Pataki Ági és férje, Kovács Gábor filmproducer nagy napot ünnepeltek nemrég. Harminc évvel ezelőtt fogadtak egymásnak örök hűséget, a dívát pedig elfogta a nosztalgia, s mutatott néhány régi fotót magukról a közösségi oldalán. Pataki ági férje. Kiegészítik egymást Pataki Ágit nem kell bemutatni senkinek sem: Magyarország egyik legsikeresebb manökenje a hetvenes évek elején egy véletlennek köszönhetően került be Rotschild Klára híres szalonjába, majd a Fabulon cég reklámarcaként szerzett országos ismertséget. Ikonikus fotókon, reklámokban szerepelt, generációk bálványává vált, ő volt az első sztármodell Magyarországon. Később új dolgokba kezdett, két divatüzletet is sikerrel működtetett a Váci utcában, majd egy újabb váltás után filmproducerként kezdett dolgozni, amellyel többek között a legmagasabb állami elismerést, a Balázs Béla-díjat is elnyerte. Mindeközben a magánélete is szépen alakult, hiszen rátalált élete szerelmére, akivel immáron három évtizede rajonganak egymásért – ez alkalomból a díva megosztott néhány régi fotót a kilencvenes évekből, melyeken a férjével együtt látható.
Nagyon meggyűlt a víz éjjel táján a malomgátnál, s amint a két sziklás hegyoldal között megtorlódott, megduzzadt, de mert nem áradhatott ki, zúgva csapkodta egy darabig a gátat, majd a partokat, hanem aztán meggondolta magát, s szép csendesen visszafordult. Rétel patakja – Wikiforrás. A hold most bukkan ki, s végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. A szél fölsivít bámulatában, felülről fúj, simogatni akarta a vizet - s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket, s gúnyosan suttogják: fölfelé folyik a bágyi patak!...
Hanem ezt a véleményt nem hagyja szó nélkül Pillér Mihályné Gózonból. - Asszonya válogatja biz azt. Igaz-e, Tímár Zsófi. Ámbátor a molnárnéért magam sem teszem kezemet a tűzbe, mert a veres haj... hej, az a veres haj... Igaz-e, Zsófi lelkem? - Nem igaz, Zsuzsi néni! Jó asszony az, ha szép is. - Látod is te a fekete kendőd alul! - Itt voltam, mikor férje elment... hogy megsiratta, százszor megölelte. - Minden okos asszony úgy viseli a viganóját, húgom, hogy a színes oldala van kívül. Ej no... hát csak érzékenyen búcsúztak? - A molnár azt kérdezte Klára asszonytól: "Hű maradsz-e hozzám? " Vér Klára így szólott: "Előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul. " - A Bágy fölfelé? - kacagott fel Pillérné gúnyosan. - Ehhez tartsd magadat, Gélyi János! A többiek is nevettek. No 'iszen az kellene még, hogy az a kevés víz is visszaforduljon... Jámbor bágyi patak még lefelé is csak ímmel-ámmal folyik. Mihalik Enikő rakta a helyére Pataki Ági egy darabját : HunNews. Maholnap nekigyürkőzik a homok, s megissza az egészet egy kortyra. Mindenik jól mulatott a patakon és a molnárné fogadásán, csak Gélyi János nem.
Jöve magyaroknak Elszakadott ága, Jó szerencse hozta Ebbe az országba. A Tisza s Bodrog közt Nagy vitézlő népek Megtelepedének. Mint a nyárfa, ahol Szereti a földet, Gyököt ver, ágat hajt, S nő amig csak nőhet: Magyarságnak fája A boldog vidékben Bokrosodik szépen. És mellette nyulánk Ideges fiaknak: Mint a teljes bimbó, Szép szüzek fakadnak. Szemlélvén a vezér E dús nemzedéket, Örömet s bút érzett. Pataki Ági 30 éve házas - nlc.hu. Maholnap népemnek Bizony szük lesz e tér! De megnyugodt ebben: Kirajzik, ha nem fér; S ha élek, tán én is Egykor otthon alszom Távol Dunaparton. S nyugot felé nézvén Hősi melle tágul; Megszólit egy vitézt Vitézek sokábul: Eredj követképen Tótoknak földére! Tőlük földet kérve. Ne kivánj most sokat, Kérd csak a Sajóig; Ha megadják: velök Frigyet kötünk holtig. Mit tapasztalsz pedig, Vitéz szolgám, Rétel: Hozd meg és beszéld el! Elment s vissza nem tért Elég nap multára; Követét a vezér Mind hiába várta; Arra neki mordul S népével legottan Tótok földén toppan. Küldöttem jó szivvel Követet hozzátok; Ki ha meg nem kerül: Majd megsiratjátok!
Talán szándékosan hagyta utolsónak a menyecske, hogy ő maradjon a legtovább? De hátha csak incselkedik vele? Hátha az akácfa virága a kacsintása... Mindenkire hullatja, de olyan magasan nyílik, hogy nem lehet ágat szakítani róla... Alig várta, hogy kijöjjön a szép molnárné. - Hallod-e, Vér Klári... Magunkban maradtunk. Jól tetted, amiért utolsónak hagytál... - Nem én hagytalak. Öregeké az elsőség a malomban - felelte Vér Klári sértődve, s hátat fordított Jánosnak. A köpcös, zömök legény eléje állott, s szép nagy szemei mámoros fényben égtek. - Ne menj be. Azt akarom mondani, négy napja vagyok itt már szekérrel, elfogyott a takarmányom, éhesek a lovaim. Adj egy köteg sarjút a padlásról. - Akár kettőt. - Én pedig már két éve vagyok szomjas egy csókodra - suttogá, s szemei bámészan tapadtak arra a liliomderékra, mely megtörni látszott ettől az egy szótól. - Adj egy csókot, Klára! - Egy felet se, Gélyi János. A te szeretőd voltam valaha, de csókot mégsem adtam. Most másnak a felesége vagyok.
De takaros asszony, de mindene módos, járása, nézése, szava, mosolygása. Csak meg ne őrölnék hamar azt a búzát! Gondolt valamit, s kiosont a molnárlegényhez. Rátalált a sötétben a füttyéről. A gádorhoz volt támaszkodva. - Te, Kocsipál Gyuri! Tied lesz a furulyám, ha megáll a malomkő, és meg nem mozdul reggelig. - Hüm! De mikor annyi vizünk van! - Mondd az asszonynak, hogy nem elegendő, hogy gyűjteni kell, s ereszd le a zsilipeket. A pörgettyű meg a pitle zaja elnyelte fojtott hangját, de Kocsipál Gyuri mégis megértette. - Ühüm! Csakhogy akkor átcsap a gáton... - Ne törődj te azzal, neked adom még a selyemvarratú dohányzacskómat is. - Szurkálóval, acélostul? - Mindenestül. Mikor leeresztette a zsilipeket Gyuri, megállt, várakozott. Hátha figyelmessé teszi a molnárnét a kerék megállítása, s kijön, megindíttatja? Senki sem jött sokáig. Egyszerre a gyertyavilág is elaludt bent a szobában. És a nagy némaságban csak mintha messze, nagyon messze csikordult volna egyet egy kulcs a zárban. Gyuri vigyorogva húzta szét nagy száját, kivicsorított apró fogai, amint bozontos fejét megrázta, úgy néztek ki, mintha valami fehér lepke vergődnék a fekete éjben.
Megengedem, anglus száll Tokaj tájára, Az édes italból felrak gályájára, De ő majd csipkét hoz asszonyink búbjára, Drága árt fog vetni csecsés portékára. Mitőlünk elviszi a haszonra valót, Sok encebencével csalja a pazarlót, Utóbb majd jobbágyunk megveti a sarlót, Hajós lesz, s nem fogja megjárni a tarlót. Itt vagyon közöttünk a nagy vetekedés, Illik-e magyarhoz csalfa kereskedés, Mivel ebből jöhet erkölcs-vetemedés. Mit mondasz, mire megy az ily vetélkedés? Zemplin, Bereg, Ungvár, Szabolcs vármegyében Van pénz, van eledel, van bor a pincében, Mi kell több? mért vesse életét kétségben A magyar, hogy több pénz jöjjön erszényében? Ha kicsiny határban szívét szoríthatta, Magában a nagyravágyódást fojthatta, Kincsszerzéstől józan elméjét elvonta, Vélem, boldog sorsát ily magyar megfogta.
Avatara - Az Aranykorról a legendák alapján - YouTube
11/13 anonim válasza: 42% Én is leírnám a véleményem róla! Mikor először megláttam a videóit nagyon érdekesnek találtam nagyon izgalmasnak olyan dolgokról mesélt amiről nem mindennap hall az ember. Végig néztem jó pár videót aztán ellentmondásokat találtam benne ilyen például az, hogy az egyik videóban azt mondja a magyarok Gondvánából származnak egy másik videóban arról beszél, hogy a magyarok Atlantiszról szátán kicsit jobban utána néztem az előadó egyetemes szeretetet hirdeti, mindenki fény istentől való és isten, közben holokauszt tagadó(volt), egy csomó problémája volt a rendőrséggel a náci nézetei miatt. És most a szeretetről dumáámomra teljesen hiteltelen kell ahhoz megvilágosult személynek lennem, hogy tudjam főleg történész ként mert ugye ez a szakmája hogy volt holokauszt és ez nem egy jó ez "megvilágosodva" sem sikerült.... [link] 2017. jún. Youtube avatara előadásai 3. 22. 18:23 Hasznos számodra ez a válasz? 12/13 anonim válasza: Én nagyon kedvelem a hölgyet. Az elején. mikor először találkoztam a videóival, akkor túl bizarrnak találtam a gesztikulálásaival, el is lapoztam.
Esszénusok 1. rész - Avatara előadása - YouTube