Brad Pitt-től nem várna ilyesmit az ember, de Terrence Malick rendező kedvéért érdemes volt. Az élet fája maradandó és egyedülálló élmény, amit nem véletlenül hasonlítottak többen Tarkovszkij filmjeihez. Popcorn-mozihívők kerüljék. A történet - első látásra - egyszerűbb nem is lehetne. Mr. O'Brien (Brad Pitt) és Mrs. O'Brien (Jessica Chastain) egy idilli texasi kisvárosban él három gyermekükkel az ötvenes évek Amerikájában. Az apa feladta zenész álmait, megbékélni azonban nem tudott magával, és ebből fakadó keserűsége az egész család életét megmérgezi. Vaskézzel fogja a gyerekeit, így próbálja felkészíteni őket az élet igazságtalanságaira. Az anya pedig megadóan tűr, és közben próbálja átadni mindazt a szeretetet a gyerekeinek, amit az apjuktól nem kaphatnak meg. A gyerekek - főleg a legnagyobb - két teljesen eltérő életszemlélet között őrlődnek.
Terrence Malick legújabb filmje egy '50-es évekbeli család történetét formázza meg, ahol a három fivér közül a legidősebb, Jack (Sean Penn) szembesül apja (Brad Pitt) könyörtelen világnézetével. Míg édesanyja (Jessica Chastain) a szeretet és a jóság irányába vezeti, apja az élet kemény oldalát mutatja be. A két szülő presszionálása mély sebeket hagy Jack lelki fejlődésében, így felnőtt korára teljesen összezavarodik a jó dolgokról alkotott elképzeléseivel kapcsolatban.
A család, Mr. O'Brien ( Brad Pitt), Mrs. O'Brien ( Jessica Chastain), Jack ( Hunter McCracken), R. L. ( Laramie Eppler) és a legkisebb fiú, Steve (Tye Sheridan). Az apa, Mr. O'Brien szigorú szabályok között neveli három fiát. Nevelési stratégiája olykor túlzóan nehéz elvárások elé állítja a három fiút, akik szó nélkül engedelmeskednek apjuk parancsainak. Mindez azért, hogy felkészítse őket az élet keserűségeire. Mr. O'Brien egy eszményképet akar felépíteni a saját vallásos erkölcsi rendje alapján. Ezzel kivívja a gyermekei tiszteletét, de ezt a tiszteletet a félelem táplálja. A belőle áradó keseredettség kézzel fogható, az önsajnálat kivetülésére vezethető vissza a túlzott szigor. Szintén ezzel magyarázható az instabil érzelmi állapota, a hirtelen harag, s a legalább olyan hirtelenséggel rátörő szeretni akarás. Szeretetét nehezen képes kimutatni, ezt leginkább úgy teszi, hogy magához öleli a fiait és megcsókolja a fejüket. Ezt a gyerekek nem tudják őszintén viszonozni. A szeretet is egyfajta elvárás, amit meg is kap, ám e mögött is ott rejtőzik az az óvatosság, amely a fiúk minden mozdulatát meghatározza.
Utóbbi pedig sejtelmes mondatokkal húz határvonalat természet és kegyelem útja közé. Megvan hát vallási és bölcseleti alapvetésünk, kezdődhetne már a film, ám némi idő után azon kapjuk magunkat, hogy egy tragédia lírai ábrázolását már túl vagyunk, s egy elképesztő távlatokat egybefogó montázson ámulunk, mely az Univerzum születéséről mesél. Elliptikus szerkezet kényszerít gondolkodásra a két tétel és a képsorok összefüggéséről. Az egészen egyedi vizualitású Univerzum-szekvencia a Teremtő dicsőségét hirdeti? A kisvárosi családban felnövő kisfiú története a két út szimbolizálása lenne? Van egy ilyen benyomásunk, de a film maga bizonytalanságban hagy minket. S ezt azzal éri el, hogy teljesen fellazítja a külső cselekmény és a belső történés, a vizualitás és a lelki folyamatok ábrázolásának különbségét. Mi több, Malick filmje eléri, hogy elválaszthatatlanul egybefonódottnak tűnjenek. Így válik az alkotás valóban hatalmas horizontokat bejáró gondolatfolyammá, melynek ritmusát a belső idő szabja.