Miközben a költő 1906 után megjelent műveivel – például az Új versek, a Vér és arany és a Szeretném, ha szeretnének című verseskötetekkel – elérte alkotói pályafutása csúcsát, a Budapesti Naplónál politikai újságíróként tevékenykedett, később, 1908 után pedig a Nyugatban is publikált. Mivel Ady 1906-ban a szövetkezett ellenzék hatalomra kerülésével elveszítette addigi állását – a Budapesti Naplótól távoznia kellett, mert korábban a darabont-kormány tudósítója volt –, a későbbi években a Népszavában is közölt politikai cikkeket, közben pedig mind szorosabbra fűzte kapcsolatát a Jászi Oszkár vezette ellenzéki polgári radikálisokkal. Ady endre születése p. Ady Endre életében az újabb fordulópontot a Léda-szerelem kihűlése jelentette, aminek a költő 1912-ben, a Nyugatban megjelent Elbocsátó, szép üzenet című verssel vetett véget. A szakítást követően a férfi előbb Dénes Zsófiának udvarolt, miután azonban a nő édesanyja elutasította házassági ajánlatát, a vele 1911 óta hűségesen levelező Boncza Bertához közeledett, akit később – múzsájaként – Csinszkának nevezett el.
2019. január 30., 10:18, 940. szám Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Ady Endre halálának századik évfordulóján, 2019. január 27-én megszámlálhatatlanul sokféle értékelés hangzott el, tévében, rádióban és különféle rendezvényeken. Ezek között érdekes epizódként szerepelt az is, hogy megjelenése idején vajon miért tartották A fekete zongorát érthetetlennek. Mert valóban: A fekete zongora még ma is elgondolkodtatja olvasóját. Hogy mit is jelent vajon ez a "bolond hangszer"! Ady endre születése de. És ki az a "vak mester" aki "tépi és cibálja"? Nos, az egyik megemlékezésből megtudhattuk, hogy amikor Ady Endre megunta kortársainak sokféle beszédét, valami ilyesmit kérdezett: "ha valakiknek szabad Istent egy ősz szakállú öregúrral azonosítaniuk, akkor nekem szabad egy vak zongoristához hasonlítanom".
Született: Gyulavári, 1900. 07. 24. elhunyt: Washington, 1992. 10. 04. apja: Bay József, református lelkész anyja: Böszörményi Julianna Tanulmányok és kutatásai évszám szerint: Az iskolás évek 1910-18 Debrecen, Református Főgymnázium 1918-22 Báró Eötvös József-Collegium tagja és egyetemi tanulmányok a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán 1923 középiskolai tanári oklevél 1923. 01. az egyetem elméleti fizika tanszékének dijas gyakornoka 1926 fizikai doktorátus 1926. Csinszka. Adyval és nélküle - Cultura.hu. 09. a tanszék tanársegéde A sorsdöntô berlini évek 1926-30 a tanszék szabadságolt tanársegéde 1926-28 külföldi tanulmányút a magyar állam ösztöbdijasaként a berlini Collegium Hungaricumban 1928 sub auspiciis Gubernatoris doktorrá avatták a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen 1928-29 a Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft ösztöndijasa 1929-30 ismét a berlini Collegium Hungaricum tagja ezen évek alatt részben a Physikalisch-Technische Reichsanstaltban Dr. E. Gehrcke professzor mellett, részben pedig a berlini Physikalisch-Chemisches Institut -ban Dr. M. Bodenstein professzor mellett fizikai kutatómunkát végzett "Világsztár" születik 1930.
Az Emlékezés egy nyár-éjszakára című vers 1917 februárjában íródott és 1917. március 1-én jelent meg a Nyugat 6. számában. Majd az 1918 augusztusában – Ady életében utolsónak – megjelenő, A halottak élén című kötet Ember az embertelenségben című első ciklusában kapott helyet. Ady Endre születése. Fontosságát jelzi, hogy a kötet kiemelt helyén, nyitó versként szerepel. A vers születése idején vette kezdetét a világháború totális jellege, ekkor indult meg a német tengeralattjárók korlátlan támadása. Ady észrevette a modern technikai fejlődés mögötti embertelen vadságot, hiszen a technikai fejlettséget az ember más emberek ellen fordította. A költő talán a távoli jövő, a második világháború rémségeit is megsejtette. Az Emlékezés egy nyár-éjszakára fiktív lírai énje emlékként idézi fel a háború kitörésének éjszakáját, amely egy rémületes júliusi éjszaka volt. A beszélő jól emlékszik még arra a légkörre, melyet a háborús készülődések, a háborús várakozás, a háború iszonya, várása határozott meg. Ez azért érdekes, mert Ady verseire korábban nem volt jellemző az emlékező, visszatekintő attitűd.
A Nyugat kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Mivel a Nyugatban nem jelentek meg politikai cikkek, írt más lapokba is (például: Népszava, Világ). Keményen kritizálta a politikai helyzetet. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. [10] Berta első levelét egy svájci intézetből írta Adynak. Az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat, négy év hallgatás után, 1918-ban jelent meg újabb verseskötete, A halottak élén cím alatt. A kötetet Hatvany Lajos szerkesztette, aki "a kötet összeállításába erős kézzel nyúlt bele", egyes verseket ki is hagyott. 1918 novemberében (a Tisza-gyilkosság után) a harmadlagos szifilisz jellemző szövődményeként kisebb szélütést kapott. Ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Varga József: Ady Endre (Magvető Könyvkiadó, 1966) - antikvarium.hu. Később megkapta a világon épp ekkor végigsöprő spanyolnáthát, ebből kialakuló magas lázzal járó tüdőgyulladását a Liget Szanatóriumban kezelték.
Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és látogatóba jött haza. Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében "A könnyek asszonya" című költeményt már ő ihlette. Ady endre születése e. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával. 1906-ban megjelent harmadik verskötete Új versek címmel – ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését. Ebben jelentek meg versei, majd munkatársa is lett. Ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is.
A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli taggá nyilvánitotta. 1981. májusában tartotta székfoglalóit, melyek a radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletről és a fénysebesség állandóságáról szólt. Bay már 1965 óta harcolt az új mértékegységrendszer bevezetéséért, s 1983-ban végre be is következett ez. A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. -ik ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapitották: "A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza. " 1990-ben, 90. születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották s átvehette a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesitett Zászlórendjét. 1992. Október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállitották és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el 1993. április 10-én. 1996. szeptember 9. -én került sor Bay Zoltán szobrának avatására. Munkásságáról megemlékezett Nagy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, Csapody Miklós a Tungsram Rt.
Blaha Lujza nem csupán arra volt képes, hogy életet vigyen az életidegen karakterekbe, de játékával, színpadi jelenlétével a népszínmű egész műfaját más minőségbe emelte, hozzájárulva ahhoz, hogy a műfaj túlélje a kort, amelyben életre hívták. Mindemellettt... A színészzseni, akit bikacsökkel és fenőszíjjal vertek és állandóan éheztettek Csortos Gyulát Kosztolányi Dezső szerint az Isten is művésznek, közelebbről komédiásnak teremtette, civilben a gőgösségig mogorva színész egyben nőfaló is volt. Kétszer nősült, és nagy számú szeretője is volt. "Pengeélen való tánc” – Mohácsi János rendezésében látható a Hermelin Miskolcon. Ifjan egy jegyzőnél gyakornokoskodva döntött a színi pálya mellett a jegyző elcsábított feleségének biztatására. Gyermekkora lényegében egy rémálomban telt, ami meghatározta a pályája alakulását is. Szinte minden elvállalt, bevételeit lakomákra, borravalóra és nőkre költötte. Mindemellett Csortos Gyula az általa alakított karakterek minden részletét aprólékos gonddal dolgozta ki, ügyelt a szavak árnyalataira is, szemének pupilllatágulását... A legnagyobb magyar tragikomika, aki visszaküldte Moszkvába a kommunista igazgatónőjét A legnagyobb magyar tragikomika, írta róla még a színésznő életében az érte rajongó kritikusoj egyike.
Pár évvel később Párizsból hazatérőben, szakadó esőben vesztegelve a repterek közötti buszjáraton, órákon keresztül beszélgettünk. Ekkor kötöttünk örök barátságot, ekkor határoztuk el, hogyan lehetne, kellene Szolnokon megszervezni a kardiológiai ellátást. Évekkel később a gondolatból tett lett. 2005. novemberében Szolnokon az ő irányításával megtörténtek az első szívkatéteres vizsgálatok. 2008. márciusától 1-től, pedig folyamatos invazív kardiológiai ellátás működik a megyei kórházban. Az elért eredmények ma már mindenki számára nyilvánvalóak. A kardiológiai ellátás európai szintű, sok esetben annak átlagát is meghaladó színvonalát, biztonságát több százezren élvezhetik Jász- Nagykun- Szolnok megyében és annak határain túl. Apró Dezső nélkül mindez sohasem jöhetett volna létre. SZOLJON - Szolnokon is gyászolják a megölt szívsebészt. Csak az ő sugárzó tehetsége ragyoghatta át a hemodinamikai labor megvalósításának útvesztőit. Fáradhatatlan volt, sohasem volt csüggedt, képes volt példát mutatni sokunknak, még az ellenségeinek is! Vibráló észjárása tette képessé, hogy mindenkinél hamarabb volt képes meglátni és megragadni a lényeget.
A megcsalt férj a tragédia napján fülest kaphatott, és titokban érkezett haza délelőtt 11 órakor. Az elkeseredett férj, miután leleplezte a turbékoló párt, nem kezdett azonnal véres ámokfutásba, végzetes döntését hangos szóváltás és éles sikoltozás előzte meg, amelyet a szomszédok megdöbbenve hallgattak végig. A hivatásos rendőr közel egy órás hangos szóváltás és tortúra után döntött úgy, hogy az otthon tartott önvédelmi fegyveréhez nyúl, és kioltja vetélytársa életét, de ötéves kisfia édesanyját szabadon engedi, majd magába is golyót ereszt. Apró Dezső emlékére. A főorvos az Állami Szívkórház elismert szívsebésze volt, 2009-ben megkapta a Balatonfüred Városért-díjat is — írta a Napló
Ezeknek az iróniája is nagyon izgalmas: kívülről ezek a helyzetek borzalmasan nevetségesek lehetnek, de azt is tudjuk, hogy belülről a gyehenna1, amivel ilyenkor találkozik az ember. Ezeknek a szituációknak a kétarcúsága az, ami engem igazán érdekel – foglalja össze gondolatait a rendező. Az előadás első próbafolyamata még tavasszal lezárult, a járványhelyzet miatt azonban a bemutató elmaradt. – A színház a pillanatok művészete. Csaknem fél év telt el a tavaszi próbafolyamat óta, arról nagyon jó emlékeim vannak, jól dolgoztunk együtt a társulattal és úgy érzem, most is jól működünk együtt. A nézőknek azt mondanám, hogy bátran jöjjenek el a Hermelinre, és ki tudja, talán ez lesz a valaha volt legjobb színházi estéjük – ajánlja az előadást Mohácsi János. Mészöly Anna alakítja Tóth Hermint, Pálfi Tibor ( Harsányi Attila) régi szerelmét. – Ő egy nagyon szenvedélyes, titokzatos, küzdő, ízig-vérig nő, aki nagy utat jár be a történet során, mind a hivatását, mind a magánéletét tekintve – osztja meg gondolatait a színművésznő.
A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok és a Nagykörút után most következzen a Móricz Zsigmond körtér. A szelídség hozzátartozik a keresztény világhoz, de ha valaki ilyen, sokszor eltiporják vagy kinevetik Berettyán Nándor harmadik rendezését mutatta be a Nemzeti Színház. A fiatal, nagyon tehetséges színész Vidnyánszky Attila tanítványa, az ő osztályába járt Kaposvárott. Több főszerepet eljátszott, és A súgó címmel darabot is írt, amit télen a saját rendezésében mutattak be a Nemzetiben, nagy sikerrel. Berettyán Nándorral Szilléry Éva beszélgetett - Móricz Zsigmondról, krimiről, színházról és persze politikáról is. Akinek édesapja a színpadon halt meg kolerában, nevelőapja pedig éheztette, ha gyerekszínészként hibázott Blaha Lujza saját bevallása szerint nem a maga személyisége vagy fantáziája szerint ábrázolta alakjait. Kisgyerekkorától figyelte a magyar parasztemberek archetípusait, beszédüket, gesztusaikat, lelki moccanásaikat. Kedvenc műfaja a népszínmű volt, amely műfajban rendszerint papírosfigurákat mozgattak magyar népi motívumokból összefércelt epizódsorokban a dicsőséges nagyjelenetig.