Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!
A lámpatest szürke szín Ft 3 810 + 1375, - szállítási díj* Exo Terra Daylight Basking Spot széles spektrumú napfényizzó terráriumba hüllőknek, amely segíti a növények fotoszintézisét és emeli a levegő hőmérsékletét. Ft 3 990 + 980, - szállítási díj* Watt 12W CRI Színvisszaadás >80 Bemeneti feszültség AC:175-265V Vizállóság IP20 Fényáram 960 Lumen Üzemóra 25000óra Világítási Szög 60? Méretek? Schuller Hestia II 956450 mennyezeti lámpa-SCHULLER-956450. 115x115x42 mm Az Optonica LED termékek a legújabb innovatív LED technológiával gy Ft 4 369 + 1375, - szállítási díj* Ft 4 389 + 1375, - szállítási díj* Ft 4 389 + 1375, - szállítási díj* Energiatakarékos, nappali fényű, UVA és UVB fényt kibocsátó villás foglalatú halogén spotlámpa terráriumokba. Ft 4 490 + 980, - szállítási díj* Ft 5 568 + 1375, - szállítási díj* OPTONICA LED design fali lámpa, egy modern változata a mai LED lámpáknak. Egyszerű, minimalista stílusával tökéletesen passzol lakásunk bármely helyiségébe. Elérhető kerek és négyzet formákban is. A megfelelő beltéri világítás csodákat csinálhat.
Ugyanis a fővilágítás mellett 1-1 hangulatvilágításként szolgáló színes LED szalag is bekerült a lámpákba. Teljes mennyezeti LED lámpa kínálatunkat a STRÜM-től és az EGLO-tól megtalálod itt: MEGNÉZEM
Az európai művészetben a késő reneszánsz és a barokk közötti átmeneti korszak és stílus a manierizmus (XVI. század vége–XVII. század). A manierizmus – mely elsősorban a képzőművészetben vált jelentőssé – a reneszánsz stílus (az általános reneszánsz stílusjegyek és a nagy reneszánsz művészek egyéni stílusának) követését jelentette. A reneszánszhoz hasonlóan Itáliából indult ki, majd elterjedt Németalföldön, Franciaországban és Németországban is. Legnevesebb képviselői Jacopo Pontormo, Rosso Fiorentino, Giuseppe Archimboldo, illetve a spanyol El Greco. Nehéz éles határt vonni reneszánsz és manierizmus, manierizmus és barokk között. Egyes művelődéstörténészek és művészettörténészek a hanyatló reneszánsszal, mások a barokk korai szakaszával azonosítják, megint mások jelentős, önálló irányzatnak tartják. A stílus szempontjából nemcsak a korszakot, az egyes műalkotásokat is nehéz egyértelműen behatárolni. Reneszánsz stílus jellemzői. A manierizmus lényegét sokan az utánzásban, az elődök követésében, a modorosságban határozták meg – kétségbe vonva ezáltal a művészek önállóságát, egyediségét.
Viselettörténet könyvek nem írnak olyat, hogy reneszánsz ruha. Területenként, uralkodónként folyamatosan változik. Inkább évszámokhoz kötve találjuk. Ez most SEMMIKÉPP SEM egy precíz viselettörténeti leírás. Azért írom ezt a bejegyzést, hogy eligazodjunk Rongylady ruhái között, amelyeket a reneszánsz stílus ihletett. Én most úgy mutatom be nektek a viselettörténet részleteit, ahogy felhasználom őket a ruha darabjaiban, külön levágott puffokban, csipkés ujjakban 🙂 Megpróbálom összefoglalni röviden, milyen jellemzőket használtam fel különböző területek viseleteiből, a XVI. századból. Reneszánsz kb. 1420-1600, előtte gótika, utána manierizmus. A gótika felfelé törekedett. A reneszánsz vízszintes terjeszkedik. Képek a cikk alján megadott linkekben A ruhák az ember testét is szélesítik. A vállak nagyon szélesek. Nők szoknyája: harang alakú (deréktól lefelé lehet nyitott a felsőruha) vagy még szélesebb. Reneszánsz – újjászületés a „tetszhalál” (?) után 1. rész | Sulinet Hírmagazin. Férfi nadrág: térdig vagy csak combig ér, ki van tömve. A legpikánsabb részletet meg sem említem, jól látszik a képen: Jellegzetesek még, sokszor a terjedelmességet segítik: hasítások/bevagdalások (az ujjon, nadrágon: csíkokra vágott anyag egyforma távolságokra össze van fogva) puffok fodrok (nyakon, csuklón) függőujj elől nyitott ujj (nem bújnak bele, hanem hátul lóg) A spanyolok hatására nagyon zártak a ruhák, a női ruhában a dekoltázs sem látszik, hogyha nem nyakig zárt, akkor mellrész felett van egy csipkés betét.
Ennek a polgárságnak mind anyagi hátterét, mind politikai befolyását tekintve lehetősége volt arra, hogy saját értékrendjét, céljait érvényesítse. A polgári fejlődés alapvetően változtatta meg a gondolkodásmódot, hiszen a gyakorlati életben – akár kereskedelemmel, akár iparos tevékenységgel foglalkozott is az illető - számos olyan probléma merült fel, amelyet nem lehetett a hittételeken alapuló magyarázattal megoldani. Az ember, ha sikeres akart lenni, akkor a valós világ dolgait értelmező, tényleges ismeretek megszerzésére törekedett, és az így elért sikerre büszke is volt. Emiatt pedig másképp értékelte a földi életét, mint ahogy a romanika vagy a gótika embere. Másik tényező, hogy Itáliában bármerre is utazott valaki, mindenhol az ókori Róma építészeti és tárgyi emlékeivel találkozott. Harmadrészt az antik hagyományok, a szemlélet itt a középkor korábbi szakaszában is hatottak, az értékrendnek markánsabb része maradt, mint a még IV-V. században germán (barbár) kézre került római provinciákon.