Kiállítás a golyóstoll feltalálója, Bíró László emlékére - YouTube
Sikertelen modellek sorozata után jutott Bíró László József arra a következtetésre, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek tökéletlensége, pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötődött össze, angol nyelvterületen "Biro-pen"-nek vagy "Biron"-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg. A Biró által feltalált golyóstollat, Orwell műveiben például kizárólag a "biro pen" néven említik. A toll készítésére Franciaországban alapított részvénytársaság BIC (Biró Crayon) néven hozta forgalomba termékét. Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. novemberben újabb szabadalmat jelentett be "Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll" címmel. 1943 június 10-én készültek el az első eladásra gyártott az argentin Eterpen Company nevű cég segítségével került kereskedelmi forgalomba a golyóstoll, azaz ahogyan angolul hívták, a Biro-pen.
1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat BIC védjeggyel hozzák forgalomba, ami a Biró Crayon rövidítése. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Ismert találmányai még a termikus berendezés, fertőtlenítő golyócska, klinikai termográf, sérthetetlen zár, palackcímke nyomtató, függönytartó, eljárás fenolgyanták elõállítására, ampullanyitó, eljárás acélrudak ellenállásának növelésére, dezodor, nyomdai tükör, berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból, fehérje, együtemű belső égésű motor, gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben. 1939-ban ban olyan egy mosógépet népszerűsített, amelyhez közönséges konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát. "Mesemosó, a tökéletes házi gőzmosógép" szlogennel. Egy évvel az első magyarországi zsidótörvény megalkotása után, 1939 szilveszteren, családja és saját biztonsága érdekében Párizsba menekült.
A zsidótörvények hatására emigrált és Argentínában folytatta sokoldalú alkotó munkásságát. (Sok egyéb mellett a golyós dezodort is ő találta fel). A golyóstoll – sok helyütt Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét. FÉNYKÉPÉSZETI OBJEKTÍV A közelmúltig legelterjedtebben használt fényképezőgép-lencse feltalálója PETZVAL JÓZSEF ( 1807 – 1891). Munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. Ez az 1840–1841 körül szerkesztett, 149 mm-es gyújtótávolságú, nagy fényerejű akromatikus (színhiba nélküli) kettős fényképészeti objektív, mely kialakításával és összetett lencserendszerével az addig szükséges hosszú (3-20 perces) megvilágítási időt a másodperc töredékére csökkentette. Gyakorlatilag változtatás nélkül széles körben alkalmazták 1990-es évek végéig. Több más nagyszerű találmánya mellett megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót is.
A FELTALÁLÁS Bíró a találmánya tervezését Budapesten kezdte el és 1931-ben bemutatta az első golyóstollát, melynek mérete még nagyon nagy volt és rossz minőségben lehetett vele írni. Ezt követte a kicsinyítés, ezeknek a tollaknak a működési elve már a mai golyóstollal megegyező volt, de még alkalmatlanok voltak a betű írására, illetve a benne található golyó is többször elakadt benne. További fejlesztésnek köszönhetően 1938-ban szabadalmaztatták a golyóstollat Magyarországon. Bíró 1938 év végén a zsidótörvény miatt úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Először Párizsba ment, majd 1940-től Argentínában vonulva kísérletezgetett tovább. Ezt követően 1943. június 10-én Argentínában szabadalmaztatta találmányát. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították New Yorkban (mai értékre átszámítva kb 20. 000 Ft-ért), majd Biropen néven gyorsan elterjedt az egész világban. Az országban, ahol haláláig, élt tiszteletére ezen a napon ünneplik az Argentín Feltalálók Napját.
A Bíró-féle golyóstollat az angol kormány például azért vásárolta meg, mert a repülőgépeken nagy magasságokban is jól működött. A siker azonban átütő volt, olyannyira, hogy Bíró László József második hazájában ünnepelt feltaláló lett. Születésnapjából, 1986 óta Argentínában a Dia del Inventor, vagyis a Feltaláló Napja lett. A rendkívül sokoldalú, idős korában is szellemi frissességnek örvendő Bíró még 86 éves korában, halála előtt is dolgozott. A feltaláló születésének 100. évfordulójára a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint az Országos Műszaki Múzeum emléktáblát avatott fel Bíró László József utolsó budapesti otthonának házfalán, a második kerületi Cimbalom utca 12-ben.
Gyakori kérdések és válaszok Üdvözlünk a Gyakori Kérdések és Válaszok oldalon, ahol kérdéseket tehetsz fel és válaszokat kaphatsz a közösség többi tagjától.
Brüll Adél Székely Aladár fotója Lédáról Született 1872. szeptember 1. Nagyvárad Elhunyt 1934. január 18. (61 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása költő író Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Brüll Adél témájú médiaállományokat. Brüll Adél, asszonynevén Diósy Ödönné ( Nagyvárad, 1872. – Budapest, 1934. ) Léda néven Ady Endre múzsája. Élete [ szerkesztés] Származása [ szerkesztés] Édesapja, Brüll Sámuel nagyváradi jómódú zsidó polgár volt. Két leánytestvére Margit (aki értelmi fogyatékosnak született) és Berta, aki később is velük élt. Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony nő volt. Apja vagyonuk egy részét elveszítette a tőzsdén, így az elsőszülött Adél nem szerelméhez, az úri társaságot képviselő Ordódy Pál főhadnagyhoz, hanem egy cégfestő kisiparos fiához, Diósy Ödönhöz ment feleségül (aki ekkor már cégek, bankok export-import ügyintézője Szófiában). Adél ekkor 26 éves volt. Ady endre léda versek tétel. Házassága [ szerkesztés] Nászútjuk után Szófiában telepedtek le, ahova Adél magával vitte kisebb húgát, Bertát is.
Ahogy Petőfinek csak "szabadság, szerelem" kellett, úgy Ady-t – saját bevallása szerint – nem érdekelte egyéb, mint a "politika és a szerelem". A szerelmes Ady hallatára valószínűleg mindannyiunknak Léda neve ugrik be. Ez nem véletlen. Kicsivel több, mint százötven szerelmes költeménye közül körülbelül hetven, tehát jelentős mennyiség, Lédához szól közvetlenül. Ady endre léda szakítás. Többi versét megosztottan más asszonyokhoz címezte, futó kalandok hősnőihez, tartósnak ígérkező, mégis elröppenő más múzsákhoz, valamint későbbi feleségéhez, Csinszkához. "Én hároméves korom óta mindig szerettem, emésztően, viharosan és sokszor. " Diósy Ödönné Brüll Adél, a nagyvilág varázsát árasztó, érdekes asszony, és az addig az úrinőktől idegenkedő Ady találkozása mindkettejük életében sorsszerű élmény volt. Az elmondása szerint mindig is az idősebb nőkhöz vonzódó Ady azonnal beleszeretett az asszony nagyvilági varázsába és sugárzó nőiességébe, a nagyváradi társasági körökben pedig hamar nyílt titokká vált Ady Endre és Léda viszonya.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0 További információk [ szerkesztés] Léda a sulineten Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 30740978 PIM: PIM83992 LCCN: n78044057 ISNI: 0000 0000 2095 0397 GND: 13389441X BNF: cb15518054s
Kapcsolatuknak még egy nagyobb megrázkódtatás sem vetett véget. Egy alkalommal ugyanis, mikor Léda Pestre utazott, Ady nagyon bizalmas helyzetben találta az asszonyt Halász Lajossal, egy váradi újságíróval. A nő rendkívüli vonzerejét mutatja, hogy e megrázkódtatás után továbbra is magához tudta láncolni Ady-t. "Piros-fekete glóriával Evezz, evezz csak csöndesen. Én tudom, hogy lelkembe süllyedsz S ott halsz meg majd, én szerelmesem. " Meghívta a költőt Párizsba is, ahol több megszakítással ugyan, de évekig hármasban éltek, Bandi, Léda, és Dodó. "Megfogta a kezemet, s meg sem állt velem Párizsig. " Diósy Ödön azonban nem volt hajlandó magára venni a felszarvazott férj szerepét, sőt, ehelyett inkább támogatta kettejük kapcsolatát. Ady endre léda szerelem. Ennek oka az lehet, hogy egyes visszaemlékezések szerint, a férfi Lédával való házassága "alibi házasság" volt (Dodó ugyanis a férfiakat szerette). Megint más források azonban arról szólnak, hogy Diósy azért is hagyta, hogy kielégíthetetlen felesége hosszabb időkre eltávozzon, hogy ő maga könnyebben hajthassa fel alkalmi nőismerőseit.