Külön könyvelendő belföldi utazási költségre és egyéb igénybe vett szolgáltatásra, vagy egybe könyvelendő utazási költségre? 4. A szállítóval irattárolási szerződésünk van. A számlán szerepelhet esetenként szállítási díj, adatszolgáltatási díj, iratfeldolgozási díj és irattárolási dobozok. Ezeket jellegüknek megfelelően külön főkönyvi számra könyveljük, vagy könyvelhető egyben a főtevékenységnek megfelelően raktározási szolgáltatások főkönyvi számra? Az elv tulajdonképpen mindenhol ugyanaz, csak ahol anyagköltséget is érint a könyvelés, ott iparűzési adó miatt fontos a helyes könyvelés. Találtunk olyan szabályt, hogy ahol karbantartási szolgáltatást számláz ki a szállító, de a javítás következtében anyagköltség is felmerül, ott nem könyveljük az anyagot külön, hanem karbantartásra könyveljük a számla teljes összegét. Ezt jól tesszük? A segítséget előre is köszönöm! 3 válasz Kedves Kérdező! Mi a cég tevékenységi köre, ez határozza meg, hogy melyek a vállalkozás érdekében felmerülő közvetett és közvezlen költségek.
A ráfordítás fogalma A vállalkozás termelő vagy szolgáltató tevékenysége során felhasznált anyagi és nem anyagi javak, azaz költségek megjelenési formájuk szerint lehetnek anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, illetve ide tartozik amortizáció. Az anyagjellegű ráfordítások elemei Abban, hogy egy vállalkozás nyereséget érjen el, alapvető szerepe van a költségek folyamatos értékelésének és tervezésének. Az anyagjellegű ráfordítások könyvelése során a költségek között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások (le nem vonható általános forgalmi adót (áfa) is magában foglaló) értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ) és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Külföldi székhelyű vállalkozás által igénybe vett szolgáltatás könyvelése A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat az anyagjellegű ráfordítások között köteles kimutatni, ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is.
Alanyi adómentes adóalanyoknak is keletkezhet áfa fizetési kötelezettségük Az alanyi adómentes vállalkozásoknak is keletkezhet áfa fizetési kötelezettsége az Áfa tv. speciális előírásai alapján. A leggyakrabban előforduló adókötelezettség a külföldről igénybe vett szolgáltatások esetében fordul elő. Amikor az alanyi adómentes vállalkozás hirdetési szolgáltatást vesz igénybe az EU másik tagállamában nyilvántartásba vett adóalanytól, úgy az igénybe vett szolgáltatás után belföldön adót kell fizetnie. Ennek érdekében a szolgáltatás megrendelését megelőzően közösségi adószámot kell kérnie, amivel az adóalanyi mivoltát tudja igazolni a külföldi partnere felé. A közösségi adószám bemutatása esetén a külföldi cég fordított adózással állítja ki a számlát, és az alanyi adómentes vállalkozásnak belföldön adófizetési kötelezettsége keletkezik, azonban a levonási jog nem illeti meg. A bevallást havi gyakorisággal kell benyújtania. Amennyiben a magyar vállalkozás nem kér közösségi adószámot és feléje a szolgáltatást nyújtó letelepedése szerinti tagállam forgalmi adóját számítja fel kényszerűségből, nem mentesíti a magyar adóalanyt a belföldi adófizetési kötelezettség alól.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az áfa-törvény 59. §-a értelmében ha a teljesítést megelőzően előleget fizetnek, az áfát az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Ebből következően az előleg átvétele adófizetési kötelezettséget eredményez. 2012. január 1-től ez a kötelezettség a szolgáltatásimportra is vonatkozik – áll a NAV tájékoztatójában. Az 59. § (2) bekezdése kimondja, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza, azaz az előleg mindig bruttó összeg, amelyből "felülről" számítva kapjuk meg az adó tartalmat. Amikor az adófizetési kötelezettség megfordul, azaz a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az adó fizetésére kötelezett, az előlegfizetés nem eredményez adófizetési kötelezettséget, tekintve, hogy a vevőnél kézhez vétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, mivel az előleget ő fizeti meg az eladó, nyújtó felé.
Válasszon csomagajánlataink közül: Adózó 365 napos Adózóna előfizetés Az Adózó előfizetés után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. Ha most, a 2014-es Kreditpontos Évnyitó kampány unk keretében rendel, úgy jogosult lesz a részvételre a System Media Kft. Adótörvények 2014 elnevezésű, otthonról elvégezhető ONLINE képzés én is, és ezen a módon további kreditpontokat gyűjthet (akár 20 kreditpontot is). Az akció feltételei a 2014. január 6-ától március 16-áig beérkezett megrendelésekre vonatkoznak, abban az esetben, ha azok 2014. március 31-éig befizetésre kerülnek. Az részvételhez szükséges egyedi azonosítót, valamint a további információkat a befizetést követően kiküldött számla kísérőlevelében fogja megtalálni. Részletek » 14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa Mit tartalmaz a csomag?
Ha a külföldi cég közvetlenül rendezi a számláját, a valós társasági adóalap megállapítása érdekében kötelező azt továbbszámláznia, vagy rendezheti tartozás-átvállalási megállapodással vagy kölcsönnyújtással, mely esetben a könyvelésben a költség rövid lejáratú kötelezettségként fog szerepelni.
Amennyiben ezt nem sikerül bizonyítania, végsõ esetben a hitelezõk ki nem elégített követeléseinek a megtérítésére is kötelezhetõ. Olyan vezetõ tisztségviselõ pedig, aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét, nem lehet más társaság vezetõ tisztségviselõje sem, a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétõl számított 5 évig. Így tehát a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása nemcsak a cég gazdasági tevékenységét akadályozhatja, hanem akár a vezetõ tisztségviselõ személyes felelõsségének és helytállási kötelezettségének megállapításához, illetve hosszú távon hasonló tisztségtõl való eltiltásához is vezethet. *** A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza. Cégbíróságra bejegyzett cégek beszámolóinak közzététele. Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik.
Az adatfelvitelt során azonnal lefutnak alapvető ellenőrzések, pl. arra vonatkozóan, hogy a eszköz-forrás egyezőség megvalósul-e. Továbbá az E-Beszámoló oldalon történő cégadatok lekérésekor a főlap adatai mellett a mérleg és eredménykimutatás is egyszerű kattintással látható, csak a kiegészítő mellékletet és az alapítói határozatot / taggyűlési jegyzőkönyvet kell pdf-ben letölteni. A mellékletekre szigorú előírások vonatkoznak, ezek csak és kizárólag pdf. E beszámoló közzététele. formátumúak lehetnek, méretük nem haladhatja meg a 20MB-ot és nem tartalmazhatnak üres oldalakat. Érdemes figyelni arra, hogy az űrlapkitöltő rendszer 20 perc után automatikusan kiléptet, amennyiben nincs újabb adatbevitel, és mentés nélkül törli a bevitt adatokat. A részlegesen kitöltött nyomtatvány ugyanakkor obr kiterjesztésű fájlként a saját tárhelyre lementhető le, a munka folytatásakor ezt a fájlt kell visszatölteni az OBR felületre. Speciális beszámolási kötelezettségek Amennyiben egy társaság beszámolási kötelezettségére nem csak a számvitel törvény előírásai vonatkoznak, hanem egyéb jogszabályok is (pl.
Társasház közös képviseletét végezzük, amely rendelkezik adószámmal, de nem folytat bevételszerző tevékenységet, bérköltség nincsen. A 2019-es évtől valóban beszámolót kell közzétenni és a földhivatalnak benyújtani? Sajnos sehol nem találok megbízható forrásból információt. Előre is köszönöm válaszukat. Közzétehető-e az el nem fogadott beszámoló? Közzétehető-e a cég beszámolója, ha az 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagok egyike a beszámoló elfogadásáról készült taggyűlési jegyzőkönyvet nem írta alá? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd válaszolt. 2017. 17. El nem fogadott beszámoló közzététele Tisztelt Szakértő! Egy kft. A beszámoló közzététele - és a mulasztás szankciói. beszámolja elektronikusan közzétehető-e, beküldhető-e az ügyvezető (nem tag) által abban az esetben, ha az 50-50% tulajdoni hányaddal rendelkező tagok egyike a beszámoló elfogadásáról készült taggyűlési jegyzőkönyvet nem írta alá, mivel a taggyűlésen nem jelent meg? Szóban jelezte, hogy nem szándékozik a beszámolót aláírni, elfogadni. Megoldás-e erre az esetre pl., ha ezt a tagot kiértesítik azzal, hogyha az ismételten összehívott taggyűlésen sem jelenik meg, akkor elfogadottnak tekintik a beszámolót és ezután az ügyvezető elektronikusan beküldi/közzéteszi azt, az el nem fogadás tényének belefoglalásával együtt?
Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Elektronikus beszámoló benyújtásának a menete - adóblog.hu. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza. A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor Kiadó: Adó Zrt.
Köszönöm szépen! 2020. 04. Lakásszövetkezet Tisztelt Szakértő! Egyéb szervezetek, ezen belül lakásszövetkezetek beszámolójának közzétételével kapcsolatban lenne néhány kérdésem. A pillanatnyi helyzetben közgyűlés összehívására nincs lehetőség. A Lakásszövetkezeti törvény egyértelműen kimondja, hogy éves gazdasági beszámoló és költségvetés ügyében nem lehet írásban szavazni. 1. A vis maior helyzetre tekintettel lehet ezen rendelkezés ellenére írásban szavazni, ha az alapszabály nem tartalmaz erre vonatkozó tiltást? 2. A beszámolót elfogadó közgyűlés nélkül be lehet-e nyújtani az adóhatóságnak a társasági adó, az iparűzési adó bevallását, közzé lehet-e tenni a beszámolót? Adhat-e a bevallások benyújtására, a beszámoló közzétételére utasítást a könyvelőnek a lakásszövetkezet vezetősége? Az Adózóna rendelkezik-e a kérdéskörrel kapcsolatban valamilyen információval, hogy a Kormány milyen módon rendezné a helyzetet? Segítségüket előre is köszönöm! Bné Piros 2020. 01. 06. Társasház beszámolója Kedves Adózóna!