Több információért kattints ide Vers utca – Egyedülálló irodalmi élmény a magyar tenger partján A 2016-os "Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése" című pályázaton belül 2020 nyarán megvalósításra került a "Vers utca" elnevezésű interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt. Gyarmati László író, újságíró ötlete alapján, majd 10 éves várakozás után 2020 januárjában elkezdődhetett a projekt szakmai előkészítése. A projektrészhez kapcsolódóan 3 db kültéri hangbokszos versmegálló került beszerzésre, valamint 5 db versmegálló. Hasonlatosan a 2017-ben átadott Megújulás útja sétaútvonalhoz, a különböző állomások itt is egy-egy tematikára épülve mutatják be településünk és a magyar költészet szépségeit. Olvashatók és meghallgathatók többek közt József Attila, Babits Mihály, Kányádi Sándor, Illyés Gyula ismertebb versei csakúgy, mint Faludy György, Fodor András, Rónay György, Csukás István, vagy éppen Kemény Zsófia és Varró Dániel költeményei.
Mint a minisztérium közölte, a nyertes terv maximálisan figyelembe veszi a kiírás követelményrendszerét: ezt az eredeti sír helyének, feliratának megtartásával, megjelenésében egyszerűen, szerényen, hivalkodástól mentesen, de kifejezően, tartalmasan teszi. Az új síremléket az 1937-ben elhunyt költő halálának évfordulóján, december 3-án avatják fel. Az új síremlék létrehozását az év elején kezdeményezték József Attila születésének centenáriuma alkalmából; a pályázatot rendkívüli szakmai érdeklődés kísérte: 169 pályaművet mutattak be. A pályázat lebonyolítására és az emlékhely megvalósítására összesen húszmillió forintot fordítanak; ebből tizenötmillió a minisztérium, ötmillió a Fővárosi Önkormányzat támogatása. Az 1937. december 5-én, két nappal halála után Balatonszárszón eltemetett költő földi maradványait 1942-ben hozták Pestre, a Kerepesi temetőbe. 1955-ben oda temették az 1919-ben elhunyt Mamát, József Áronnét is. 1959-ben, amikor létrehozták a Munkásmozgalmi Panteont, József Attila hamvai is ott kaptak helyet, de a család 1994-ben visszavitette a költő földi maradványait a családi sírba.
Szétroncsolt, meggyötört holttestét Magyarország vasúti térképével takarták le. Öngyilkosságot feltételezve, a pap nem temette el Balatonszárszón, ezért édesapám, bátyáim és Kiss Ernő búcsúztatták a szárszói temetőben. Akkoriban, sajnos, sokan még csak nem is sejtették: költő géniuszt veszített el a haza. Ma már védett sírkertnek számít a régi temető Balatonszárszón, a Petőfi Sándor utca elején. Ott domborul nagyszüleim sírja is. Amikor Balatonszárszóra megyek, mindig felkeresem a régi temetőt is. Tehát nemcsak mindenszentekkor, halottak napján helyezek el virágot a sírokra. Apai nagyapám, Csató Károly nyughelyéhez közel található József Attila első, immár üres sírja, miután Budapestre szállították a hamvait. Kovácsoltvasból készült kerítés őrzi a helyet. Márvány emléktábla hirdeti, hogy ez a nagy költő első nyughelye. Mindannyiszor, amikor ott járok, mécsest, gyertyát – a költőre is emlékezvén. Miként mások is ezt teszik, és fölkeresik a József Attila utcában lévő József Attila Emlékmúzeumot is, amelyet nemrég európai uniós támogatásból teljesen felújítottak, méltón Attilához.
: Levegőt! (1935) Cím: A nyomor kettős teherként nehezedik az emberre: egyrészt a fizikai, biológiai létezés, másrészt a társadalmi létezés korlátozottságaként. E kettőt fogja egységbe a vers címét adó kiáltás. A kezdő kérdésre "Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? " a vers elmondja, hogy szinte minden tilt és korlátoz, hogy levegőtlenség fojtogat. A 3. versszakból kiderül, hogy nincs közbiztonság, valamint a költő fizikai/érzelmi gyengesége is "Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. " A 4. versszakban kiderül, hogy figyelik, szemmel tartják a költőt ( az egész versszak) A fizikai, biológiai + társadalmi létezés korlátozása A szabadságjogok legelemibb rétegeit is felfüggesztik, az ország egészét kergetik a totális diktatúrába Cenzúra, nincs közbiztonság ↓ E feltételek mellett fogalmazza meg József Attila az utolsó 2 versszakban vallomását:A felnőtt ember legfontosabb ismérve az a kialakult értékrend, amely alapján életét éli, ebben az értékrendben értelem és érzelem meghatározó szerepe egyaránt megtalálható.
Majd máskor. Az emléktúrát a városi ünnepség megtekintésével kezdtük, mely során különbözõ szervezetek képviselõi helyezték el a koszorúikat a Petõfi-szobornál, majd a hidegre való tekintettel, az ünnepséget már a könyvtárban folytatták. Ezen a nyugdíjas klub tagjai Petõfi-verseket szavaltak és énekeltek. A szobor felirata egy fekete alapú "PETÕFI". Jó ha tudjuk, hogy ez már csak leírva is f igyelmeztetõ jel. Ha látna minket manapság, ahogy élünk és ügyeinket, értékeinket kezeljük, ahogy egymással bánunk, odacsapna az asztalra. Például abban a vonatkozásban, hogy szülõvárosában hagyják összedõlni a falu kerekegyházi szélén álló Csintovai csárdát, Petrovics István egykori szabadszállási bérleményét. A Költõ sokat és szívesen tartózkodott falai között. Az egyetlen olyan épület, amely a család máig Szabadszálláson állva maradt ápítészeti emléke. Illetve ma még! álló, mert holnap össze fog dõlni.. A mûsor után elindultunk felfedezõ utunkra. Pontosabban, már tudtuk, hogy mit hol keressünk, mert nem elõször jártunk itt, ráadásul ismerjük a Petõfi-vonatkozásokat is, mégis minden alkalom egy új felfedezés, hiszen mindig kiderül olyan, látunk olyat, amirõl addig nem tudtunk.
1. Attila 2. A székelyekhez 3. Petõfi 1851-es verse 4. A Barguzini Titkos Fogoly Búcsú a várostól A Csintovai csárda... Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
"A CIGÁNY NÉPMESE" című ezen kötetünk ízléses formában mutatja be a Kárpát – medencei cigány népmesekincs jellegzetes történeteit. A szórakoztató mesék mellett a kötet különleges értékeket hordoz a néprajzosok, az antropológiával foglalkozók, valamint az érdeklődő felnőttek számára is, a cigány kultúra eredetét, sajátosságait és Európában betöltött szerepét taglaló tanulmányok miatt. Csak néhány mesecím mutatóba: A gömböcfiú, Mujkáló Zlotári, Az ólomfejű barát, Bogo, hej!, Hogyan éltek ezelőtt a cigányok? Az arany hajfürt, Csalóka Péter. A tanulmány 60 oldalon át A cigányok vándorútjától, a Cigány népi kultúrán keresztül vezet bennünket a Mesealakok kialakulásáig. Staff View: Gazdaság és külpolitika. Izgalmas kultúrtörténeti mű, a nyitott befogadó ember, elsősorban a felnőttek számára. "A cigány népmese" című ezen kiadványt a cigány kultúra eredetét, sajátosságait és Európában betöltött szerepét ebből a kötetből tanulmányozni kívánó olvasóinknak ajánljuk, de a szórakoztató mesék mellett a kötet különleges értékű a néprajzosok, az antropológiával foglalkozók, valamint minden érdeklődő felnőtt számára is.
LEADER 01159nam a2200325 i 4500 001 3272327 005 20110429091421. 0 008 110331s2011 hu ar 0000i hun d 020 |a 978-963-09-6539-2 (kötött) |c 1190, - Ft 040 |a OSZK |b hun |c OSZK 041 0 |a hun 080 |a 398. 21 (=914. 99) (02. 053. 2) 100 2 |a Rostás-Farkas György |d (1949-) 245 1 |a Cigány népmesék / |c írta Rostás-Farkas György; ill. M. Nagy Szilvia 260 |a [Budapest]: |b Kossuth, |c cop. 2011 300 |a 108 p. : |b ill., színes; |c 23 cm 490 |a (Metropol könyvtár |x 2060-2979) |a (Népek meséi |v 10. ) 650 7 |a cigányság |2 oszk 655 |a népmese |2 doktip |a gyermekkönyv 700 |a Nagy Szilvia, M. |4 ill 830 |a Metropol könyvtár |a Népek meséi 850 |a B1 852 |m C 184. 577 |i 5476336 |m MC 184. 577 |i 5476337 886 |2 hunmarc |a 761 |b 0 |t Metropol könyvtár. |d [Budapest] Kossuth [2008]- |x 2060-2979 |w 2778009 |t Népek meséi. |d [Budapest] Kossuth [2010]- |w 3147579 |a 900 |b 10 |a Farkas |j György, Rostás-
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.