A Szeged Televíziónak nyilatkozott Duda Ernő virológus professzor, aki nyíltan kimondta: a kínai vakcinák elmaradottak, technológiájuk messze van a Pfizer–BioNTech-félétől és a Moderna által gyártott oltásokétól. Miután a kormány semmilyen tömegtájékoztatást nem folytat a lehetséges koronavírus elleni oltásokról, arról sem beszélnek, hogy melyik vakcina milyen technológiát használ, és miért jobb vagy rosszabb egyik a másiknál. Ebben segített egy kicsit eligazodni Duda Ernő virológus, aki a Szeged Televízió Szegedi Híradójának nyilatkozott. Duda Ernő egy duplafedeles, propelleres repülőgéphez hasonlította a kínai gyártmányú oltásokat, miután a Szeged Televízió riportere megkérdezte, mi a véleménye arról, hogy a kormány kínai vakcinát, jelesül a Sinopharm által gyártott oltóanyagot vásárolna milliós tételben. "Körülbelül akkora különbség van, mint egy duplafedeles, propelleres repülőgép és mondjuk egy lopakodó repülőgép között. Nagyon sokféle kínai vakcina van, de konkrétan ez, amelyik szóba került, lényegében olyan módszerrel készült vakcina, amit százötven évvel ezelőtt Pasteurék már kifejlesztettek.
Tehát egy elölt, teljes vírust tartalmazó vakcina áll szemben azzal a high-tech-kel, ami abszolút a 21. századot képviseli, a messenger (hírvivő) RNS-alapú technológiával" – mondta Duda Ernő. A professzor azt is hozzátette, hogy ha a teljes vírust juttatják a szervezetbe, akkor mindegy, hogy ezt inaktivált formában, tehát halott vírusként teszik, akkor is benne van a vakcinában a vírus összes fehérjéje és nukleinsavja. "Ez lehetséges problémákat jelenthet, olyanokat, amik a messenger RNS-alapú vakcina esetében nem jöhetnek számításba" – hangsúlyozta. A beoltott, elpusztított vírus ugyanis ottmarad a szervezetben, és potenciálisan autoimmun folyamatokat képes kiváltani. Ez azt jelenti, hogy az elpusztított vírus később is kiválthat olyan immunválaszt, ami során a szervezet önmagát kezdi el támadni. Duda Ernő: egyelőre nem láttuk a kínai vakcinák harmadik fázisú tesztjeinek teljes dokumentációját (fotó: Szabó Luca) A virológus a messenger RNS-alapú oltásról is beszélt a Szeged Televíziónak.
A professzor nem tartja véletlennek, hogy a nyugati cégek nem a hagyományos technológiát alkalmazzák, csak azt az antigént akarják bevinni az oltással, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz. "Ami felesleges, azt ne vigyük be, mert abból mellékhatás keletkezhet" – hangsúlyozta a szakember. Már több mint 20 millió embert oltottak be vele, itthon azonban csak a lakosság 1 százaléka adatná be magának a Sinopharm oltóanyagát. Nem mellékesen a kínai állami cég elnöke pénteken lemondott, és távozott a Sinopharm egy másik vezetője is. – Ön szerint miért vacakolnak mások mRNS-sel, tüskefehérjék más vírusokra való átültetésével, ha az egész olyan egyszerű lenne, hogy a régi technológiával milliószámra lehet gyártani az oltásokat? Minél kisebb részét tartalmazzák a vírusnak, annál kisebb a veszélye annak, hogy beindítják ezeket a folyamatokat. Az első két engedélyezett vakcinával a vírus egyetlen részét sem juttatják be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s négy-hat órával az oltás beadása után lebomlik, ezek a legbiztonságosabbak" – tette hozzá a riporternek a professzor.
A Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című tárlat közösségi megnyitóját pénteken a Fő utcai múzeumépület előtt tartották, ahol kulturális programok sora is várta az érdeklődőket. "A város egyik legfontosabb belvárosi műemléki épülete újult meg és bővült egy új épületszárnnyal. Ez is azt mutatja, lehet úgy modern várost építeni, hogy közben büszkék vagyunk értékeinkre, őrizzük múltunkat, amelyre a jövőt tervezzük! " – mondta a közösségi programokkal színesített megnyitón a város polgármestere, Cser-Palkovics András. A polgármester azt is kiemelte, hogy a Rendház felújítása során a tartalékkeret jelentős része megmaradt. Ezt szeretnék a város kulturális életére fordítani. Cser-Palkovics András példaként említette az Aranybulla Emlékév programjait, valamint a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részleges felújítását. A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös szervezésében eddig soha nem látott tárlat valósult meg. Makoldi Miklós a kiállítás kurátora, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója vezette körbe az érdeklődőket.
Ezért hát Zsoldos Attila történész professzorhoz, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének osztályvezetőjéhez fordultunk autentikus válaszért: valóban Szent István kardját láthatjuk-e Prágában, és ha igen, hogyan került a cseh királyi kincstárba? Harci kard Egyenes pengéje 75 centiméter hosszú és 6, 2 centiméter széles, a kézvédő és a markolatot lezáró gomb elefánt- vagy rozmáragyarból készült. Valódi mestermű, északi, minden bizonnyal normann mester alkotása a X. század végéről, a XI. század legelejéről: kiváló harci penge, nem dísznek szánták. A prágai Szent Vitus-székesegyház 1355. évi leltárában olvasható először, hogy Szent István magyar király elefántcsont markolatú kardját ott őrzik, és a tárgy vizsgálata is azt támasztja alá, tényleg Szent István személyes használatában álló kardjáról lehet szó – mondja a a történész. A Képes krónika szerint a Gizella királynéval érkező Hont és Pázmány lovag a Garam folyó mellett Istvánt német szokás szerint karddal övezte fel, ám az természetesen nem igazolható, hogy a krónikában a prágai kardról esik szó.
Általános bemutató - Szent István Kardja Gyergyócsomafalva Üzenet küldése A Sánta Csaba által készített emlék 2000-ben került felavatásra, a milleniumi ünnepség keretén belül. A Prágában őrzött Szent István kard nagyított másolata. A "kunhalom", amelybe a keresztet szúrták, a Kárpát-medence különböző régióinak földjéből van összehordva. NÉV NEGATíV VÉLEMÉNYEK (0) POZITíV VÉLEMÉNYEK (0) TURISTÁK KÉPEI Nincsenek hozzászólások. Légy te az első aki megosztja véleményét másokkal.
A föntebbieken kivül még a koronázáskor használt kard is a királyi jelvények közé tartozik, de ez későbbi az Árpádok koránál, bár közönségesen Sz. István kardjának nevezik. A régi királyi kard az lehetett, melyet a prágai Sz. Vitus székesegyház kincsei közt őriznek s a melyet már az 1387-ki leltár úgy említ, mint Sz. István magyar király kardját. A széles, rövid keresztvasu s gomba idomu elefántcsontfejes markolatu kétélű egyenes kard a X. századbeli normann kardtipusok közé tartozik, úgy hogy minden valószinüség megvan arra, hogy az Árpádkori királyi jelvények közé számítsuk. Csehországba akkor kerülhetett, a mikor IV. Béla halála után leánya Anna, a testvére, V. István király elől, kivel már előbb ellenséges viszonyban élt, vejéhez, II. Ottokár cseh királyhoz menekült s ez alkalommal a magyar királyi ház kincseit is magával vitte. V. István visszakövetelte Ottokártól a kincseken, háboru is volt e miatt köztük. Sz. István kardja azonban nem került vissza többé Magyarországba vagy ha ezuttal még haza került is, II.