Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására – közölte Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke. Von der Leyen október 28-án azt mondta, a koronavírus-járványt követő fellendüléshez, valamint a méltányos és erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban biztosított legyen a tisztességes megélhetés, és ebben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak. A megfelelő szinten megállapított minimálbérnek nemcsak pozitív társadalmi hatása van, hanem szélesebb gazdasági előnyökkel jár, mivel csökkenti a bérek közötti egyenlőtlenségeket, segít fenntartani a belföldi keresletet és még inkább munkavállalásra ösztönöz. Hozzájárul emellett a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez is – mondta. A javaslat a minimálbérek keretére vonatkozik, a nemzeti hagyományok, a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadságának tiszteletben tartásával.
A jóváhagyás alapján az EP tárgyalói, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elkezdheti kidolgozni az uniós minimálbér-számítás mindenki számára megfelelő jogszabályait – tették hozzá. Kósa Ádám Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette: Európában is modellértékű a magyar minimálbéremelés. Fontosnak nevezte, hogy közös, mindenki számára megfelelő megoldás szülessen, amely tiszteletben tartja a tagállamok szabad mozgásterét. Magyarország jó példával jár elöl, az Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai szerint ugyanis 2010 és 2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban, a visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) között pedig a legnagyobb – emelte ki a fideszes képviselő.
Von der Leyen azt mondta, a koronavírus-járványt követő fellendüléshez, valamint a méltányos és erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban biztosított legyen a tisztességes megélhetés, és ebben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak. Az Európai Bizottság vezetője kompromisszumra törekszik (forrás:MTI/EPA/Reuters) A megfelelő szinten megállapított minimálbérnek nemcsak pozitív társadalmi hatása van, hanem szélesebb gazdasági előnyökkel jár, mivel csökkenti a bérek közötti egyenlőtlenségeket, segít fenntartani a belföldi keresletet és még inkább munkavállalásra ösztönöz. Hozzájárul emellett a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez is - közölte. A javaslat a minimálbérek keretére vonatkozik, a nemzeti hagyományok, a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadságának tiszteletben tartásával. Továbbá tisztességes verseny biztosításával segít megvédeni azokat a munkáltatókat is, akik egyidejűleg tisztességes bért fizetnek a munkavállalóknak.
A hatalmas különbségek (a luxemburgi minimálbér közel 7-szerese a bolgárnak) mérséklődnek, ha a legkisebb kereseteket vásárlóerő-paritáson (PPS egységben) hasonlítjuk össze. Így a bolgár adat 604 PPS-re nő (de így is a legalacsonyabb marad), a luxemburgi pedig (megtartva első helyét) 1707 PPS-re csökken. Vásárlóerő-paritáson a magyar minimálbér is "jobban teljesít", ebben a rangsorban Bulgária mellett Csehország, Észtország, Szlovákia és Lettország kerül mögénk (Románia viszont megelőz minket). Forrás: KAVOSZ
Eszerint itthon a szegénységi küszöb alatt él a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élők száma, 1 millió 752 ezer fő. A magyar háztartások tizedében egy emberre bruttó 46 ezer forint jut havonta. A másik mérőszám az infláció: ez októberben éves alapon nézve 6, 5 százalék volt, de az egész 2021-es évre most a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, szeptemberi inflációs jelentése alapján 4, 6–4, 7 százalékos emelkedés várható. Piaci elemzők már inkább 5, 5-6 százalékra becsülik ezt az új adatok fényében. A magyar lakosság egyetért az EP minimálbér-számítási modelljével Bár az Európai Parlament és a többi uniós szerv a számítási rendszer részleteivel még adós, az látszik, hogy a magyar 84 százaléka egyetért azzal a szándékkal, hogy a minimálbér Magyarországon is igazodjon a szegénységi küszöbhöz és az inflációhoz - derül ki a és a Pulzus Kutató a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatásából. Ezt kell tudni a kutatásról A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét.
Ha rövidített, azaz 1 évnél nagyobb korintervallumukkal dolgozó táblával van dolgunk, akkor általában azt feltételezzük, hogy a (hipotetikus) személyek, akik például 40 és 45 éves kor között halnak meg, ezt átlagosan 42, 5 éves korukban teszik. Sok nyelvben az ilyen módon kapott értékeket "a leélt évek számának" nevezik (mint ahogyan példánkban mi is), bizonyos esetekben ugyanakkor ebben az oszlopban a "stacioner népesség" elnevezést találhatjuk. A 6. Ksh heti halálozási statisztika. oszlop azt mutatja, hogy az adott életkorban a hipotetikus továbbélő népesség tagjai összesen hány évet fognak még megélni az adott életkortól számítva. Ezt az értéket az 5. oszlopban kiszámított értékek segítségével kalkuláljuk. A legidősebb korcsoportra speciális becsléseket szokás alkalmazni – példánkban azt feltételezték, hogy a 85 évet elértek (1901-ben) már átlagosan csupán egyetlen életévre számíthatnak – a modern időkre érvényes táblák esetén azonban ebben a cellában valamilyen bonyolultabb módszerrel becsült érték áll. oszlop utolsó sorában szereplő értékből kell tehát kiindulni, amelyben a további értékeket lentről felfelé haladva számítjuk ki.
Februárban az ipari termelés volumene 4, 5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. Januárhoz képest 1, 6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás - közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ipari termelés februárban ötödik hónapja nő miután friss jelentésében a KSH 0, 2 százalékponttal 0, 1 százalékos növekedésre javította a decemberi mutatót, emellett 0, 1 százalékponttal 2, 0 százalékosra emelte a januári havi növekedést is. A KSH szokásosan szűkszavú első becslése szerint februárban a járműgyártás kismértékben csökkent a januári 6, 8 százalékos éves emelkedés után, de a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult a növekedéshez. Halandósági tábla - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal. Az előző havi stagnálás után nőtt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, és továbbra is az ipari átlag feletti mértékben emelkedett az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása a januári 13, 7 százalék után.
Windisch László hangsúlyozza, hogy jelentős eltérések lehetnek egyes országok járványstatisztikai gyakorlata, illetve megközelítése között. KSH: Februárban 4,5 százalékkal nőtt az ipari termelés | hirado.hu. Ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg az egyes statisztikai hivatalok el nem végzik a WHO nemzetközi ajánlásának megfelelően az EU-ban harmonizált szempontok szerint a haláloki statisztikák feldolgozását. A KSH alelnöke szerint ez egyes tagállamokban akár jelentős növekedést, máshol viszont számottevő csökkenést is eredményezhet majd a Covid-áldozatok számában. Windisch László úgy véli, hogy ezért nem lehet csak pusztán a halálozási statisztika a tájékoztatás központjában, a teljes halálozás alakulását is vizsgálni kell, szerinte ez vezet a folyamatok jobb megértéséhez, a tisztább tájékozódáshoz. Windisch összehasonlítja a 2020-as és a 2021-es halálozási adatokat is, hangsúlyozva, hogy több tagállamban is elképzelhető időbeli csúszás a halálozási adatok feldolgozásában, és az is eltérő, hogy mely tagállamból hány hét halálozási statisztikája áll rendelkezésre.
Magyarországon a hivatalos statisztika szerint közel 127 ezren találkoztak a vírussal, 23 százalék már meggyógyult, 74, 8 százalék (közel 95 ezer ember) jelenleg is beteg, 2, 2 százalék (a fent említett közel 2800 fő) pedig belehalt a vírusba. Kiemelt kép: Marjai János /
Windisch szerint a többlethalálozási adatsort alapul véve Magyarország nem tartozik a leginkább sújtott országok közé.
Amikor bizonyos korcsoportokat összevonunk (mint példánkban is), akkor rövidített halandósági tábláról beszélünk. Bár Magyarországon 2013-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 73, 58 év volt, a 80 éves kort megérő férfiak esetén a 80 éves korban várható élettartam még 6, 35 év volt. Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.