Új történelmi sorozat - 18 kötet - 1152 oldal - Több száz kép, térkép, illusztráció A Kossuth Kiadó új történelmi sorozata a magyar államiság ezeréves történetéből tizennyolc olyan személyt mutat be, akik uralkodóként, politikusként vagy "szürke eminenciásként" Magyarország és a magyarság sorsát meghatározó módon irányították – olykor kedvezőbb, máskor szerencsétlenebb irányba. A Romsics Ignác főszerkesztő nevével fémjelzett sorozat szerzői az adott korszak, illetve személyiség elismert történész szakértői. A kötetek gazdag képanyaggal, korabeli dokumentumokkal illusztrálva állítják az olvasó elé ezeket a sorsfordító egyéniségeket. Index - Külföld - Bill Gates szerint még csak most jön a java - Koronavírus a világban – az Index csütörtöki hírösszefoglalója - Percről percre. A sorozat történelmünk kezdeteitől a rendszerváltásig bemutatja a kiemelkedő, sorsfordító történelmi személyiségeket. Kitűnő segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. • A szöveget rendkívül színes illusztrációs anyag teszi még szemléletesebbé és érdekesebbé. • A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze.
Nők a magyar történelemben / Szerk. :R. Várkonyi Ágnes (V) Tudományos alapossággal, szépírói igényességgel, mívességgel, az emberi sors - és egyben a kortörténeti hitelesség - ábrázolásához elengedhetetlenül szükséges beleélőképességgel megírt kötetet ajánlok a nagyra becsült olvasó szíves figyelmébe. Nem fog csalódni, s nem fogja unott, hanyag mozdulattal félredobni. Nők a magyar történelemben / Szerk.:R. Várkonyi Ágnes (V) (meghosszabbítva: 3146537957) - Vatera.hu. Sőt, elolvasása után kedvencei között tartja majd számon. Föltéve természetesen, hogy érdeklődik a régmúlt idők eseményei iránt. A szereplők azoknak az asszonyoknak a sorából kerülnek ki, akik nemzeti történelmünkben kimagasló szerepet töltöttek be. Sokban hasonlatosan egymáshoz, sokban különböznek is. A közöttük meglévő eltérések jobbára abból adódnak, hogy különböző történelmi korokban éltek, merőben eltérő gazdasági, társadalmi, politikai körülmények között. Más és más volt az a szellemi közeg, az a kulturális környezet is, amelyben gyermekből ifjúvá, majd felnőtté értek. Az állandó elemek mellett az idő múlásával módosultak azok a társadalmi normák, elvárások, erkölcsi értékrend is, amihez hétköznapjaikat, ünnepeiket, viselkedésüket, a szűkebb és tágabb környezetükkel való érintkezés formáit, egész életvitelüket, családjuk, udvartartásuk teljes rendjét kötelezően, olykor ellenmondást nem tűrően igazítanunk kellett.
Apám felügyelete – óvoda hiányában – másként megoldhatatlan volt. Galyatető, Mátraszentimre, a Nagyszálló társalgója 1940-ben (fotók: Fortepan) Az akkor harminc év körüli, faluról származó dada aztán egy életre ott ragadt családunkban. Minden ünnepen ott ült az asztalunknál. Testvéremmel úgy tekintettünk rá, mint harmadik nagymamánkra. Életéről keveset tudtam, de egy nyolc-kilenc éves gyereket az ilyen dolgok még nem foglalkoztatják. Hanem aztán Galyatetőn megnyílt a múlt mélységes mély kútja. Gyerekként döbbenten néztem – az utólagos fogalmazás mondatja velem –, hogyan ered valaki az eltűnt idő nyomába. A nagyszálló melletti parkolóban kiszálltunk az autóból, és Csincsi néni, az egykori dada összecsapta a kezeit, amikor meglátta a hatalmas épületet. Mint az alvajáró, elindult, és míg elért a főbejáratig, félhangosan azt ismételgette: nem hittem volna, hogy újra itt leszek. Ugyanott, csak kicsit később: a mátraszentimrei Nagyszálló társalgója 1943-ban Ha most azt írnám, hogy nem értettem a jelenetet, nyomokban sem adnám vissza zavarodottságomat.
Tekintetem apámét kereste, aki mintha várta volna ezt, mutatóujját a szájához emelte, így kért, maradjak csendben. Majd bólintott, mint aki jelzi: magyarázattal tartozik. Leültünk egy padra, és innentől úgy jártunk a múlt szőttesén, mint a nappaliba leterített szőnyegen. Ekkor tudtam meg, hogy Csincsi néni fiatalon éveken át a nagyszállóban szolgált szobalányként, majd a háború végén került vissza egy Gyulához közeli községbe, szüleihez. Onnan pedig apám mellé. Elmúlt nyolcvanéves, amikor apám felajánlotta neki, elviszi Galyatetőre, a bizonyára pompázatos fiatalkor messze került helyszínére, ahol alighanem élete legboldogabb éveit tölthette. Ez a szálló a kor legelegánsabbjai között is megkülönböztetett helyet foglalt el. A korszak politikai és gazdasági elitje előszeretettel töltötte itt a hétvégéket. Az 1939-ben megnyílt szállóban az idő rövidsége ellenére a mi Csincsi nénink szabályos karriert futott be. A legelőkelőbb vendégek lakosztályait gondozta. Chill Útitársunk órák múlva került elő, de várakozás közben még soha nem voltunk annyira megértőek, mint akkor.
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 tojás, 1 evőkanál só, 2 dl étolaj, 2 dl tejföl. A töltelékhez: 50 dkg túró, 1 tojás, 1 vaníliás cukor, 3 evőkanál kristálycukor, 2 dl tejföl, 15 dkg tisztított krumpli, 3 evőkanál búzadara, 20 dkg kimagozott meggy. A lisztet tálba szitáljuk, beleütünk egy tojást. Kb. fél liter langyos vízben elkeverünk egy evőkanál sót, és apránként a liszthez adagolva jó alaposan kidagasztjuk a tésztát. Munka közben felfelé húzkodjuk a rétest, hogy jó levegős legyen. Amikor már kellően kisimult, fél dl étolajat is beledögönyözünk. Lisztezett deszkára tesszük, és egy nagy cipót készítünk belőle. Kicsit lenyomkodjuk a tetejét, átkenjük zsiradékkal, és konyharuha alatt, langyos helyen 20 percig pihentetjük. Közben elkészítjük a tölteléket. Somogyi kelt rétes retes kairos. A krumplit puhára főzzük, és kihűtjük. A tojást szétválasztjuk. Sárgáját a túróhoz adjuk, egy vaníliás cukorral, 2 evőkanál kristálycukorral, és a meghűlt, átnyomott krumplival elkeverjük. A tojásfehérjét habbá verjük, ezt is ízesítjük kevés cukorral, majd óvatosan a tejfölbe forgatjuk.
Az idén gazdagodott a fesztivál, egy olyan kézműves udvart is létrehoztak, ahol az érdeklődők az árusítókkal készíthettek kézműves termékeket – tudtuk meg Kövesdiné Panyi Antónia alpolgármestertől, a faluház vezetőjétől. Összesen 13 csapat nevezett, s 58 féle rétest bírált a zsűri. Túrós rétes kategóriában a balatonlellei "Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület nyert. A káposztás rétes kategóriában a Tapsony Önkormányzat csapata lett az első, a mákos rétes kategóriában a Mesztegnyői Kisasszonyok. A diós rétes kategóriát a nemesdédi Napsugár Nyugdíjas Klub nyerte, a gyümölcsös rétes kategóriában a Gadányért-Somogyért Egyesület lett az első. Az egyéb rétes kategóriában a Mesztegnyői Kisasszonyok, a kelt rétes kategóriában pedig a nemesdédi Napsugár Nyugdíjas Klub nyert. Somogyi kelt rétes retes biography. Az idei réteskirály címet a Mesztegnyői Kisasszonyok csapata érdemelte ki. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Egy nagyobb asztalt abrosszal leterítünk, megszórjuk liszttel. A rétestészta tetejét újra átkenjük étolajjal, és körbe-körbe járva vékonyra széthúzzuk. Megcsepegtetjük étolajjal, búzadarát szórunk rá, elosztjuk rajta a krumplis túrót, és a kimagozott meggyet. Tejfölös fehérjehabbal gazdagítjuk, majd mind a két oldalát a közepéig feltekerjük. SONLINE - Sokan sütötték, ám a legtöbben kóstolták a különleges réteseket. A tepsit kiolajozzuk, belehelyezzük a rétest, étolajjal, majd tejföllel is gazdagon átkenjük a tetejét. Kicsit pihentetjük, előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Hűlni hagyjuk, porcukorral megszórjuk a tetejét, és utána szeleteljük.
A végén az abrosz segítségével felgörgette (nem kell dobni mint a rendes rétest mert kelni fog) a végén egy kis födö segítségével elvágta méretre. Amíg kel a tepsiben zsírral körbe ken minden szálat, próbálva közötte is, hogy ne száradjon, és mikor kisül ne ragadjon össze. Sütés előtt a közepében is használt tejföllel megkeni és 180 fokon 30-40 perc alatt szép barnára süti (ahogy majd a későbbi képeken is látszik) Holdosi Eszter Dóra receptje!
Képgaléria 2017. 07. 15. 21:40 Hazánk számos pontjáról, s a határon túlról is sokan ellátogattak a tizennyolcadik mesztegnyői rétesfesztiválra. Noha sokan a túrós rétesre esküdtek, volt, aki igazi különlegességet is készített. Ilyen volt többek között a padlizsános álom vagy a sárgabarackos-rizses rétes. A tavalyi esztendőt leszámítva nyolc éve rendszeres résztvevő a fesztiválon a "Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület. – A jó rétes titka a dagasztás és természetesen a jó liszt – mondta lapunknak Sikter Lászlóné, a balatonlellei egyesület tagja. Túrós-meggyes rétessel is nevezett a versenyre a lellei csapat. – A település életében rendkívül fontos a rétesfesztivál – tette hozzá Nagy László Péter polgármester. – Sokan ellátogatnak hozzánk messziről is, hiszen nagyon jó rétesek készülnek itt. Szomolyai cseresznyés kelt rétes | Nosalty. Ezt a szép hagyományt éppen úgy folytatni kell, mint a néptáncot, vagy akár a népzenét. A rendezvényt Bíró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg egy Jókai Mór idézettel. – A jó rétestészta olyan vékony, hogy el tudod olvasni alatta az aznap reggeli újságot – idézte az elnök.
Elkészítés: A burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk, és villával durvára összetörjük. A túrót szintén villával áttörjük, hozzáadjuk a burgonyát, a tojás t, a tejföl t, a búzadarát, a mazsolát és a kristálycukrot. A réteslapot megnedvesített konyharuhára terítjük, megkenjük étolajjal és elterítjük rajta a tölteléket, majd felcsavarjuk. Sütőlemezre helyezzük, a tetejét is lekenjük olajjal. Közepes hőmérsékletű sütőben sütjük. Tálaláskor a tetejét megszórjuk porcukorral.