Műfaji ihletői a középkori legendák, krónikás énekek és a francia késő romantika alkotásai (amelyek a míves, klasszicizáló formákhoz tértek vissza). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Jellemző rá a kihagyásos szerkesztés, az elhallgatás. A balladára jellemző a metonimikus történetalakítás, az események időrendben követik egymást. Ugyanakkor a műben metaforikus összefüggésekis megfigyelhetők. Metaforaként értelmezhetőek a különböző helyszínek, valamint a történet szereplői. A balladai expozíciót emelkedett hangú elbeszélői szólam vázolja fel. Okostankönyv. Az elbeszélő pontosan megjelöli a balladai cselekmény kezdetének idejét, utal az előzményekre, és három térbeli pontra irányítja a figyelmet. Az idő a vár végső ostroma utáni este, az előzményekre a várrom utal. A három jelképes helyszín közül kettő – a várrom és Szondi sírja – egymással szemközti hegycsúcson helyezkedik el. A harmadik a völgyben, ahol a törökök győzelmi ünnepet ülnek. A három térbeli ponthoz két idősík kapcsolódik, Drégely romjához a múlt. a sírhoz és a völgyhöz a jelen. Az alaphelyzetet követően a narrátor elhallgat és a szereplőknek adja át a szót. Előbb Ali basa és szolgájának párbeszéde, majd a szolga és az apródok párhuzamos szólama hangzik fel.
Forrás: A maga számára pedig azt kérte Alitól, hogy temettesse el tisztességgel. Mialatt Szondy követsége ezt az üzenetet vitte, maga a hős védő minden bútorát, ruháját és kincsét a vár piacán máglyára rakatta, paripáit leszúratta, török foglyait kivégeztette és bajtársait az utolsó rohamra készítette elő. Szondy elutasító válaszára Ali pasa döntő csapást indított a vár ellen. A védőőrség, Szondyval az élén, a beomlott kapu romjain várta a fölnyomuló, néhány száz főnyi török csapatot. A harc rövid volt, Szondy az első golyót a térdébe kapta, a második azután kioltotta az életét; a kimerült és legnagyobbrészt sebesült magyar őrséget pedig a török katonák egy szálig fölkoncolták. Drégely az 1590-es években. Szerző: Joris Hoefnagel, 1617. Arany János: Szondi két apródja (elemzés) - Oldal 6 a 9-ből - Műelemzés Blog. Forrás: Drégelypalánk. Forrás: A vár elesett, de Ali pasa hősként ünnepeltette a vár védőjének holttestét; katonái előtt magasztaló beszédet tartott fölötte, díszes sírba helyeztette Szondy tetemét és föléje kopját tűzetett. Drégely rommá lőtt sziklavárát a hódítók helyreállítva őrséggel látták el.
Szondi Györgyről már a reformkorban is születtek balladák, alakjához többnyire az önfeláldozás, a hősiesség, a hazaszeretet fogalmai kapcsolódnak. Ezeket az értékeket éneklik meg róla a versben szereplő apródok is. Ugyanakkor a vers címe azt sugallja, hogy a ballada hőse nem Szondi, hanem az apródok, akik túlélték a drégelyi vár ostromát, és most dönteniük kell, hogy megadják magukat és a török szolgái lesznek, vagy pártfogójuk példáját követve szembeszegülnek és hősi halált halnak. Szondi két apródja tartalom 2. A vers tehát arra a kérdésre keresi a választ, hogy a bukást követő mindennapokban a túlélők milyen magatartásformák közül választhatnak, illetve mi az erkölcsi kötelességük. Köztük is különösen a költőknek, akiket hivatásuk a közösség kiemelt tagjává tesz. A lant mint toposz és az apródok mint dalnokok mindenképpen a költészetre és a költőkre utaló motívumok. Művéhez Arany irodalmi és történelmi forrásokat is felhasznált. Irodalmi forrása: Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája (1552), történelmi forrásai: Istvánffy Miklós: A magyarok történetének 34 könyve (1622) és Szalay László: Magyarország története (1854).
Szondi György nemzeti hűségét és hősiességét megéneklő ballada. Lényegében ékes, színes nyelvezetű históriás ének, amely jelen időben szól valódi átélésre ösztönözve az olvasót. Drégely várának a törökök általi ostrománál járunk 1552-ben, a vékony falu várat 146 katona védte a 12 000 fős török sereggel szemben. Romantikus történeti műballada: ARANY JÁNOS: SZONDI KÉT APRÓDJA | spenothuszar. A balladában a két apród nem két fiatal katona vagy fegyverhordozó, hanem két lantos dalnok, akik síron túli hűséggel dicsőítik urukat és halálát siratják. Ősi szokás szerint a legyőzött fél a szeretteit a legyőzőre bízza, így Szondi az apródjait Alihoz küldi, hogy ott élhessenek tovább, de őket nem lehet a török udvarba édesgetni, hűek maradnak urukhoz. Az apródok a hitet, a lelkiismeretet választják, míg a török követ a győztes oldalán állva a hatalomnak engedelmeskedik. A két ellentétes értékrend összefeszül, de valódii párbeszéd nincs a versben, meg sem hallják egymás szavát, ezzel is kiemeli Arany, hogy mennyire más ez a két értékrend. A török csábítgatás és az apródok provokáló ellenállása addig fokozódik, míg végül a két apród megátkozza Alit, amiért lefejezte urukat.
De már 2-3 óra után is fogyasztható. Jó étvágyat!
A tejszínhez hozzáadom a cukrot és a csokoládét, majd egészen kis lángon hagyom, amíg a csokoládé el nem olvad. A kész krémet 3-4 órára a hűtőbe teszem. Egy csatos tortaformát kikenek, rétesliszttel kiszórom, majd elkészítem a piskótát. A liszthez hozzáadom a kakaót, a keményítőt, valamint egy csipetnyi sót. A cukor felét habosra verem a tojások sárgájával. A tojások fehérjét is habbá kezdem verni, majd mikor már fehéredik, kanalanként a cukrot is hozzáadagolom. 118 egyszerű és finom feketeerdo torta recept - Cookpad receptek. A fehérjehab egy részével lazítom a cukros sárgáját, majd apránként hozzáadom a lisztet, és végezetül óvatosan belefogatom a habot (lehetőleg habverővel). A masszát az előkészített formába öntöm, és 185 fokon tűpróbáig sütöm. Amikor megsült, sütőrácsra teszem, és hagyom kihűlni. A meggyet összeforralom a fűszerlabdába zárt borssal, fahéjjal, a narancslével és a vízzel, majd mikor már puha, fóliával lezárom az edény tetejét, és ebben a dunsztban hagyom, hogy az ízek mindent átjárjanak. A szirupot is elkészítem, majd a meggyet lecsöpögtetem.
A meggyet hagyjuk kiolvadni, majd egy lábasba tesszük 5 dlg porcukorral és kevés rummal vagy rumaromával, felforraljuk, és 5 percig kevergetve főzzük, félretesszük. Az étcsokoládét lereszeljük. A jól behűtött habtejszínt keverőtálba tesszük, és elektromos habverővel elkezdjük felverni, amikor már kezd keményedni, hozzáadunk 3 dkg porcukrot és 1 teáskanál vanília-kivonatot, és szép keményre verjük. A csokis piskótát 3 lapba vágjuk, az alját tortatálra tesszük, meglocsoljuk a meggy levével, néhány kanál tejszínhabot teszünk rá, megpotyogtatjuk meggyel. Jöhet egy réteg csokis piskóta, meggylé, tejszínhab és meggypotyogtatás, majd befedjük a piskóta tetejével, ezt is meglocsoljuk meggylével. Egyszerű fekete erdő torta recept. A tortát vékonyan bevonjuk tejszínhabbal, körben és a tetején is meghintjük a lereszelt csokival. A maradék tejszínt habzsákba töltjük, és a torta tetejét kidíszítjük vele, illetve a maradék meggyel. Legalább 3 órára hűtőbe tesszük tálalás előtt, hogy kellően lehűljön, és az ízek összeérjenek.