Sajnos leggyakrabban akkor fordulunk fogorvoshoz, ha valami fájdalom, probléma jelentkezik, esetleg esztétikai problémánk merül fel fogainkkal kapcsolatban. Szeretnénk elérni, hogy a fogászat egy gondozói tevékenység legyen, melynek során pácienseink félévente kontroll vizsgálaton vennének részt. Az általános fogászati szűrővizsgálat kapcsán felmérjük a fogazat és a fogíny állapotát és egyben rákszűrést is végzünk, mely kiterjed a teljes szájüreg vizsgálatára is. XVII. kerület - Rákosmente | Egészségház utcai fogászati rendelő - dr. Tóth Krisztián. Ezt különösen fontosnak tartjuk, mivel Magyarországon a szájüregi rosszindulatú daganatok száma az utóbbi években jelentősen megemelkedett, korai diagnózissal viszont jól gyógyíthatóak. Ajánlott félévente szájhigiénés programon részt venni, melynek során a felrakódott fogkövek ultrahangos eltávolítása, elszíneződések polírozása, szájhigiénés tanácsadás történik. Ez nagyban hozzásegít a fogínysorvadás megelőzéséhez, fogszuvasodás időbeni diagnosztizálásához.
00-től – 07. 00-ig Hétvégén, ünnepnapokon: folyamatosan
A megálló neve: rákospalotai SZTK. Vélemények, értékelések (1)
Nyitvatartás: Hétfő 08. 00 – 12. 00 Kedd 14. 00 – 19. 00 Szerda 08. 00 Csütörtök 14. 00 Pénteken a rendelés változó. A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Válaszd ki, milyen szolgáltatót keresel! A "Legfontosabbak" között találod a rendőrséget, az orvosi és gyógyszertári ügyeletet, a helyi hivatalokat, az ATM-eket, helyi politikai és civil szervezeteket.
Egészségügy Pándy Kálmán Kórház Pándy Kálmán Kórház Fekvő- és Járóbeteg Egysége Cím: Szabolcs vezér u. 9. Telefon: 371-222, 473-902 Pándy Kálmán Kórház, Vezető főorvos telefon: 473-903 gyógyszertár Dózsa Patika Telefon: 66/371-135 Cím: Szeghalom, Dózsa Gy. u. 32. Nyitva tartás: Hétfő: 07. 30-18. 00 Kedd: 07. 00 Szerda: 07. 00 Csütörtök: 07. 00 Péntek: 07. 00 Ügyeletes héten: Szombat: 08. 00-12. 00 Nem ügyeletes héten zárva Vasárnap: Zárva Ügyelet: 18. 00-20. 00 Cédrus Gyógyszertár Telefon: 66/371-437 Cím: Szeghalom, Tildy Z. XV. kerület - Rákospalota, Pestújhely, Újpalota | Rákos úti fogászati rendelő - dr. Jung Ildikó. 10. Hétfő: 08. 00-16. 30 Kedd: 08. 30 Szerda: 08. 30 Csütörtök: 08. 30 Péntek: 08. 30 orvosi centrum /Szakrendelések címe: Szeghalom, Dózsa Gy. 34.
/220 Dr. Kulcsár Eszter Hétfő: 08:00 - 14:00 Kedd: 14:00 - 20:00 Szerda: 08:00 - 14:00 Csütörtök: 14:00 - 20:00 Páros hét péntek: 14:00 - 20:00 Páratlan hét péntek: 08:00 - 14:00 Dr. Lehoczky Marianna Hétfő: 14:30 - 19:00 Kedd: 08:30 - 13:30 Szerda: 14:30 - 19:00 Csütörtök: 08:30 - 13:30 Magán fogorvos Dr. Makai Tibor Dr. Marosi Csilla Dr. Nagy Andrea Dr. Rákos úti sztk fogászat veszprém. Orosz Kornélia Dr. Papp Brigitta Örs vezér tere 23. /214 Dr. Szabó Zsolt Dr. Tóth Erika Dr. Valachi László Dr. Varajti Artúr Örs vezér tere 23. /217
A több mint 200 ezer adatsort magában foglaló adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában őrzött polgári halotti anyakönyvek másodpéldányainak adatait tartalmazza elsősorban a mai Magyarország területére vonatkozóan. A 8 millió anyakönyvi bejegyzés átnézése során a levéltárosok ezekből az anyakönyvekből kigyűjtötték és adatbázisban rögzítették az I. Első világháború - Veszteséglisták 1914-1918 | Arcanum Digitheca. világháború katonai és polgári áldozataira, internáltjaira vonatkozó adatsorokat. További részletek az adatbázisról: Az "Első világháborús veszteségek feldolgozása" című projekt 2015-től több mint négy éven át zajlott, eredményei egy nagy országos adatbázisban kerültek feldolgozásra. Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság jóváhagyása értelmében a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatta a projektet, melyben konzorciumi partnerként kezdetben a Magyar Nemzeti Levéltár, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vett részt.
Szarka külön kitért arra, hogy a szomszéd államok történelemkönyvei alapján megállapítható, hogy azok egy más, a magyarországi történelemkönyvekben fellelhetőtől eltérő háborúról beszélnek. A történész szerint a térség államainak eltérő megközelítéseit a mikrotörténelem közelítheti. Szarka László. Fotó: Budapest Főváros Levéltára Szarka áttekintése során több tanulmányt méltatott a DVD-n publikáltak közül, köztük elsőként Horváth J. Levéltárak az első világháború kutatásának szolgálatában - Ujkor.hu. András írását, aki Almády Márta és Bartók János főhadnagy naplóit elemezte, melyeknek véleménye szerint fontos hozadéka az első világháborús kép differenciáltságának érzékeltetése. Szarka példaként említette, hogy Almády Márta számára naplója tanúsága szerint már a világégés első hónapjaiban egyértelművé vált a háború szörnyűsége és kegyetlensége. Szarka megítélése szerint a világháború első hónapjaiban csoportjával Belgiumon átutazó diáklány naplója, valamint a világháborút végigszolgáló katonatiszt feljegyzései mind olyan mozzanatokra figyelmeztetnek, melyek csak lábjegyzetekben bukkannak fel a magyar történetírásban.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) intézményeiben, valamint a Budapest Főváros Levéltárában (BFL) őrzött halotti anyakönyvi másodpéldányok feldolgozásában országosan több mint 100 levéltáros vett részt. Csak megyei szinten mintegy 10 ezer anyakönyvi kötetet, ezen belül 8 millió anyakönyvi bejegyzést néztek át, kb. 170 ezer, az I. világháborúval valamilyen módon összefüggésbe hozható áldozatot találva. Ez egészült ki a főváros közel 30 ezer áldozatával, így a teljes levéltári adatbázis 200 ezernél is több I. világháborús halott adatait foglalja magában. Az MNL megyei tagintézményei és a BFL által összeállított adatbázis az ezen intézmények által őrzött halotti anyakönyvi másodpéldányokban fellelhető összes, az I. Megújult az I. világháborús katonatemető Békéscsabán - Körös Hírcentrum. világháborúval kapcsolatos áldozat adatait tartalmazza. Alapvetően a hazáért hősi halált halt katonák képezik a bázisát, de mellettük feltüntetésre kerültek a világháborúval összefüggésbe hozható polgári áldozatok éppúgy, mint a hazai kórházakban elhunyt és itt anyakönyvezett külföldi katonák, hadifoglyok és internáltak is.
A határainkon is túlmutató feltáró munka eredményeképpen készülő adatbázisunk öt feldolgozható forráscsoportra támaszkodik: hivatalosan kiadott veszteséglista (feldolgozottság: 100%), a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban található halotti anyakönyvek, (feldolgozottság: 100%), a bécsi Hadilevéltárban található halotti anyakönyvek (feldolgozottság: 90%), a pozsonyi Hadtörténeti Levéltárban található halotti anyakönyvek (20%), a bécsi Hadilevéltárban őrzött temetőkataszteri iratanyag (feldolgozottság: 90%). A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 5 esztendeje tartó digitalizálási és feldolgozási munka eredményeképpen jelenleg összességében több mint 1 millió 300 ezer magyar honosságú katonára vonatkozó feldolgozott adatsor, vagyis több mint 1 millió 300 ezer veszteségi esemény áll rendelkezésünkre. A teljes feldolgozást követően megközelítőleg 1. 5 millió hősi halált halt, megsebesült vagy hadifogságba esett katona adatsorára lehet majd számítani. A feldolgozott adatsorok az egységesítést és az adattisztítást követően a terveink szerint egyetlen rendszert alkothatnak a "Magyar katonai áldozatvállalás a Nagy Háborúban" adattárban, amely várhatóan 2018 év végétől szabadon kutatható adatbázisként lesz elérhető.
Az adatbázis alapját értelemszerűen az elhalt áldozat neve, személyes és katonai adatai jelentik. A nevek esetén főleg a külföldi áldozatok leírásakor adódhattak komolyabb problémák, a többszöri átírás torzíthatta az eleve nehezen betűzhető névformákat. Ami az áldozatok személyes adatait illeti: megtalálható a szüleik és (ha volt) a házastársuk neve, az áldozat életkora, polgári foglalkozása és vallása, állampolgársága, születési helye és lakhelye (utóbbi kettő meglehetősen ritkán kitöltve, inkább csak a külföldi, vagy nem helyi áldozatok esetében jellemző), valamint a halál oka. A katonai adatok kapcsán az áldozat rendfokozatát és alakulatának nevét tüntették fel, már amennyiben az ismert volt: eleinte még javarészt igen, a későbbi holttá nyilvánítások kapcsán már jóval ritkábban. Az adatbázis hangsúlyos részét jelenti az áldozatok elhalálozási helyének feltüntetése és beazonosítása. Az eredeti anyakönyvben jellemzően egy településnév, jobb esetben még egy ország vagy tájegység került feltüntetésre a halál helyeként, az I. világháború éveinek településnevei azonban napjainkig jelentős változásokon eshettek át.