1692-ben megszervezett plébánia. A 18. században folyamatosan bõvített temploma mai méretét 1802-ben nyerte el. Anyakönyvek: kereszteltekrõl 1693-tól, Anyakönyvek: házasultakról 1696-tól, Anyakönyvek: megholtakról 1702-tõl Historia Domus: 1929-tõl Plébánosok és adminisztrátorok: Hõrman Bernát 1696–, Khemetmilner Placid 1702–, Paulovics János 1705–, Khemetmilner Placid 1711–, Seppenhofer J. Nagyboldogasszony templom miserend a video. Jakab 1723–, Brinda Ignác 1737–, Gleixner Lipót 1741–, Federspiel András 1742–, Steiner János Ferdinánd 1744–, Hollaider Xav. Ferenc 1772–, Knecht József 1782–, Galtsek Máté 1811–, Venisch Ferenc 1837–, Petz Antal 1851–, Bacsák Imre 1862–, ifj. Angeli Márton 1891–, Török István 1924–, Nagy Ipoly 1925–, Szentiványi Róbert 1929–, Ohmüller Márton 1934–, Gáger József 1939–, Marlok István 1945–, Labbant Lajos 1987–, Boros Zoltán (1992-tõl káplánként, 1995-tõl adminisztrátorként, 1997-től plébánosként) –, Kristofory Valter 2008–, Balla Sándor 2009– Megjegyzés: a helyiek a Nagyboldogasszony templomot nevezik még úgy is, hogy Nagytemplom.
Ez a munka 1997 végére befejeződött. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 802. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. 1995-ben az altemplomi kriptából kolumbárium épült külső lejárattal. Nagytétényi Nagyboldogasszony Plébánia – A plébánia új honlapja. Más honlap nem érvényes !. Az emeletes plébánia korszerűsítése is megkezdődik 1989-ben és szakaszosan folytatódik. A plébániaudvari raktárhelyiségek helyén cserkészotthon épült 1991-ben. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Fotó: Thaler Tamás
Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. Sütik (Cookie-k) A Weboldalt Látogató erre irányuló, önkéntes hozzájárulása esetén cookie-kat (a továbbiakban sütik) alkalmazhat internetes weboldalán: a látogatói élmények fokozása, minőségi felhasználói élmény biztosítása, a weboldal használatának megkönnyítése, a böngészési szokások megismerése, és a Weboldal fejlesztése céljából. A sütik olyan kisméretű, a Látogató böngésző programjába beépülő adatfájlok, amelyek a Plébánia weboldalán keresztül a weboldal használatával kerülnek a Látogató számítógépére vagy mobil eszközére úgy, hogy azokat az internetes böngésző menti le és tárolja el. Mátyás-templom - Home. A böngésző a honlap következő alkalommal történő meglátogatásakor visszaküldi a sütit a Plébánia webszervere részére. A Plébánia webszervere a megküldött adatok alapján azonosítani tudja a sütit küldő számítógépet vagy mobil eszközt, és a megküldött sütiket megfelelően össze tudja kapcsolni.
Rendezőként is kipróbálta magát, színpadra állította Dürrenmatt Play Strindberg című drámáját és Az úr vadászni jár című Feydeau-vígjátékot. Művészi munkásságáért 1966-ban és 1974-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1978-ban érdemes művész lett, 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 1997-ben vehette át, 2012-ben a nemzet színészének választották. Lánya, Orsolya követte a színi pályán, Ádám fia ismert újságíró. "Nem vagyok teljesen elégedett az apai teljesítményemmel" – mondta nemrégen egy interjúban, amelyet éppen fia készített vele. "Művészcsalád vagyunk, mindazzal, ami az ilyesmivel jár. Kun magda sztankay felesége w. " Sztankay Istvánnak három felesége volt, az elsővel még a főiskolán ismerkedtek össze. Második felesége, gyermekei édesanyja, Kun Magda maga is színész volt, később rendezőasszisztensként dolgozott, második gyermekük, Orsolya négyéves korában váltak el. Harmadik felesége kozmetikus volt. "Svihák" – így jellemezte őt fia, édesapja egykori nőcsábász hírére utalva.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Kun Magda (1912–1945) magyar színésznő, Gyergyai István (Steven Geray) színművész első felesége. Kun Magda (1932–1998) magyar színésznő, rendezőasszisztens, az 1958-ban bemutatott Nehéz kesztyűk c. film női főszereplője, Sztankay István második felesége és gyermekeinek anyja.
Nem sokkal később egy mezőgazdasági gépalkatrész vállalat dolgozójaként meséltek egymásnak kollégáival Rákosi-vicceeket... Bujtor István, a halhatatlan Ötvös Csöpi élete: látványos pofonok és drámai mélységek A Balázs Béla-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett művész, aki az 1979-es filmszemlén a Legjobb férfialakítás díját is elnyerte, azt mondta egyszer: "A bátyám, Latinovits Zoltán művész volt, ez biztos, én nem tartom magam hozzá foghatónak. Időnként kicsúszik belőlem valami, ám attól még nem vagyok művész. Kételkedett az apaságában: Sztankay István titkos naplót írt szenvedéseiről - Kiskegyed. " Bujtor István előbb orvosnak készült, majd közgazdászdiplomát szerzett. Arra gondolt, hogy külkereskedőként teremt majd egzisztenciát. Másként alakult. Számtalan színpadi főszerepet is eljátszott, például Petrucchiót (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalskit (T. Williams: A vágy villamosa), Bromdent, aaz... Csűrös Karola, az ország Etusa: Nem adtam fel az életet, de ez mégsem jó már így A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Déryné-díjas, Érdemes-művész színésznő.
1963-ban már a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan 1974-ben a Madách Színházhoz szerződött. A kezdetektől fogva népszerű, foglalkoztatott színész volt, rengeteget dolgozott színházban, filmben és szinkronstúdiókban is. 1991-től a József Attila Színházban játszott, 2006-ban lett az angyalföldi társulat örökös tagja. Egyénisége, sajátos orgánuma klasszikus és modern darabokban is kiválóan érvényesült. Kun magda sztankay felesége 4. Emlékezetes alakításai közé tartozik Liliom (Molnár Ferenc: Liliom), Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi), Andrej (Csehov:Három nővér), Tartuffe (Moliere: Tartuffe), Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Viktor (Zorin: Varsói melódia), Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente), Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom), Kálvin János (Sütő András: Csillag a máglyán), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja). A legnagyobb közönségsikert Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában aratta. A mintegy 450 alkalommal játszott vígjátékban az azóta elhunyt Schütz Ila volt partnere, akivel számos más színdarabban is fellépett, és állandó szereplői voltak a televízió kabaréműsorainak is.