Vegán hortobágyi palacsinta Fantasztikus dolog újragondolni a régi, megszokott ételeket. Amikor régen nem látott fogások, egyszervolt, kedves ízek köszönnek vissza új formában. A hortobágyi palacsinta az az étel, ami vegáknak sajnos teljesen kiesik, bár a bennfentesek szerint étteremben egyáltalán senkinek nem nagyon ajánlott ilyet enni, de ezt most inkább hagyjuk is, hiszen vegán témában mozgunk. Szóval, úgy esett, hogy már vagy 20 éve nem ettem hortobágyi palacsintát, de mégsem én voltam az, akinek eszébe jutott. Anyukám egyszer felsóhajtott, és én meg nem felejtettem el ezt legközelebb, amikor palacsintát sütöttem. Egy családnyi adag palacsinta lesütése közben épp volt idő a töltelékekkel kísérletezni. Hogy megörült neki aztán! Hortobágyi palacsinta szósz húsokhoz. :) Amúgy én is, és tényleg megérte az összes belefektetett másodpercet! :) Hozzávalók 6-8 palacsintához: A palacsinta 100 g simaliszt 70 g fehér tönkölyliszt 150 ml tej (én mandulatejet használtam, de bármilyen növényi tej megteszi, ha nem édesített és nem vaníliás) 250 ml szódavíz 1-2 csipet só 1 evőkanál olaj A töltelék 350 g kész szejtán 2 kávéskanál pirospaprika 1 kis fej vöröshagyma 1 negyed zöldpaprika 1 evőkanál ketchup só, bors A szósz 150 ml (növényi) tejszín 1 mokkáskanál almaecet 30 g fehérliszt a szejtán leszűrt leve A palacsintákat süssük ki, és takarjuk le, hogy megpuhuljanak.
A világkiállítást követően a Hortobágyi palacsinta a magyar éttermek, vendéglők világában is megjelent. A kezdeti minőségi alapanyagokat (lásd borjúpörköltet) tartalmazó étel hamar a szocialista gasztronómia lejtőjén találta magát, és egy idő utána a barna szósz és a brassói sorsára jutott, azaz gyakorlottabb, emésztőrendszeri problémákat kerülő vendégek nem igen rendeltek belőle. A háztartásokban viszont megmaradt. A háziasszonyok szívesen pepecseltek vele. Igaz, itt is alakult a recept, a borjú ára és beszerezhetetlensége okán kiszorult a receptből, és helyét az olcsó és gyorsan elkészülő csirke vette át. Hortobágyi palacsinta szósz készítése. A Hortobágyi palacsinta jól variálható étel, hiszen a beltartalmát nem csak a húsok mibenléte határozza meg, hanem a fűszerezés, az, hogy mennyire sűrű, tartalmas pörköltet készítenek hozzá. A hús ebben az esetben lehet darált, lehet apróra vágott, sőt a palacsintához különféle zöldséges töltelékeket is készíthetnek. A már betöltött tészta szafttal történő leöntés, a jénaiban vagy más tepsiben való összesütése szintén nincs kőbe vésve, a Hortobágyi palacsinta akár bundázva, rántva is terítékre kerülhet, friss tejföl kíséretében.
A magyaros ételek egyik klasszikusa nem egészen hetven éves múltat tudhat csak a magáénak. A pörköltet rejtő, paprikás szafttal meglocsolt, finoman lepirított és tejföllel lágyított meleg előétel igazi magyar találmány, amelynek vendéglőben történő fogyasztása sokáig nagy bátorságot igényelt a vendégektől. Hortobágyi palacsinta szósz lidl. Holott a Hortobágyi palacsinta karrierje igen szépen indult. A palacsintatészta és a palacsinta sütése, fogyasztása nagyjából már a XI. század óta jelen volt a magyar gasztronómiában, igaz alapvetően az édes térfélen játszott ez a tészta, leggyakrabban desszertként került terítékre. Az eredettörténetében semmi eredeti nincs, feltételezések szerint debreceni Aranybika szállóban készítették először ezt az ételt, de egyes feltételezések szerint a nemzetközileg ismert magyar gasztronómiai sémákra ráerősítő, pörkölttel töltött tésztát kifejezetten az 1958-as brüsszeli Világkiállításra alkották, és ebben az esetben érthető, hogy a turisták által oly kedvelt Hortobágy lett az étel névadója.
Szedd a tésztát négy egyforma részre, és formáz belőlük kis golyókat, majd nyújtsd ki nagyjából 20 centis körlapokká azokat. Egy ecset segítségével vékonyan kend meg mindet szezámolajjal és sózd meg. Görgesd fel a tésztát, mintha piskótatekercs lenne, majd tekerd szorosan spirál alakba, a végét tűrd be a spirál alá. Óvatosan lapítsd le a kezeddel, és ismét nyújtsd ki 20 centis körlapokká a tésztát. Ismét kend meg vékonyan olajjal a tésztadarabokat, szórd meg újhagymával, majd az előbb ismertetett módon ismét tekerd fel és lapítsd ki újra. Ettől finom rétegesre fog kisülni a tészta. Kend meg olajjal mindkét oldalát, és tedd félre. Jöhet a szósz elkészítése. Hortobágyi húsos palacsinta recept Bozsó Ilona konyhájából - Receptneked.hu. Ha az is kész, már csak ki kell sütni a palacsintákat: ehhez melegítsd fel a grillt forróra, és csúsztasd rá a palacsintákat. Időnként megforgatva süsd aranybarnára. Ha az egyik megsült, takard le, hogy meleg maradjon. Tálald körcikkekre vágva, a mártogatós szósz kíséretében. A mártogatós szósz elkészítése Keverd össze egy kis edényben az összes hozzávalót, és szobahőmérsékleten hagyd összeérni az ízeket.
Ha viszont a hagyományos irányt szeretnénk követni, akkor érdemes valóban jó minőségű pörköltet készíteni, jó minőségű marhahús, sertéshús vagy csirkecomb felhasználásával, és a szaftot nem túlságosan behúzni, bestaubolni liszttel, valamint - Gundel után szabadon - a kikevert tejfölt kevés tejszínnel lazítva a tésztára önteni. Ha a csőben sütésre koncentrálunk, akkor készülhet a tésztához egy jó minőségű, tojássárgájával gazdagított besamel is, és a lerakott, szafttal meglocsolt palacsintákat ezzel a réteggel zárva tehetjük a sütőbe.
Ennyien látták: 2 454 Ilyenkor szeptemberben már nincsenek a nyáron megszokott gyümölcsök, de azért az ősz sem szűkölködik választékban. Az almának, körtének, szilvának és szőlőnek ilyenkor van a szezonja. Kapható még őszibarack és néhány déli különlegesség is. De az erdeinkben is találhatók olyan honos gyümölcsfajok, melyek ma már feledésbe merültek, pedig szinte ingyen kínálják magukat. Egy szeptemberi napra tervezett kirándulás alkalmával érdemes rászánni valamennyi időt a szedésükre. A húsos som (Cosnus mas) egész Európában megtalálható 3-7 méter magasra megnövő bokor, vagy fa. Piros gyümölcse 1, 5-3 cm hosszú, ovális formájú, belül egy nagyobb csonthéjas maggal. A természet patikája: így gyógyítanak az őshonos gyümölcsök | Sokszínű vidék. Szeptemberben érik. Jelentős mennyiséget tartalmaz C-vitaminból és karotinból. A hegyes és dombos vidékeken az erdőszéleken keressük, mert csak a napon álló példányokon találunk gyümölcsöket. Régen lekvárt, bort, levet, szörpöt, savanyúságot készítettek belőle, de frissen is kiválóan fogyasztható. Teljesen éretten ehető, a cseresznyéhez hasonlít az íze.
Ez a som virága. Ugye milyen szép? Ez a som volt az egyik első növény, amit ültettünk a kertben. Valaki mondta a kertészetben, hogy milyen szerencsénk van, most éppen lehet somot is kapni. Akkoriban még végtelen nagynak hittem a kertet, gondoltam, na jó, akkor vegyünk ebből is egyet. Otthon aztán leraktuk a kert végébe. Nem volt különösebben vonzó növény. Az első egy-két évben csak néhány bánatos virgács meredezett ki a földből. Csak azért nem szedtem ki, mert nem volt rá időm. A véleményem akkor kezdett megváltozni róla, amikor először hozott egy kicsit több virágot. A csavart mogyoró mellett ez az egyik első bokor, amelyik a korai aranyvesszőkkel egy időben virágzik a kertben. Nemsokára annyival finomabbnak találtam a som virágait, hogy az aranyvesszőt oda is ajándékoztam valakinek. Őszi terméshatározó I. rész – galagonya, csipkerózsa és húsos som. Igazán azonban akkor lett a kedvencem, amikor már termett annyit, hogy a rigók mellett még nekem is jutott. (Ehhez kb. hét év kellett. ) Nagyon finom. Én legjobban bundáskenyérrel, nem teljesen érett állapotban szeretem.
A népi gyógyászatban is ismert szívnyugtató és szíverősítő hatása. A galagonya gazdag flavonoidokban, javítja a szívizomsejtek munkáját, serkenti a szívizom vérellátását. Rendszeres fogyasztása megelőzheti a szívroham kialakulását az arra hajlamos személyeknél. Május-június környékén virágzik, termését pedig októberben szedik. Borbolya – Fotó: pixabay Borbolya A borbolya neve talán már csak gyerekkorunk meséiből idéződik emlékezetünkbe, pedig hasznosságát régen felismerték, és az emésztési problémákkal küzdők természetes orvosságként fogyasztották. Antibakteriális és fertőzésgátló hatása a szakemberek körében közismert, görcsoldóként pedig máj- és epebántalmak esetén is javallott. A mintegy 2 méter magas bokrokon termő bogyók augusztus-szeptember folyamán érnek, C-vitamint, karotinoidokat, antociánokat és pektint tartalmaznak. Som – Wikipédia. A sportolók barátja ez a dekoratív bogyótermés, hisz segíti a tápanyagok felszívódását, serkenti az emésztést, de az izomgyulladást is csökkenti. Faeper – Fotó: pixabay Faeper Ez az Ázsiából származó növény régen szinte minden falusi portán ott ékeskedett, sötétbordó-fekete vagy épp fehér termését nemcsak a gyermekek dézsmálták előszeretettel, de az udvaron kapirgáló tyúkok is szívesen felcsipegették a földről.
Nyersen nem nagyon fogyasztjuk, mivel elég fanyar ízű, kesernyés-savanykás az érett piros színű gyümölcs. Ugyanakkor nagyon gazdag C-vitaminban, jelentős a pektin és karotin tartalma. A som hazánkban több területen is termett régtől fogva, az egyik fajtája, ahogy a helységneveink is tanúsítják, Somló, Som, Somos környékén, a Gödöllői-dombság területén, egy másik fajtája pedig a Nyírségben és Szatmárban volt őshonos. A pálinkakészítőknél viszont reneszánszát éli a gyümölcs, a sompálinka igazi csemege. Kökény – Fotó: pixabay Kökény A kökényről több népdalunkban is énekelünk: "Zöld a kökény, majd megkékül, most vagyok szerető nélkül…" Ez a hamvaskék színű, gömbölyű kis gyümölcs hazánk egész területén megterem. Népi elnevezései a zabszilva, boronafa vagy tövisfa, ez utóbbi arra utal, hogy a közepes méretű cserje ágai tövisekben végződnek. A termést akkor érdemes leszedni, amikor már megcsípte a dér. Ekkorra veszít fanyarságából, sőt, enyhén édeskés ízűvé válik. A bimbó vízhajtó hatása közismert, és méregtelenítő teát is készítenek belőle.
A jó idő beköszöntével bátran nekiállhatunk a konténeres dísznövények ültetésének a tavaszi kerti munkák részeként. Ha olyan növényekkel szeretnénk gazdagítani a kertünket, amelyek egyszerre díszítenek, valamint némi hasznot is hajtanak, akkor az ehető termésű díszcserjék remek választást jelentenek. Ezeket a dekoratív növényeket ültethetjük szoliterként, cserjecsoport részeként, de akár sövény nevelésére is használhatjuk. Amellett, hogy szépen díszítenek, ízletes terméssel hálálják meg a gondoskodást. Nincs is jobb a saját termesztésű finomságoknál! A továbbiakban röviden bemutatunk néhány ehető termésű díszcserjét, melyet szépsége és termése miatt is ültethetünk. További tanácsaink a weboldalon olvashatók! Füge A füge (Ficus carica) eredeti élőhelyén, a Földközi-tenger vidékén és Nyugat-Ázsiában kisebb fa, míg hazánkban jellemzően nagyméretű cserje, mely ízletes, mézédes termést hoz. Levélzetét nagyméretű, karéjos levelek alkotják, melyek rendkívül dekoratívak, ha nem hozna termést a növény, már emiatt megérné ültetni!