Kedves Olvasóim! Szeretettel köszöntök mindenkit, aki a oldalon keres segítséget magyar irodalmi (nyelvtani) tanulmányaihoz. Régen került ide új bejegyzés(nyomós okaimat nem kívánom felsorolni), de ma újra jelentkezem. A mai korrepetálás témája: összehasonlító verselemzés. Mindazoknak kívánok ezzel az összevetéssel némi segítséget nyújtani, akik Babits Mihály: Cigány a siralomházban és Vörösmarty Mihály: A vén cigány című versének összehasonlításával bajlódnak. Mint azt már megszoktátok, nem teljesen kész elemzést fogok írni, (olyat többet is találtok biztos az interneten), inkább ötleteket –igencsak sűrítve–adok az összehasonlításhoz. A gondolataim összerendezéséhez is találtok segítséget a korábbi korrepetálásaimban, különösen azok között a bejegyzések között, ahol általánosságban írok az összehasonlító műelemzésekről. No, de térjünk a lényegre! Kötelező feladat: A két vers legyen előtted feltétlenül, hogy tudd, miről beszélek!!! Babits és Vörösmarty (cigány=költő) összehasonlítása - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten. A 2 vers címe közül elég az egyiket említeni, máris a másik is "beugrik".
Cigány a siralomházban mp3 letöltés - Németországban is mindent felülírt a koronavírus-járvány Cigány - Gyakori kérdések (2. oldal) (2. oldal) Wass Albert -Népirtás Erdélyben-Nemzet a Siralomházban A fellebbezés folyamata során a halálraítélt létbizonytalanságban él, hiszen nem tudhatja, hogy kegyelmet fog-e kapni vagy végrehajtják-e rajta az ítéletet és mikor. Ez a tortúra hosszú évekig, akár évtizedekig is húzódhat, ami kikezdi a fogvatartott fizikai és pszichikai egészségét. Sokan öngyilkosok lesznek, bár ezt a börtönőrök folyamatos őrzéssel (pl. zárkánként kamerával) próbálják megelőzni. A 20. század első két harmadáig a siralomház csupán annyiban különbözött a többi büntetés-végrehajtási rezsimtől, hogy egyszemélyes zárkákban tartották fogva a halálraítélteket, illetve valamivel fokozottabban őrizték őket. Babits Mihály: Cigány a siralomházban (elemzés) – Jegyzetek. Napjainkra tulajdonképpen nem is változott ez a rendszer. A siralomházak a büntetés-végrehajtási intézményben elkülönítve és az ott lakó elítéltek fogvatartott társaiktól teljesen elzárva vannak egyszemélyes zárkáikban, programokban nem vehetnek részt, a beszélőn a látogatókat hermetikusan elzárják tőlük és naponta egyszer lehetnek szabad levegőn, de akkor is egy falakkal körülvett, pár négyzetméteres sétálóban.
Pontosabban bordalként indul, rapszódiaként folytatódik és himnuszként zárul, de legerőteljesebben a rapszódia műfaji jellegzetességei vannak benne jelen. A rapszódia szenvedélyes, zaklatott menetű vers, amelyben az érzelmek szabadon áradnak, és amelyben számos, akár egymással ellentétes hangulat is megnyilvánulhat. Kötetlen szerkezet, töredezett gondolatok, látomásosság, valamint a felszólító, kérdő és felkiáltó mondatok túlsúlya jellemzi. Gyakori a főnevek, melléknevek, igék – kötőszó nélküli – halmozás a is. Iskolai anyagok: Babits: Cigány a siralomházban. A szélsőségeket kedvelő romantika korában népszerű műfaj volt a rapszódia (nemcsak a költészetben, hanem más művészeti ágakban, pl. a zenében is). A műfaj egyébként a 19. században jött létre, eredetileg a szó a görög vándorénekesek (rapszodoszok) által előadott – a homéroszi eposzokból származó – dalt jelentett. A romantikában a rapszódia az óda egyik műfajváltozata lett. A vén cigány szerkezete Mi sem cáfolja jobban a kritikusok által megfogalmazott vádakat, mint a mű átgondolt, rendkívül tudatos szerkezet e. Tévednek ugyanis azok, akik szerint a költő csak úgy vetette papírra a verset, ahogy "az a lelkéből kifakadt", és nem fordított gondot a szerkesztésre.
Így ez a két versszak keretet alkot. Végül tartalmilag is felosztható a vers 3 nagy egység re: Az 1. egység be az első 3 versszak tartozik, amelyben a beszélő egy muzsikus cigányt szólít meg. A 2. egység a 4-6. strófát foglalja magában, amelyek látomásos költői képeket tartalmaznak, és a bibliai, mitológiai múltat is felidézik. Végül a 3. egység be az utolsó versszak tartozik, amelyben a költő látszólag visszavonja a versben elmondottakat. Érdekes szerkezeti arányosságra figyelt fel a szövegben Kecskés András, aki kimutatta, hogy az aranymetszé s szabálya is érvényesül a versben. Az aranymetszés, ismertebb nevén "mértani közép" szabálya: a nagyobb rész úgy aránylik a kisebbhez, mint az egész a nagyobbhoz. A refrénkezdő nyomatékos felszólítás, a "Húzd" pontosan a 10 soros versszakok aranymetszetén, a 7. sor elején hangzik fel (a zárószakaszban persze átadja a helyét a jövőre vonatkozó "Akkor"-nak). A teljes vers tekintetében pedig az aranymetszet a 44. sorba esik, a "sírbeszédeit" szóra, amely egybeesik a mű hangulati mélypontjával (körülötte torlódnak a legszörnyűbb, legelkeseredettebb képek).
a nacionalizmus ellenében is íródott. Arról nem beszélve, hogy a költő maga is szerepet vállalt az írói direktórium vezetésében. A cenzúrával a kettővel ezelőtti átkosban sem volt szerencséje kedves költőmnek, akkor a Talán a Vízözön, az Ezerkilencszáznegyvenkettő pár sora nem tetszett a Horthy rendszer cenzorának sem, érdekes módon az utóbbinak ugyanaz a két sora… Ámde feljelentették őt már felségsértésért is amint itt is olvashattuk, még korábban egy ártatlan szerelmes verséért is. Babits Mihály: Játszottam a kezével (---) Csak egyszer lenne még enyém s kedvemre csókkal önteném szivesen halnék azután nagyobb örömmel ontanám kis ujjáért a csobogó vért, mint száz királyért, lobogóért! Gratulálok a szerzőnek, szívesen olvasnék tőle további elemzéseket is. Tisztelettel. Fispán Géza
nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van! úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit bánom a híreket én? forrong a világ, napok állnak versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké - óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa - mily kicsi minden emberi történés! a tél puha lépteit hallom, jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon, csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség, megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.
Húzd, de mégse, – hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon. Akkor húzd meg újra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel újra a vonót, És derűljön zordon homlokod. Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. A vén cigány kiérlelt költői alkotás, amely Vörösmarty egész életművét összefoglaló, betetőző nagy műnek készült. Olyan műnek, amely a költő eszméinek, politikai nézeteinek, közéleti töprengéseinek, indulatainak és reményeinek nagyszabású összefoglalása, hangulatok egész hálózatára felépítve. Időbeli keretei a távoli múlttól a beláthatatlan messzeségben levő jövőig terjednek, és félreérthetetlen utalásokat tartalmaz a közelmúltra (a 48-as szabadságharc leverésére) és Vörösmarty jelenének eseményeire (az önkényuralom terrorjára és a krími háborúra, ill. a vele kapcsolatos nemzeti illúziókra). A vers a Gondolatok a könyvtárban és Az emberek című költeményekkel rokon Vörösmarty életművében: A vén cigány ban új körülmények között kénytelen a költő szembenézni az emberiség nagy kérdéseivel, amelyekkel már korábban is küzdött.
Ahol szőlő, gyümölcs van és rendszeresen permeteznek ott egyébként is ajánlatos – a szabályok betartása mellett - a permetező készülék mosóvizét egyenletesen a gyepre szórni.
Rozsdagombák (Uredinales). A bazidiumos gombák (Basidiomycetes) egyik sorozata. Virágos növények és páfrányok valódi élősködő i. Mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Bonyolult fejlődésmenetű, 5 féle spórával rendelkező gombák. Egy típusos rozsdagomba, a gabonafélék fekete rozsdáját okozó Puccina graminis fejlődésmenete a következő: a gabonafélék szárán és levelén nyár elején rozsdabarna foltok jelennek meg, innen ered a neve. Ez az uredo-alak; hifa végeken lefűződő egysejtű, gömbölyded spórák (uredosporák) alkotják. Korompenész gomba kártevő - Kertészeti lexikon. A betegség fő elterjesztője ismét uredo-alakot hoz létre. Magpáros (dikaryonos) spóra. Az uredo-telep helyén később fekete színű teleuto-telep jön létre, mely nyeles, kétsejtű, fekete teleutospórákból áll. Ezek áttelelve a következő évben keresztfalakkal 4 sejtre osztott bazidiumot hajtanak, és ezen redukciós osztódás után 4 haploid, páronként különnemű (+ és -) bazidiospóra képződik. A teleutospórák is kétmagvúak és a sejtmagok csak a bazidium kifejlődése előtt egyesülnek (karyogamia).
Ezután a kezelés után, a gombák elfeketednek és eltűnnek, viszont a permetlé száradásig ne engedjünk gyerekeket a gyepre! Az eljárást heti kétszer ismételhetjük, amíg fokozott a jelenlétük. A vasgálicos permetezés vagy beöntözéses eljárás 25° C hőmérsékleten túl már nem alkalmazható, mert kiperzseljük vele a gyepet a kezelt területről. Ami pedig a fűnyírónkat illeti, nagy esélye megvan arra, hogy a spórákat széthordjuk és további telepek megjelenését elősegítsük. Hogyan veheti fel a harcot a kerti kártevők ellen, ha kerülné a vegyszereket? - Zöld Blokk. Emiatt nem marad más hátra, minthogy meghajolva természet előtt természetes megoldásokkal rukkoljunk elő. Nos, az nem áll módunkban, hogy megszellőztessük a talajunkat rendesen mint a szoba levegőjét minden áldott nap. Ezért segítségül hívjuk a talajkondicionáló t, az Amalgerolt, aminek a feladata, hogy saját talajunk mikroorganizmus-közösségét felszaporítva, minél nagyobb tömegben legyenek a földben. Táplálkozzanak, puhítsák a földet és építsék ki a szellőző, vízlefolyó rendszert. Vagyis, segítségükkel a kapilláris rendszer működését vissza lehet állítani a talajban.
A kertészkedés remek szabadidős tevékenység, szép hobbi, és szerencsés választás, ha az ember szeretné tudni, milyen vegyszerekkel találkozhatott a zöldség, ami az asztalára kerül. Akkor azonban nehéz helyzet áll elő, ha valamilyen kártevő veszi célba a kertet, hiszen erre az esetre találták ki a különböző irtószereket. Szerencsére vannak olyan biomódszerek és praktikák, amelyekkel ezek használata mégis kikerülhető: Megyeri Szabolcs kertész válaszolt a témában. Kártevők a kertben Akár virágos-, akár zöldségeskertről van szó, előfordulhat, hogy kártevők jelennek meg benne, melyeknek az egyes növényrészek, illetve növénynedvek szolgálnak táplálékul. Ízlésük szerteágazó, lakomájuknak azonban sajnos a kert látja kárát. Kerti kártevő gombak . - A legtöbb károkozó nem válogat a kerti növények között, általában nem egy konkrét növény a célpont, hanem csupán növényi nedvek szívogatása vagy zöld részek rágcsálása a kártevő célja. Sajnos azonban számos zöldségfélének vagy gyümölcsnek saját kártevői is vannak, így akadnak csak egyes zöldségeket támadó bolhák, legyek vagy egy-egy gyümölcstermőre specializálódó egyéb rovarok.