Az uniós bizottság elnöke végezetül közölte: azokat a tagállamokat, melyek menekülteket fogadnak be Ukrajnából, az Unió "komoly forrásokkal" támogatja. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus világ elítéli Oroszországot, és ellenzi az általa indított "barbár háborút". "Oroszország, és csakis Oroszország felelős ezért a háborúért. Az oroszok által Ukrajnában, és különösen Mariupolban elkövetett, bűncselekménynek számító cselekmények nem maradnak büntetlenül" - fogalmazott. Kijelentette: Ukrajna része az európai családnak. Az EU azért támogatja Ukrajnát, hogy még jobban Európához tartozzék és hogy saját sorsáról dönthessen. Von der Leyen: az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról - Propeller. Az EU szolidaritási alapot hoz létre, és donorkonferenciát rendez, hogy támogassa Kijev szükségleteit és a szabad és független Ukrajna újjáépítését - mondta a tagállamok vezetőit tömörítő tanács elnöke. Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a háború elmérgesedésének elkerüléséért, és a béke megteremtéséért.
A javaslatcsomag lényege az volt, hogy a legfontosabbnak számító EB-elnöki tisztséget a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen (60) kapja. A kiszivárgott hírek szerint őt Emmanuel Macron (41) francia elnök javasolta, ráadásul nemcsak Merkel, de a legerősebb tömörülésnek számító Európai Néppárt (EPP) és a visegrádi négyek is felsorakoztak mögötte. EU politka Európai Unió Európai Bizottság
Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden. Ursula von der Leyen a kora esti sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország idézte elő a válságot, egyedül Moszkva felelős a helyzet jelenlegi elmérgesedéséért. Az uniós szankciós csomag egyértelmű válasz a nemzetközi jog orosz megsértésére. Index - Külföld - Amerikából venné a gázt az Európai Unió. A megszorító intézkedések a jogellenes döntésben érintett magánszemélyeket, cégeket és bankokat célozzák – fogalmazott az EB elnöke. Megtiltjuk a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzuk Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz – közölte az uniós bizottság elnöke. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg.
A részleteket közölve elárulta, hogy ennek értelmében: beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtják az orosz Duma 351 képviselőjét, akik megszavazták a szakadár területek elismerését, 27 további személy és entitás is felkerült a tiltólistára, akik aláásták és fenyegetik Ukrajna területi integritását, köztük 11 katonai parancsnokot, korlátozzák az orosz állam és az orosz kormány hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz és felfüggesztették a kereskedelmi kapcsolatokat a két donyeci régió és az EU között. Josep Borrell további szankciókat helyezett kilátásba az események alakulásától függően.
Ezen felül a szankciócsomag tartalmazza azt is, hogy betiltják az uniós luxuscikkek Oroszországba irányuló exportját, valamint a vas- és acéltermékek importját, de a kriptovaluták kapcsán is született döntés: Ursula von der Leyen kijelentette, " a blokk arról is gondoskodni fog, hogy az orosz állam és elitje ne használhasson kriptovalutákat a szankciók kijátszására". ( CNN) Jelentkezz, és légy Te is a csapatának tagja
Az útvonal kijelölése az előttünk álló évre Az Unió helyzetéről szóló, 2020. szeptember 16-i értékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismertette elképzelését arról, hogyan kerülhet ki megerősödve Európa a koronavírus-válságból, és hogyan mutathat utat egy életerős új világ felé. A NextGenerationEU egyedülálló alkalmat nyújt Európának arra, hogy jól átgondolt változtatásokat hajtson végre. Hiszen Európa rendelkezik az ehhez szükséges jövőképpel, tervvel és beruházási eszközökkel.
{autotoc} Bizonylat fogalma Számviteli bizonylat minden olyan irat, okmány, amely valamilyen gazdasági esemény megtörténtét hivatalosan, hitelesen igazolja (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat). Bizonylati elv Könyvelni csak bizonylat alapján szabad. Bizonylati fegyelem Minden gazdasági eseményről, amely az eszközök vagy a források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.
Javításnál a hibásan feljegyzett adatot át kell húzni és a helyes adatot úgy kell rá felvezetni, hogy az eredeti beírás jól látható maradjon. A javítást el kell látni dátummal és a javító kézjegyével. Ezt minden példányon meg kell ismételni. Iktatás [ szerkesztés] A gazdálkodó szervezeteknek rendelkezniük kell iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelési szabályzat tartalmazza az adott vállalkozáshoz beérkező dokumentumok és okmányok (bizonylat) átvételére vonatkozó jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos, valamint az azt követő teendőket. Ellenőrzés [ szerkesztés] A bizonylatok ellenőrzésénél meg kell bizonyosodni azok hitelességéről, szabályszerűségéről, pontosságáról. Könyvelés [ szerkesztés] A feldolgozás a gazdálkodó könyvelésében való feljegyzést jelenti. Ez a könyvelés jelentheti az ún. analitikus és főkönyvi könyvelést is. Feldolgozni csak hibátlan, szabályosan kitöltött bizonylatokat lehet. Irattározás, megőrzés [ szerkesztés] A Számviteli törvény 169. § (2) bekezdése a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatok megőrzési idejét legalább 8 évben határozza meg, amelyeket az éves zárás befejezéséig a feldolgozás helyén kell tárolni.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak? A főszabály Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. ) 159. §-a főszabályként azt írja elő, hogy az adóalany köteles – ha az Áfa tv. másként nem rendelkezik – belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére (ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet) számla kibocsátásáról gondoskodni. Arra nézve, hogy egy értékesítés belföldön teljesítettnek minősül-e, mindig az Áfa tv. előírásaiból kell kiindulni, mivel az áfa rendszerében az ügylet gyakran nem a fizikai megvalósulás helyén minősül teljesítettnek.
Ez a megoldás azonban nem alkalmazható olyan esetekben, amikor a 100 százalék előlegről szóló számla kibocsátásakor még nem ismert az ügylet majdani teljesítési időpontja, ugyanis ez utóbbi esetben az előlegszámlán az ügylet teljesítési időpontjának feltüntetése, és így az áfatörvény 169. § g) pontjának való megfelelés nem lehetséges. Az uniós harmonizált szabályozással összhangban az Áfa tv. úgy rendelkezik, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez adott előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, ezért az adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez kapott előlegről számlát sem kell kibocsátani. Kapcsolódó cikkek 2022. április 6. Közbenső mérleg szabályai A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.
Ez a helyzet például akkor, ha az adóalany saját vállalkozásban megvalósított beruházással tárgyi eszközt állít elő. Ez az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontja értelmében ellenérték fejében teljesített termékértékesítésként kezelendő, ezért adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Mivel azonban nem más személy részére történik az értékesítés, számlakibocsátási kötelezettség nem kapcsolódik az ügylethez. Ha a tárgyi eszköz teljes egészében vagy részben adólevonásra jogosító tevékenységet fog szolgálni, az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételéül az Áfa tv. 120. § e) pontjának és 127. § (1) bekezdés e) pontjának együttes értelmezése alapján nem az ügyletről kiállított számla szolgál, hanem bármilyen olyan okirat, amely a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükséges, így pl. az üzembehelyezési jegyzőkönyv is megfelelő lehet e célra. További esetkörök A főszabályban meghatározott körön kívül az Áfa tv. egyes további esetekben is előírja számla kibocsátását. Előleg Míg a főszabály már teljesített ügyletek kapcsán írja elő a számlakibocsátást, előlegfizetésnél a törvény bizonyos esetekben már a teljesítést megelőzően is kötelező számlázást kapcsol.
pénztárbizonylat). - másodlagos az a bizonylat, amelyet az elsődleges bizonylat alapján készítettek további feldolgozás vagy megőrzés céljára (pl. számlamásolat). - összesítő az a bizonylat, amelyet több elsődleges vagy másodlagos bizonylat meghatározott célú összesítése céljából készítenek (pl. leltárösszesítő, időszaki pénztárjelentés). Kezelési módjuk szerint [ szerkesztés] Szigorú számadású: a kibocsátót bizonyos nyomtatványok esetében szigorú számadási kötelezettség terheli. Ennek célja, hogy a gazdálkodás elszámoltatható, ellenőrizhető legyen, illetve megelőzhetőek és elkerülhetőek legyenek a nyomtatványokkal történő visszaélések és károkozások. A szigorú számadású bizonylatok szigorúan sorfolytonos számozással vannak ellátva, továbbá a kiállítás sorrendjének követnie kell a sorszámozás rendjét (pl. számla, értékpapír, nyugta, pénztárbizonylat). A szigorú számadású bizonylatok körét a Számviteli törvény határozza meg: "168. § (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.