Üdvözlünk a Quaestura weboldalán! Irodánk bemutatása A Quaestura Hallgatói Ügyfélszolgálati Iroda az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kancellária, Jogi, Humánszolgáltatási és Közbeszerzési Főigazgatóság, Szolgáltatási Igazgatóság szervezeti egysége, amely 2006 óta nyújt szolgáltatásokat az ELTE polgárai számára, helyileg az Egyetem tér 5. szám alatt és a Lágymányosi Campuson. Új ELTE-s hallgatóként elkerülhetetlen, hogy a Quaestura Irodával kapcsolatba lépjen. Megérkezett az ELTE-re az egyedülálló kvantumprocesszor. Nagy hangsúlyt fektetünk a telefonos és személyes ügyfélszolgálaton túl az elektronikus ügyintézésre, hogy hallgatóink minél kényelmesebben, akár otthonról is intézhessék ügyeiket. Az Elektronikus Ügyintézés menüpont alatt találja az Irodánkkal kapcsolatos ügyei interneten keresztül való intézéséhez készített felületet, amelynek segítségével egyszerűen, ám reményeink szerint hatékonyan, sorban állás nélkül veheti igénybe szolgáltatásainkat. Ha további kérdések merülnek fel a honlapunk áttanulmányozását követően, munkaidőben hívható a központi telefonszámunk, viszont ha az elektronikus ügyintézést preferálja ügyfelünk, e-mailben is elérhetőek vagyunk.
Ezen kívül telefonos ügyfélszolgálatunk nyitvatartási időben elérhető a 06-1-321-2353-as telefonszámon, továbbá a címre írva segítőkész ügyintéző igyekszik teljes körű információt és segítséget nyújtani számotokra. Mindezek mellett az Iroda postai szolgáltatását is igénybe lehet venni. Természetesen szükség esetén személyesen is felkereshetitek Irodánk két ügyfélszolgálatát. Quaestura Hallgatói Ügyfélszolgálati Iroda – Savaria HÖK. Az elérhetőségekről és további információkról a Q-téren tudtok tájékozódni.
A nagyméretű fülpárnák a hallgató fülére simulnak, a habsűrűséget és a fejpánt szorítóerejét pedig a kényelmet és az optimális zajcsökkentést szem előtt tartva alakították ki a mérnökök. Kényelemre tervezve Minden ember fejformája egyedi, ezért a Dyson első viselhető eszközénél a mérnököknek a kényelemről is gondoskodniuk kellett. Q tér eté 2014. A fej és az arc geometriájának részletes feltérképezésével a mérnökök adatokat nyertek arról, hogy miként illeszkedik és hogyan viselkedik a Dyson Zone™ a különböző fejformákon – ez alapján határozták meg a fejpánt szorítóerejét, az arcpajzs kialakítását és anyagát, a készülék állíthatóságát és még sok minden mást. A Dyson Zone™ megalkotói a lónyereg formájából és kialakításából merítettek ihletett: úgy tervezték meg a készüléket, hogy a súlyt a fej oldalára, ne pedig a fej tetejére helyezze. A nyereg jellemzően a ló gerince fölött ível és így a terhelést a gerinctől balra és jobbra lévő területekre osztja el: ezt a megoldást alkalmazták a fejpánt központi párnájánál is.
Miután a ház elfogadta az indítványt, Kossuth egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a Magyarország függetlenségének kimondásáról és a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztásáról szóló határozat tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az országgyűlés egyben kormányzóelnökké, egy ideiglenes államfővé választotta Kossuthot. A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, április 19-én A' magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata címmel tették végleges szövegezésben és nyomtatásban közzé, amelyet a magyar nemzet törvényesen egybegyűlt főrendei és képviselői nevében báró Perényi Zsigmond, a felsőház másod-elnöke, Almásy Pál, a képviselőház elnöke, és Szacsvay Imre, mint az országgyűlés jegyzője írtak alá. A trónfosztás következményei [ szerkesztés] A trónfosztással Kossuthnak határozott célja volt, de ezek nem valósultak meg.
A Habsburg császár címere A magyar történelem során négy alkalommal került sor egy-egy Habsburg-házi uralkodó trónfosztására (detronizációra): 1620 -ban, 1707 -ben, 1849 -ben és 1921 -ben. Az első trónfosztás (1620) [ szerkesztés] A harmincéves háború (1618–1648) első, ún. cseh szakaszában a magyar- erdélyi seregeket az akkori erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor ( 1613 - 1629) vezette az osztrákok ellen. Az ő tevékenységének köszönhetően, 1526 után először került sor arra, hogy a Kárpát-medence komoly politikai tényezővé emelkedhetett Közép-Európában. " " […] Hat egész esztendőtől fogva tractáltuk az békességet az ausztriai famíliával, akármit confoederáltunk és azt akármi diplomákkal erősítettük, de már ugyan ottan mindjárást eszünkbe vöttük és nyilvánossággal megtapasztaltuk ellenünk alattomban való ártalmas practikájokat, melyeket noha jól tudtunk, de mégis békességes tűréssel szenvedtük. " – Részlet Bethlen Gábor Szeben városához címzett leveléből [1] 1619 őszén Bethlen és csapatai már Bécset fenyegették.
A Debreceni trónfosztás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseménye volt, amely 1849. április 14-én zajlott le. Ezen a napon mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását, amit öt nappal később a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősített meg. Kossuth Lajos kormányzó Szemere Bertalan miniszterelnök Mivel a schwechati csatavesztés után, az országgyűlés nem tartotta megoldhatónak Pest-Buda védelmét, így a főváros visszafoglalásáig 1849. január elejétől május 31-éig Debrecenben ülésezett az országgyűlés. Miközben folytak a fegyveres harcok, Debrecenben sorsdöntő politikai elhatározás született meg. A magyar országgyűlésnek méltó választ kellett adni az olmützi alkotmányra. Az 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban ülésező kibővített országgyűlés történelmünkben másodszor mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását. Ugyanezen a napon Kossuth Lajost kormányzó elnökké választották. A függetlenségi nyilatkozat lehetőséget adott arra, hogy Magyarországon a törvényes hatalom helyreálljon.
Ő ugyanis az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) elnökeként a Habsburg-ház trónforsztását szorgalmazta. Trónvesztettnek, kirekesztettnek nyiváníttatik Április 12-én megszövegezte a Függetlenségi Nyilatkozatot, de arra sem az OHB, sem az országgyűlés támogatását nem sikerült megszereznie. Ezért hát saját töretlen népszerűségét kihasználva a nyilvánossághoz fordult – írja a. Április 14-én ugyanis nyílt ülést tartottak Debrecenben a Nagytemplomban, ahol a megjelent tömeg hatására a képviselők már nem mertek Kossuth indítványával szembefordulni. Az országgyűlés közfelkiáltással fogadta el a Habsburg-ház trónfosztásáról és a függetlenség kikiáltásáról szóló javaslatot, majd Kossuthot kormányzó-elnökké választotta. Magát a Függetlenségi Nyilatkozatot öt nappal később adták ki. Hosszú, de érdemes végigolvasni az első két cikkelyt: "1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.
2014. augusztus 25. 16:31 Németh Máté 1620. augusztus 25-én, háromszázkilencvennégy évvel ezelőtt zajlott le Magyarországon a Habsburg-ház első trónfosztása. A királyi cím az események után Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet illette, ő azonban részben a Porta, részben a magyar rendek fellépése miatt elállt a koronázástól. A detronizálás eszközéhez a magyarok ezt követően még háromszor nyúltak a történelem során. A Rákóczi-szabadságharc idején 1707-ben Ónodon zajlottak le hasonló események, majd több mint száznegyven évvel később, 1849-ben Ferenc Józseftől is ezzel a módszerrel kívánták megvonni magyar királyi címét. Az utolsó detronizáció elszenvedője IV. Károly volt, akit - miután második visszatérési kísérlete is kudarcba fulladt - 1921 novemberében fosztották meg trónjától és száműzték Madeira szigetére. A meg nem koronázott király, Bethlen Gábor Az igen kiszámíthatatlan magatartású és erőszakos Báthory Gábort az Erdélyi Fejedelemség élén Bethlen Gábor követte. A törökökkel jó viszonyt ápoló és a segítségükkel a trónt is megszerző Bethlen uralkodása során tartós béke köszöntött országára, emellett pedig megteremtette annak a lehetőséget, hogy növelje a fejedelemség területét.
Miután a bécsi udvarba menesztett követ azt jelentette I. Ferenc József császárnak, hogy a magyar seregeket szinte teljesen szétverték, a császár szentül hitte, hogy ezzel a szabadságharc véget ért. Ideje volt hozzálátni az új állami keretek kialakításához. Az 1849. március 4-én magyarokra ráerőszakolt ("oktrojált") alkotmány volt hivatott biztosítani az új állami lét garanciáit (elviekben leválasztották volna Erdélyt, a Határőrvidéket, és a Vajdaságot Magyarország területéről), valamint egy részben parlamentáris-alkotmányos intézményrendszert teremtett volna az országban, ám az uralkodó emellett abszolutista módon kormányozhatta volna birodalmát. A magyar rendek kénytelenek voltak elfogadni ezt a rendelkezést, amelyet Olmützben aztán alá is írtak. Klapka György tábornok azonban ezt követően egy új támadási tervet készített, és az ez alapján meginduló tavaszi hadjárat sorozatos győzelmeket hozott a magyarok számára ( Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác). A sikerek hatására a Debrecenben ülésező magyar Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos vezetésével kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd április 14-én kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.