Módos bronzérmes a birkózó-Eb-n A kötöttfogásúak 55 kg-os súlycsoportjában szereplő Módos Péter bronzérmet szerzett a tamperei olimpiai kvalifikációs birkózó Európa-bajnokságon, kvótát azonban nem szerzett. Módos nagypapa a könnyeit nyeldeste A belgrádi junior birkózó Európa-bajnokságon egy arany- és két bronzérmet nyert a magyar válogatott. Az Európa-bajnok a kötöttfogásúak 55 kilogrammos súlycsoportjában induló Módos Péter lett, aki rendkívül boldogan nyilatkozott az [origo]-nak. Módos a birkózó nagypapa nyomdokán jár A juniorbirkózók gőzerővel készülnek a hónap végi dél-amerikai világbajnokságra. A nemrégiben Szombathelyen rendezett kontinensviadalon a válogatott tagjai nagyon kitettek magukért, hiszen 2 arany-, 2 ezüst-, illetve 2 bronzérmet nyertek. Az egyik Európa-bajnok Módos Péter volt, aki a kötöttfogásúak 50 kilogrammos táborában jutott föl a csúcsra, de szerinte az idei év még tartogat számára kellemes meglepetéseket.
Meghalt Módos Péter Meghalt Módos Péter; a Magyar Rádió és a Magyar Televízió egykori zenei műsorvezetője, riportere 81 éves volt. A hírt lánya közölte a Facebookon. Lemaradt Rióról az olimpiai bronzérmes magyar birkózó Az olimpiai bronzérmes Módos Péter a selejtezőben kikapott a birkózók utolsó, isztambuli kvalifikációs versenyén, így eldőlt, hogy a kötöttfogásúak 59 kilogrammos kategóriájában nem lesz magyar a riói játékokon. Korpási győzött, Sike elégedetlen A címvédő Korpási Bálint megnyerte a 71 kilogrammosok küzdelmét a Szombathelyen rendezett kötöttfogású birkózó Magyar Nagydíjon. A hazai csapat további egy ezüst- és öt bronzéremmel zárt. 320 kilós óriástök - A hét képei Sorbanálló iPhone-fanatikusok Tokióban, csapadékrekord és káosz Acapulcóban, kerekesszékes rögbi Sydneyben. Az Origo képszerkesztőinek válogatása a hét legjobb és legérdekesebb sajtófotóiból. Módos óriási hajrával nyert vb-bronzot Módos Péter bronzérmet nyert a kötöttfogásúak 55 kilogrammos súlycsoportjában a Papp László Sportarénában zajló birkózó-világbajnokság pénteki napján.
2017. feb 9. 16:32 A 2012-es olimpián érte el karrierje legjobb eredményét/Fotó:MTI Illyés Tibor Budapest — Átállt a szőnyeg másik oldalára Módos Péter (29). Az olimpiai és világbajnoki bronzérmes, valamint Európa-bajnoki második kötöttfogású birkózó úgy döntött, noha néhány jó év még lehetett volna a pályafutásában, felhagy az aktív sportolással, és edzőként folytatja a karrierjét. – Egyáltalán nem volt könnyű meghoznom ezt a döntést, de végül beláttam, így lesz a legjobb nekem – indokolta elhatározását Módos. – Ez előző kvalifikációs időszakban, hogy nem jutottam ki az olimpiára, elveszettem a motivációmat. Megszűntették a súlycsoportomat, és a szabályok is számomra kedvezőtlenül változtak. Felesleges lett volna tovább erőlködnöm, ezért elhatároztam, hogy abbahagyom, és inkább edzőként próbálom kamatoztatni a tudásomat. A pályafutása csúcsára 2012-ben ért fel a sportoló, hiszen ebben az esztendőben az 55 kilogrammosok között az olimpián bronzérmet szerzett, az Európa-bajnokságon második, a világbajnokságon pedig harmadik lett.
A világ legnagyobb szégyene lenne - nem térnek magukhoz az olimpiáról kidobott birkózók Az olimpiai műsorból 2020-tól várhatóan kikerülő birkózás egyszer már túlélt egy hasonló krízist, 2004-ben a szabálymódosítások tartották ott a játékokon. A hazai szövetség főtitkára, Gáspár Tamás erre alapozva még bízik a fordulatban, a MOB-főtitkár Szabó Bence az orosz és az amerikai lobbiban bízik. A legutóbbi olimpián ezüstérmes Lőrincz Tamás szégyennek tartaná, ha száműznék a sportágat az olimpiáról, a másik két londoni dobogósunk a fiatalok miatt aggódik. Magyarország remekel az éremtáblázaton A magyar csapat négy arany-, egy ezüst- és három bronzéremmel tizedik helyen áll az olimpia éremtáblázatán. A kilencedik napon Berki Kriszitán és Pars Krisztián aranyérmet, Módos Péter bronzot nyert, Magyarország ezzel olyan országokat előz meg, mint Hollandia, Japán, vagy éppen Brazília. Módos Péter nyerte az első birkózóérmet Módos Péter szerezte a magyar küldöttség hetedik érmét, miután a kötöttfogású birkózók 55 kilós súlycsoportjában három menetben legyőzte dán ellenfelét a bronzmeccsen.
VÁNCZA ISTVÁN 3. Hasrat Jafarov (Azerbajdzsán) és Szlavik Galsztyan (Örményország) kötöttfogású 72 kg, Európa-bajnok: FRITSCH RÓBERT 2. Shmagi Bolkvadze (Georgia) 3. Ali Feizollah Arsalan (Szerbia) és Ulvi Ganizade (Azerbajdzsán) kötöttfogású 82 kg, Európa-bajnok: Rafig Huseynov (Azerbajdzsán) 2. Gela Bolkvadze (Georgia) 3. Burhan Akbudak (Törökország) és LÉVAI TAMÁS kötöttfogású 97 kg, Európa-bajnok: Kiril Milov (Bulgária) 2. Arvi Martin Savolainen (Finnország) 3. Vladlen Kozliuk (Ukrajna) és Daniel Gastl (Ausztria)
"Szerintem jogtalan intéssel kapott ki, botrány van a csarnokban" – mondta feldúltan a távirati irodának Maróthy István, a magyar szövetség szakmai alelnöke. "Az első menetben eldobták Petit, a másodikban viszont kiemelte riválisát, aki lábat fogott, amiért megintették. A harmadik menet végén kivédekezte az azeri akcióját, ám folyamatos elmozgásért megintették. Volt egy kis elmozgás, de én nem láttam, hogy folyamatos lett volna, szerintem szabályos volt, amit csinált – nyilatkozta Struhács György, a kötöttfogásúak szakágvezetője. "Összességében egész nap jól birkózott, de azért voltak még hibák, amiken javítanunk kell. Mindenképpen biztató volt a teljesítménye, és az olimpiáig még elég időnk van arra, hogy a hiányosságokat bepótoljuk. " Módos korábban kétszer, 2008-ban és 2010-ben Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. A mostani második hely pályafutása eddigi legjobb eredménye. A kötöttfogásúak 120 kg-os kategóriájában szereplő Deák Bárdos Mihály a selejtezőben a svéd Eddy Bengtssont, a legjobb 16 között pedig az olasz Rocco Daniele Ficarát verte nagyon magabiztosan, egyaránt két menetben.
Tudtad-e, hogy...... a francia Joseph Guillemot, az 1920. évi nyári olimpiai játékok 5000 m-es futóversenyének győztese aktív dohányos volt?... a sportban nemi vizsgálatokat már nem alkalmaznak az olimpiai játékokon belül?... az olimpiai játékokat 1916 -ban az I., 1940 -ben és '44 -ben a II. világháború miatt nem rendezték meg?... az Olimpiai Gerely (Olympic Javelin) egy nagysebességű vasút, amely egyike a londoni közlekedési újításoknak, melyeket a 2012. évi nyári olimpiai játékokra készítettek el.... a finn Clas Thunberg volt minden idők legidősebb gyorskorcsolyázója, aki aranyérmet nyert? (35 évesen, 1928 -ban, St. Moritzban)... Az első olimpiai játékok. az ausztrál sprinter, Stanley Rowley az egyetlen olimpikon, aki egy olimpián két nemzetnek nyert érmeket?... a nyugatnémetek 1984 -es bronzérmes kajakosa, Josefa Idem olasz állampolgárságot kapott, így ő lehetett az első olasz színekben induló kajakos, aki érmet szerzett hazájának?... Frank Beaurepaire, a multimilliomos üzletember, Melbourne főpolgármestere, a Viktoriánus Törvényhozó Szervezet tagja egy hatszoros olimpiai érmes úszó volt, aki úszó karrierje során 15 világrekordot állított fel?...
Nők egyébként sem vehettek részt az olimpia sporteseményein. Az ókori olimpiák történetében a legeredményesebb sportoló a thaszoszi Theagenész (Kr. V. sz. ) volt, aki 22 éves pályafutása alatt 1103 versenyen győzedelmeskedett ökölvívásban és pankrációban, de egy alkalommal még hosszútávfutásban is nyert. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy e győzelmeit nem kizárólag az olympiai játékokon szerezhette, hanem valószínűleg a négy eseményből álló pánhellén játékok (Olympia mellett a püthói, a nemeai, és az iszthmoszi játékok) mindegyikén, melyek közül az iszthmoszi játékokat két évente rendezték meg. Theagenészről feljegyezték, hogy már kilenc évesen is olyan erős volt, hogy egy életnagyságú bronzszobrot hazavitt magával a város agorájáról, ezért elterjedt róla, hogy Héraklész az apja. Első ókori olimpiai játékok. Halála után Thaszoszban istenként imádták, s hatalmas szobra a város agoráját díszítette. Egy alkalommal egy irigye megkorbácsolta a szobrot, de az leborult a talapzatáról és halálra sújtotta az embert. A thaszosziak ekkor a tengerbe vetették a szobrot, de ettől kezdve a mezők nem hoztak termést, mindaddig, míg a városlakók vissza nem tették a szobrot a helyére, s ismét istenként kezdték imádni.
Szabályos harc alakult ki közöttük, melyet végül az élisziek feladtak, s visszavonultak. Az esetet – mintegy helyszíni tudósítóként –, a kortárs Xenophón jegyezte fel. Az ókori olimpiáknak további érdekes szabályai és előírásai is voltak; kizárólag görögül beszélő férfiak nevezhettek a játékokra, de a legtávolabbi görög gyarmatokról is, így a Földközi- és a Fekete-tenger legtávolabbi pontjairól is érkeztek résztvevők. A versenyeket megelőző tíz hónapot kemény edzéssel kellett tölteniük, ezt igazolni kellett, a játékok előtti 30 napon pedig már Olympiában kellett lenniük. Portál:Olimpia – Wikipédia. Mivel a játékokon kizárólag férfiak vehettek részt, így logikus lenne feltételezni, hogy a bajnokok is csak közülük kerültek ki, csakhogy az első női olimpiai bajnok nevét is e korból őrizte meg a történetírás. Ez pedig Küniszka spártai királylány volt, aki kétszer is győzedelmeskedett kocsi hajtásban, Kr. 396-ban, illetve 392-ben. Valószínűleg Küniszkának nem okozott volna gondot a meztelen férfitest látványa, minthogy ez Spártában természetes volt, de nagyon valószínű, hogy a hercegnő nem is volt jelen győzelme idején, ugyanis a kocsiversenyek esetében nem a hajtót, hanem a fogat tulajdonosát tüntették ki a győzelem után.
A síugrásnál például a norvég Tullin Thams elsőként ugrott felsőtestével előre dőlve, melynek segítségével 57 méteres távolságra ugrott, és az első helyen végzett. Thamsszal szemben a többiek egyenes tartással, kezükkel kapálózva repültek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak 1926-os döntésében nyilvánította hivatalosan is a chamonix-i sportrendezvényt az első téli olimpiai játékká. Magyar Olimpiai Bizottság - Ifjúsági Olimpiai Játékok. A téli küzdelemsorozatnak köszönhetően Chamonix-t ma már híres turista- és síparadicsomként tartják számon a téli sportok szerelmesei.
Pesty szerint a keresztbe tett befűrészelt botokat egyesek Bosznia címerének tartották, [1] mások szerint Moldva címere volt. [2] A címertanban vannak valódi, többé-kevésbé természetes módon és stilizáltan ábrázolt faágak is. Két hárslevéllel ellátott levágott faág van pl. a Lorántffy és a Rátót nemzetségből származó többi család címerében. Ágas [ szerkesztés] Az ágas- az ágas vonallal megrajzolt mesteralakok egyik megkülönböztető jegyére használt fogalom. Van pl. Első olimpiadi játékok. ágas pólya (de: Astbalken), azaz stilizált ágasosztás sal ellátott pólya. Ugyanilyen az ágascölöp (de:Astpfahl). Az ágaskereszt (de: Astkreuz, Knorrenkreuz) egyrészt ágas vonallal megrajzolt kereszt, másrészt olyan kereszt (ágkereszt), melynek szárai két csonkolt ágból állnak. Ez érvényes az ágas András-keresztre (de: Astschragen), illetve az ág-Andráskeresztre (de: Astschragen, Burgundkreuz). Az ág szimbolikája [ szerkesztés] Az ősi ábrázolásokon az életfát jelképező, mágikus erejű leveles ágat nőalak tartja a kezében, mely leggyakrabban almaág volt.
Az első téli olimpiai játékok megrendezésére a francia-svájci határ közelében, egy Chamonix nevezetű településen került sor. A szervezőket és a résztvevőket azonban nagyon megrémítette az időjárás alakulása, ugyanis a verseny előtt három héttel még semmilyen hó nem esett, a hőmérséklet pedig igen enyhe volt. A játékok megnyitójára azonban megérkezett a hó és a lehűlés is. A mintegy egy héten át tartó nemzetközi versenyt ünnepélyes keretek között 1924. január 25-én nyitották meg. Az első téli olimpián 16 nemzet 300 sportolója vett részt, köztük néhány hölgy is. A nők viszont csak a műkorcsolya versenyszámban indulhattak. Téli sportküzdelemről lévén szó, a versenyzők olyan számokban mérték össze erejüket, ügyességüket, mint a műkorcsolya, a gyorskorcsolya, a bob, a jégkorong és a síugrás. A legsikeresebb nemzetek közé természetesen inkább az északi népek tartoztak: a finnekről és a norvégokról van szó, rajtuk kívül az alpesi osztrákok értek el jó eredményeket. A verseny alatt azonban nemcsak skandináv éremeső hullott, hanem új technikák is megjelentek.