Biró Vencel levéltári forrásokon alapuló rend- és egyháztörténeti írásait Katolikus kincsek címen már korábban olvashatóvá tettem. A Magyarságkutató Intézet kiadványai között "Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük" címen közreadtam történeti írásainak gyűjteményét. Az újabb tematikus kiadvány gazdasági és művelődéstörténeti témájú, főként az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos, alapvető fontosságú írásainak gyűjtőhelye. Biró Vencel (1885–1962) piarista tanár, történész, egyetemi professzor. A kolozsvári tudományegyetemen Szádeczky Lajos, majd Márki Sándor hatására terelődött figyelme Erdély történelme felé. Tanári pályája a kolozsvári róm. kat. főgimnáziumban vette kezdetét. A tanszék kiadványai - Állam- és Jogtudományi Kar. Az egyetemi tanulóidőt is beszámítva – 1904 és 1962 között – ötvennyolc évet töltött a kincses városban. Kezdő tanár korában az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos levéltári anyagok feldolgozásával alapozta meg történelmi kutatásait. Komoly érdeklődését látva, Kelemen Lajos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület legendás levéltárosa becses forrásokkal látta el, szakmailag később is segítve, élete végéig barátságába fogadta.
Így a vizsgálatok várhatóan hamarosan megkezdődnek. Szó esett az Árpád-ház Programról, amelynek titkársági feladatait a Magyarságkutató Intézet látja el 2020-tól. A főigazgató örömét fejezte ki, hogy az Intézetet hamar befogadta a magyar és a nemzetközi tudományos élet. Továbbá tájékoztatta a minisztert, hogy az Intézet egyik alapelve a nemzetszolgálat, melynek része, hogy az új kutatási eredményekről és a folyamatban lévő munkájukról naprakész tájékoztatást adnak. A miniszter felidézte a csíksomlyói pápalátogatást, amelyhez kapcsolódóan Erdély-szerte, több városban és településen, több mint száz előadást tartottak az Intézet tudományos munkatársai. A királyi öl hossza - Busics György, Tóth Sándor - Régikönyvek webáruház. Az Intézet egy azóta is fennálló és aktívan működő együttműködési szerződést kötött a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal. A járványhelyzet miatt sajnos három konferencia és egy kárpát-medencei kiállítássorozat megvalósítása is a jövő évre helyeződött át. Ugyanakkor a vírushelyzet miatt jött létre az "Érettségi-pulsz" felkészítő előadássorozat, amely 40 előadás formájában segíti az érettségire készülő diákok felkészülését.
Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere karácsony előtt fogadta Horváth-Lugossy Gábort, a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját. A találkozón összegezték az Intézet eddigi tevékenységét. Az intézetvezető elmondta, hogy 2020-ban nyolc tudományos konferenciát tartottak, amelyek közül kiemelést érdemel a négyrészes Trianon konferenciasorozat, amelynek tematikája az elmúlt 100 évet ölelte fel. A tartalmas konferenciasorozat a történelem mellett a magyar nyelv változásaira is fókuszált. A miniszter azért is üdvözölte a több mint negyven tudományos előadást, miután azok felidézték a magyar nép életben maradását, illetve azt a rendkívüli szellemi és fizikai választ, melyet a békediktátum jelentette nemzetmegsemmisítő próbálkozásra adott. Az előadásokat az Intézet angol és német nyelven is elérhetővé tette. Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020) | Könyvtár | Hungaricana. A főigazgató kiemelte, hogy a magyar történelem iránt nagy az érdeklődés. Az Intézet kutatóit sorra hívják hazai és külföldi előadásokra, konferenciákra, médiamegjelenésekre.
Mutatis mutandis ez számos nép viszonyában igaz a Kárpáti régión belül is. Vagyis egyfelől teljesen azonos génállományú populációk is beszélhetnek eltérő nyelvet és vallhatják magukat a modern polgári nemzetfogalom alapján más és más nemzethez tartozónak, másfelől pedig egy adott nyelvet beszélő populációnak is lehet igen színes a genetikai őstörténete. A jelenség nyelvi okát valójában nem is a történeti nyelvészet, hanem a korai modern többnyelvűségkutatás, s az annak nyomán kiala288 Next
A királyi öl hossza - Busics György, Tóth Sándor - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! A királyi öl, vagyis a középkori magyar hosszmértékegység hosszát ez idáig két forrásból ismertük. Az egyik forrás a Werbőczy-féle Hármaskönyv számos kiadása, amelyekben lerajzolták az öl tizenhatod részét, azaz a királyi araszt. A másik forrás egy 1702-ből megmaradt irat, amelyhez csatoltak egy 1 királyi öl hosszúságú zsineget mint az akkori területmérés mértékegységének bizonyítékát. Könyvünk egy további lehetőséget mutat be az egykori hosszmértékegységek meghatározására. Alapos okunk van ugyanis feltételezni, hogy a középkori épületek kivitelezése is a korabeli mértékrendszerben történt, és az épületek méreteit többnyire a használt mértékegység egész számú többszörösében adták meg. Ha egy gondosan, pontosan kivitelezett (és szerencsés módon eredeti állapotában megmaradt) középkori építmény alaprajzát felmérjük és elemezzük, esélyünk van rekonstruálni az egykor használt hosszmértékegységet.
Mind a közvélemény, mind a szakma örömmel hallgatja a magyarság múltjáról szóló előadásokat. A miniszter elmondta, sikernek tekinti, hogy a legkiválóbb kutatókat sikerült a magyarságkutatás ügyének megnyerni, akik örömmel csatlakoztak az ernyőszervezetként működő kutatóintézethez. A főigazgató bemutatta az Intézet interdiszciplináris működését, és jó példának hozta fel erre az abasári feltárást, ahol archeogenetikusok, régészek, klasszika filológusok, eszmetörténészek dolgoznak együtt. Jelenleg az archeogenetikai kutatásokon a sor. A feltárás és a kutatás Prof. Kásler Miklós kezdeményezésére és támogatásával valósul meg. A miniszter elmondta, hogy valamennyi magyar királyt azonosítani lehet, ennek következő fázisa a székesfehérvári osszáriumban őrzött csontok archeogenetikai tudományos vizsgálata. A kutatást Erdő Péter bíboros mellett Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök is támogatja. Székesfehérvár polgármestere pedig az osszárium felnyitására vonatkozó javaslatot támogatólag terjeszti a város közgyűlése elé.
Sopron Média 2021 októbere óta a látogatók 3, 5 kilométer hosszan megújult sétautakon és egy 16 állomásból álló tanösvényen fedezhetik fel a kert értékeit. A Soproni Egyetem a "Természetesen Veled" jelmondatának megfelelően azt tartotta szem előtt a felújítás során, hogy a hallgatók és a látogatók a természeti értékek élményszerű megismerésével töltsenek el minél több időt a Botanikus Kertben. Ehhez nagyban hozzásegít a kert gazdag állatvilága is: az itt fészkelő számos énekesmadár dala, az egyik fáról a másikra ugró mókusok vidám látványa vagy éppen az őzek, ahogy békésen pihennek a bokros területeken. Források: termé Az erdészeti felsőoktatás botanikus kertjének története. Írta: Dr. Nemky Ernő – Dr. Vancsura Rudolf, 1969. - publikálva a weboldalán. Borítókép: Sopron Média
A 17, 2 ha-os botanikus kert a jelenlegi Soproni Egyetem területén, az Ady Endre út–Bajcsy Zsilinszky u. –Honvéd út–Panoráma út–Deákkúti út által határolt részen található, 1978 óta védett. A botanikus kert alapjai már a Soproni Botanikus Kert alsó kertjének helyén 1897-től működő katonai reáliskola alapításakor kialakultak. A kert kialakítását ebben az időben elsősorban a katonai kiképzés és az esztétikai igények határozták meg. Ekkor kerültek elültetésre a mai idős platánok, vadgesztenyék és juharok. Az I. világháborút követően, 1922 szeptemberében az üresen álló épületekbe a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia költözött, amelynek Selmecbányán európai hírű, tudományos igényességgel kialakított arborétuma volt. A 17, 2 kataszteri hold nagyságú területen 1923 tavaszán, Kövessi Ferenc vezetésével, indultak meg a botanikus kertté alakítás munkái. A botanikus kert kialakításának célja elsősorban az oktatás segítése volt a magyar erdőflóra bemutatásával, de nagy hangsúlyt helyeztek az élettani és származástani kutatásokra, illetve a nemesítési feladatokra.