Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt a koronavírus-járvány miatti szabályokról kedden. "Ma a kamara képviselőjével tárgyalhattunk. Harcosak, újranyitást akarnak. Boltok, szolgáltatások és általában az élet kereteinek, természetes kereteinek helyreállítását kívánják, és igazuk is van. De azt is meg kell érteniük, hogy az életvédelem szempontja az első. Amíg minden 65 év fölötti, oltásra regisztrált honfitársunkat nem oltottuk be, addig az újraindítást nem kezdhetjük meg, hiszen ők közvetlen életveszélyben vannak - közölte a kormányfő Facebook-oldalán. Majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara néhány konkrét ajánlását is ismertette: "Ugyanakkor elfogadtuk a kamara több javaslatát, amelyek ésszerűsítést és árnyaltabb szabályozást céloznak meg. Kérik, hogy a boltok esetében az általános zárás helyett négyzetméter alapú korlátozásra térjünk át. Külön plázaszabályokat is javasolnak. Így változik a vásárlási rend - Haszon. És a szolgáltatások megnyitásához szükséges sajátos szabályozási elemekre is javaslatot tettek.
chevron_right Négyzetméter alapú korlátozás jöhet a boltokban zárás helyett? – Orbán Viktor a kereskedelmi kamarával tárgyalt hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 03. 23., 13:47 Frissítve: 2021. 24., 00:03 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt ma a koronavírus-járvány miatti szabályokról Orbán Viktor miniszterelnök. "Ma a kamara képviselőjével tárgyalhattunk. Harcosak, újranyitást akarnak. Boltok, szolgáltatások és általában az élet kereteinek, természetes kereteinek helyreállítását kívánják, és igazuk is van. De azt is meg kell érteniük, hogy az életvédelem szempontja az első. Amíg minden 65 év fölötti, oltásra regisztrált honfitársunkat nem oltottuk be, addig az újraindítást nem kezdhetjük meg, hiszen ők közvetlen életveszélyben vannak" – közölte Facebook oldalán a kormányfő. "Ugyanakkor elfogadtuk a kamara több javaslatát, amelyek észszerűsítést és árnyaltabb szabályozást céloznak meg.
Ez úgy működik, hogy a látogató okostelefonjával lényegében virtuális sorszámot húz, és készüléke jelzi neki, ha sorra került és bemehet az üzletbe. Az üzetek jellemzően közlik csúcsidőszakaikat és üres óráikat is, hogy megkönnyítsék a bevásárlás tervezését. A Mark's and Spencer üzletlánc például olyan alkalmazást fejlesztett, melyben a vásárlási időzónák foglalhatóak le, rövidítve a bolt előtti várakozást. A nagy parkolókkal rendelkező üzletek előtt ideiglenes kordonokat állítottak fel, segítve a távolságtartást és a vásárlók terelését. Az legtöbb üzletben használatos szabályok a következők: egy bevásárlókocsival egy fő menjen a boltokba, kerülje mindenki a családi bevásárlást! Gyerekek lehetőleg csak akkor kísérjék el szülőjüket, ha felügyeletük másképpen nem megoldott: erre legtöbb helyen emlékeztetik is a vásárlókat. bevásárlás korlátozás Covid-19 koronavírus hipermarket bevásárlóközpont négyzetméter bolt szabály
Az 1971-es stanfordi börtönkísérlet talán a popkultúra által a legtöbbször feldolgozott tudományos munka. A legújabb adaptáció azonban az eredeti eseményekig nyúlik vissza, így válik meglepő módon hiánypótlóvá a The Stanford Prison Experiment. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! 1971-ben Philip Zimbardo pszichológia professzor azt szerette volna megvizsgálni, milyen hatással van az emberi viselkedésre az egyenruha és a jogfosztottság. A kísérlethez önkénteseket keresett az egyetem tanulói között, akiket véletlenszerűen osztott be rabnak vagy börtönőrnek. A helyszín pedig az intézmény egyik átalakított folyosója volt. A kísérlet pedig annyira jól – vagy más értelemben rosszul – sikerült, hogy mindössze hat nap után le kellett azt állítani. A stanfordi események nemcsak a tudományra fejtettek ki óriási hatást, hanem a popkultúrára is. Több regény vagy novella is készült belőle, sőt japán manga ( Prison School) és ír színdarab ( Broadening) is. Mario Giordano könyvéből született meg a leghíresebb változat, abból készítette ugyanis Oliver Hirschbiegel ( A bukás – Hitler utolsó napjai) 2001-ben A kísérletet, amelyet aztán 2010-ben Hollywood is adaptált.
Mikor lesz még "A stanfordi börtönkísérlet" a TV-ben? 2022. április 10. vasárnap? 2022. április 22. péntek? Szereplők Rendezte Kategóriák dráma thriller életrajzi Linkek Gyártási év 2015 Eredeti cím The stanford prison experiment Mennyire tetszett ez a műsor? Szavazz! Még nem érkezett szavazat. Filmelőzetes: A stanfordi börtönkísérlet Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
Értékelés: 15 szavazatból A hírhedt stanfordi börtönkísérlet történetét feldolgozó film egy végsőkig elgondolkodtató, feszültségteljes pszichothriller a hatalom és az emberi természet sötét oldaláról és a börtönbüntetés hatásairól. A Stanford Egyetem professzora, Dr. Philip Zimbardo (Billy Crudup) 1971-ben 24 önkéntes diákot költöztet be fogolyként és őrként egy szimulált börtönbe, hogy demonstrálja és vizsgálja a bántalmazó magatartás forrásait egy börtön szabályozott környezetében. Az eredmények az egész világot megdöbbentették, mivel a résztvevők néhány nap alatt középosztálybeli hallgatókból hatalomtól megrészegült szadistákká és engedelmes áldozatokká váltak. A Dr. Zimbardo részvételével készült film a Sundance Filmfesztiválról két díjat hozott el, köztük a legjobb forgatókönyvét. Stáblista:
A stanfordi börtönkísérlet poszterek A stanfordi börtönkísérlet nagy felbontású poszterek több nyelven, a posztereket akár ki is nyomtathatod a nagy felbontásnak köszönhetően, a legtöbb esetben a magyar posztert is megtalálod, de felirat nélküli posztereket is találsz.
A résztvevőknek – legyenek diákok vagy tanárok – ugyanis gyakorlatilag nincs életük. Nem tudunk meg semmit róluk: családjukra vagy hátterükre nincs utalás, múltjuk vagy jelenük szinte nincs. Mindössze három karakter van, akinek felsejlik valami a környezetéből: Daniel Culp (Ezra Miller) az öccsével ápol jó kapcsolatot, a kutatást vezető professzort (Billy Crudup) egyszer látjuk a párjával, a szintén a fegyenc szerepét kapó Peter Mitchellt (Tye Sheridan) pedig meglátogatják a szülei. Háttér és jellem nélkül viszont nem alakul ki érzelmi kapocs a néző és a szereplők közt, végig idegeneket látunk. A rendező által választott megközelítés pozitív oldala viszont a kísérlet hiteles ábrázolása. A tulajdonságok nélküli jellemekkel történő események valóságos hatásúak. A nagy kérdés, hogy vajon elhisszük-e, amit látunk? Elhisszük-e, hogy a rabok vagy az őrök így cselekednének-e a valóságban is? Ez már a mozi varázsa: hiába történhetett akár szóról szóra ugyanúgy egy adott jelenet, a nézővel azt elhitetni nem lehet pusztán a jelenet szóról szóra történő reprodukálásával.