Talán gondolkodás nélkül kijelenthetjük, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a magyarság és egyben a haza egyik legfontosabb jelképe. Ez a múzeum volt a sarokköve a magyarok nemzeti identitásának, a magyar értékrendnek és a magyar öntudatnak. A Múzeum körúton elhelyezkedő hatalmas és robusztus épület sok esetben az első dolog, ami eszünkbe juthat az 1848-as forradalomról, mert ez az épület "láthatta" szinte az egész történést. Vessük is bele magunkat a Pollack Mihály által tervezett klasszicista épület életébe, titkaiba, meséibe. A Nemzeti Múzeum főhomlokzata Arany János szobrával. A 19. század legelején, pontosan 1802. november 25-én a magyar főnemesség meghatározó csoportjának számító Széchényi család akkori feje – Széchényi Ferenc (iskolánk névadójának, az akkor 11 éves Széchenyi Istvánnak az édesapja) – I. Ferenc császárhoz fordult, hogy saját nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozza. Széchényi Ferenc (1754–1820), iskolánk névadójának atyja. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötettérképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmet, illetve régiségeket és képmásokat foglalt magában.
Visszapillantó túkör - 180 éve rakták le a Nemzeti Múzeum alapkövét - NullaHatEgy Kihagyás Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét. A múzeum alapítása egybeesett a magyar nemzeti öntudat erősödésével, a polgári szabadságeszmék elterjedésével. MTI Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában határozta el, hogy gazdag magángyűjteményét a hazának ajándékozza, s folyamodványát az uralkodó, I. Ferenc kedvezően fogadta. Az alapító levelet Széchényi 1802. november 25-én nyújtotta be a bécsi magyar udvari kancelláriához, ezt másnap királyi oklevél hagyta jóvá és erősítette meg. Bár az új intézmény a dokumentumban változó nevekkel szerepelt (Nemzeti Könyvtár, Országos Múzeum, Nemzeti Múzeum), a kor fogalmai szerint Széchényi gróf a magyar nemzeti könyvtárat alapította meg. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmét, címereket, más régiségeket, valamint néhány festményt tartalmazott, akkor igen komolynak számító 160 ezer forint értékben.
Így vált önálló intézménnyé - a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig - a képtár egy részéből - a Szépművészeti Múzeum. 1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ám a második világháború hatalmas károkat okozott. 1948-ra azonban újra helyre állították az épületet. Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években pedig néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányításai alá: a visegrádi Mátyás király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.
Az építkezés 1837 júniusában kezdődött és 1847 nyaráig tartott. A gyűjteményeket – miután a Batthyány-villa az 1838-as nagy árvízben megrongálódott – ideiglenesen az Üllői úti Ludovika még üresen álló épületébe szállították át, az új Nemzeti Múzeumba az első gyűjtemény 1846 augusztusában költözött be. Az 109×70 méteres, téglalap alakú épületnek két belső udvara van, párkánymagassága 24 méter, beépített alapterülete 7894 négyzetméter. A főbejárat az athéni Erekhteion mintáját követi, nyolc korinthoszi oszlopos portikuszát felül timpanon zárja. Középen Pannónia nőalakja trónol, két kezében babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban fekvő alak a Dunát, a bal sarokban fekvő a Drávát szimbolizálja. A főlépcsőház falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. Szovjet páncélosok a Múzeumkertben, 1956 (Kép forrása: Fortepan/Nagy Gyula) Az 1848. március 15-i forradalom idején a homlokzat előtti téren volt az a tömeggyűlés, melynek során Petőfi Sándor – a hagyomány szerint – a lépcsőn állva szavalta el a Nemzeti Dalt.
A földszinti előcsarnok kör alaprajzú tér, majd következik a három karú lépcső, amelynek a végén érkezünk meg a reprezentatív térhez. Múzeumkert A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. Nyugatról a Múzeum körút, délről a Múzeum utca, keletről a Pollack Mihály tér és Budapest VIII. kerületének Palotanegyed városrésze, északról a Bródy Sándor utca határolja. A dualizmus korában, egészen a Parlament felépültéig a Múzeumkert számított az ország központi terének, mivel a felsőház a múzeum épületében, a képviselőház pedig a kert melletti egyik palotában ülésezett. A Nemzeti Múzeum kertjében tartják minden év májusában a Múzeumok Majálisát. A rendezvényen Magyarország legkülönbözőbb múzeumai mutatják be kiállítás-kínálatukat, programjaikat és kreativitásukat. A Nemzeti Múzeum Állandó kiállításai Magyarország története I. rész A történeti kiállítás első fele Magyarország történetét az államalapítástól a XVIII. század elejéig mutatja be. A honfoglalás után a magyar királyság létrehozása és megszervezése volt a legfontosabb feladat, a kereszténység felvétele biztosította az ország helyét a keresztény Európa ekkor alakuló új államai között.
1994-ben aztán úgy tűnt, mindez végre megváltozhat. 1995-ben indult el az építkezés Mányi István és építészirodájának tervei alapján, ami az akkori tervek szerint 2002-re, a Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulójára fejeződött volna be. 1996-ra el is készült az első kiállítási pavilon, és ekkor költözött be az Ásvány- és Kőzettár is. Az első látogatókat 1996. október 29-én fogadták. A főépület tetőterét 1999-re építették át, itt az Embertani tár, az Állattár madár-és emlősgyűjteményének jó része és az Ökológiai Kutatócsoport kapott helyet. Az átalakítások mellett bővítésre is sor került: 2004-ben adták át a múzeum térszint alatti részét. A felszín alatti kiállítóterek alá került a növénygyűjtemény jelentős része és további raktárak. 2006-ra készült el az Őslénytani és Földtani tár a magasföldszinten. Még ekkor is csak a tízmilliós (! ) gyűjtemény kb. 0, 1%-a lehetett bemutatni a Ludovika épületében. A további átépítésekhez már a részletes kiviteli tervek is készen állnak, ám a finanszírozás 2008 óta "szünetel".
törvényben gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról, és a vármegyék megajánlásai révén az ehhez szükséges pénzügyi alap biztosításáról. Az intézmény első igazgatója 1812-ben Miller Jakab Ferdinánd lett, ekkoriban alakult ki a meglévő könyvtár után a természettár, majd a régiségtár. A múzeumi gyűjteményeket 1807-től – miután a pálos kolostort a katolikus egyház visszaigényelte – a közeli egyetemi épületben helyezték el. Az állam 1813-ban megvett a Batthyány családtól egy, az Ország úton (a mai Múzeum körúton) álló telket, s 1817-től az ottani villába költöztették a mind gazdagabb anyagot. A gyűjtemény elsősorban adományok révén, de vásárlások útján is bővült. A reformkor idején nemzeti üggyé vált a gyarapodó múzeumhoz méltó hajlék felépítése. Az önálló épülethez szükséges összeget az 1836. évi, a Nemzeti Múzeumról szóló XXXVII. törvénycikk biztosította félmillió forint erejéig. Az épület tervezésével Pollack Mihályt, a magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakját bízták meg.
Milyen egy férfi, ha szerelmes? Legtöbbjük nehezen fogalmazza meg az érzelmeit, és a vallomás sem könnyen születik meg. Akinek csordultig van a szíve szerelemmel irántad, az túl sokáig nem tudja magába fojtani ezt az érzést, ezért időről időre ki is mondja, hogy szeret. Ám ezekkel a szavakkal az is dobálózhat, aki csak szédíteni akar, de ha elég éles a füled és nyílt a szíved, meg fogod érezni, hogy igaz, mély tartalom van-e ezekben a vallomásokban. Egy szerelemes férfi nem csak kimondja, hogy szeret, hanem nonverbális eszközökkel is kommunikál, melyek legtöbbször tisztábban érthetőek minden harsány, teátrális szóbeli megnyilvánulásnál. Megcsókol – puhán, lágyan, reggel, ahogyan elindul az új nap, és este, a mögöttünk álló nap lezárásaként. A csók nem feltétlenül végződik szeretkezéssel, hanem egyszerű, néma szeretetnyelvként újra és újra elmélyíti a közöttünk lévő érzést. Férfi szerelem jelei 1. A nem szexuális együttlétet ösztönző érintések, megnyilvánulások mind a kapcsolatunk várát erősítik. Azt mutatják, egy sokkal magasabb, intimebb zónában utazunk már, és felbecsülhetetlen számunkra az elköteleződés érzelmi biztonsága.
#2. Rejtegeti a barátait előled. Minden párkapcsolat eljut egy idő után arra a bizonyos szintre, amikor is, bemutatják egymásnak a barátokat. Ha a párod nagyon sokat van együtt a barátaival, mindig kifogásokat talál, hogy most miért ne menj vele, akkor bizony az igazság az, hogy nem is akarja, mert nem akar bemutatni nekik. Az elején muszáj türelmesnek lenned, nem szabad erőltetni, mert elvileg minden a maga idejében történik, de ha hosszabb idő után sem teszi, akkor nem árt óvatosnak lenned, és akár kérdőre is vonnod. Hogyan csókol? Hogyan érint meg? Egy igazi férfi szerelmének tévedhetetlen jelei. #3. Jóban, és rosszban is? A komoly kapcsolatok nem csak arról szólnak, hogy mindig minden happy, és örülünk, nevetünk, szerelmesek vagyunk. Mert igenis, be kell ismernie mindenkinek, hogy minden párkapcsolatban vannak nehézségek, rossz periódusok. Ha a párod, csak akkor van jelen az életedben, amikor minden tökéletes, boldogság, nagy szerelem van, de ha valami gond, vagy probléma adódik (betegség, munkahelyi gondok) akkor már elzárkózik, és nincs mellettünk. Ekkor kell elgondolkoznunk, hogy valóban, megéri a fáradságot ez a kapcsolat?!
A váll futó megérintése azt üzeni, hogy a nőnek fontos a férfi megjelenése. A kézfogás az érintési szakasz gyors elérésének eszköze. Forrás: Allan és Barbara Pease: A testbeszéd enciklopédiája Holnap kipróbálom... ;-)
A szerelmes férfi soha nem tűnik el egy napig, még inkább egy hétig, anélkül, hogy egy nőt figyelmeztetne. Nem engedi, hogy szeretettje aggódjon, rossz gondolatokat végezzen el, és fedezze fel magának valamit. A szerető mindig elérhető egy híváshoz, és ha nem szívesen beszél, akkor erről értesíti. Nem ellenzi, hogy egy szerető hozzájön. Ha sürgõs ügyei vannak, akkor vagy magával viszi szeretettjét, vagy kéri, hogy várjon például a lakásában. Biztos jelei annak, hogy a férfi csak kihasznál téged. Egy ilyen férfi nem fogja megtagadni a segítséget, mindig tisztában van vele, hogy szeretett nő megy. Amikor egy szerető a választott mellett van, akkor az elhaladó nők nem zavarják őt. Egy nővel folytatott beszélgetés során a férfi hang megszólaltatása puhábbá és enyhébbé válik. Gyakran egy szerető féltékenyvé válik, amikor szeretett közelében lévő más férfi személyiségeket figyel, amikor mindenkiben ellenfelet lát, akivel beszél. A szerelem egyik jele a megjelenés javulása. Egy ember alaposan figyeli a ruhásszekrényét, aromáját. Amikor egy szeretőt megzavar a pénzügyi helyzet, és megpróbálja javítani, ez azt is tanúsítja, hogy a nő szerelmes és komoly szándéka van egy nő felé.