A Szondi két apródja 1856 júniusában íródott történelmi témájú ballada. A nagykőrösi korszakban alkotott remekmű Arany egyik legtragikusabb, legsűrítettebb, legtömörebb balladája. Egyes vélemények szerint összes balladája közt ez a csúcs. Arany ebben a művében a hősies helytállás nagyszerűségét és a hazához való rendületlen hűséget mutatja fel nemes példa gyanánt. Ezért Gyulai Pál "a hűség és a hősiesség balladájá"-nak nevezte a Szondi két apródjá t. A mű nemzeti történelmünk törökellenes harcainak egyik mozzanatát eleveníti fel. Szondi György létező történelmi személy, Drégely várának védője, aki katonáival mindhalálig védte a várat (Drégely ostroma 1552-ben volt). Az ő hősiessége, a fegyveres harcban való helytállása a ballada egyik témája, a másik Szondi apródjainak sírig tartó hűsége urukhoz. Arany János: Szondi két apródja (elemzés) – Jegyzetek. Az apródok általában a várkapitányt kísérő, fegyverhordozó ifjú katonák, olyan nemesi származású fiatalok, akik gazdájuk mellett tanulják meg a kardforgatást és a hadművelést. Aranynál azonban nem ilyen apródokról van szó: nem két fiatal harcos, hanem két fiatal dalnok, azaz költő siratja a versben Szondit.
Ezzel szemben az apródok szólamának jellemző vonása, hogy énekük nemcsak elbeszéli, hanem megidézi a múltat. Az idősíkok összemosódása metaforikus értelmű: a múlthoz való ragaszkodást jelenti, azt sugallja, hogy a ballada hősei nem akarnak tudomást venni arról a jelenről, amit a török szolga képvisel. Ezért nem jön létre közöttük valódi párbeszéd. A ballada zárlatában a narrátor azonosul az apródok helyzetével, ezért nem egyértelmű, hogy szereplői vagy elbeszélői szólamban fogalmazódik meg az átok. A ballada – a szabadságharc leverését követő önkényuralmi rendszerrel is összefüggésben – arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hősi tetteket és az elbukást követő mindennapokban milyen, erkölcsileg követhető magatartáslehetőségei vannak a túlélőknek, köztük a közösséghez tartozó költőknek. Miről szól a 'Szondi két apródja'?, a 'Szondi két apródja' tartalma, a 'Szondi két apródja' jelentése - Mirolszol.Com. A ballada egyszerre olvasható történelmi példázatként és a költői hivatás példázataként. A ballada minden kor számára érvényes üzenetet hordoz. A túlélő apródok döntési helyzetbe kerülnek, de nem alkalmazkodnak a hatalomelvű külső világhoz, hanem megőrzik belső szabadságukat.
Arany ezt a balladáját a nagykőrösi tanárság évei alatt írta. A nagykőrösi balladák jellemzője a történelmi téma, ami kora jelenének szól. Forrása Tinódi Lantos Sebestyén Cronicája. Ebben a műben nem a hősiességet mutatja be, hanem az apródok hazához való hűségét. Az apródok itt nem fegyverhordozó katonák, hanem históriás énekeket szereznek és énekelnek. A mű nagyon magasról indul: "Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja" Ezzel szemközti dombon pedig a két apród térdel. A helybeliek elbeszélése szerint Arany járt a drégeli várban, mert csak így tudta ilyen pontosan leírni a tájat. Szondi ket aprodja tartalom. A mű története három helyszínen zajlik. Az egyik helyszín a harc helyét mutatja be. A másik helyszín Szondi magasztalása, nyugalmát ábrázolja. A har¬ma¬dik helyszín lent a faluban, ahogy a győztesek ünneplik a diadalt. Az apródok énekében sok kép ta¬lálható. Énekük az el¬be¬szélő hangtól halad az ünnepélyesség felé. A törökök éneke a jelenről beszél és a jövő lehetőségeivel hitegeti őket: "Mit csak terem a nagy szultán birodalma" A további részekben Ali azt akarja, hogy az apródok az ő diadalát énekeljék, ez az apródokban ellenszenvet vált ki.
"Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván:" …S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. –" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni. "Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, Mit csak terem a nagy szultán birodalma, Jó illatu fűszer, és drága kenőcs… Ali győzelem-ünnepe van ma! " Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán! "
Elkészítés: A tésztához a tojás okat válaszd ketté. A sárgáját 10 dkg cukorral és a vaníliás cukorral keverd krémesre. A fehérjéből kemény habot készíts, folyamatosan hozzáadva a maradék cukrot. Keverd egybe őket. A lisztbe tedd bele a sütőport. Szitálással keverd a masszába a lisztet, óvatosan, simára. Ezzel elkészült a tészta. Egy evőkanál kakaóport hozzákeverhetsz, így megszínezed a tésztát. Sütőben 180 fokon kb. 20-30 perc alatt sül meg. A krémhez az étcsokit vízgőz felett megolvasztod, hozzáadod a margarin t. Ha elolvadt, sorban beleteszed folyamatos kevergetés mellett a kakaóport, a cukrot, a krémlikőrt és végül a főzőtejszínt. Mascarponés csokitorta | | HahoPihe Konyhája. Habverővel kicsit felhabosítod, és kész is. Ha kihűlt, tökéletesen kenhető és megfelelően szilárd lesz. A tésztát vágd három részre, és kend meg a krémmel belül bőségesen (kb. 1 cm). Az oldalát és a tetejét épp csak annyira kend be, hogy sima felületet kapj. A díszítéshez nyújtódeszkára tegyél sütőpapírt, szitáld fel porcukorral. A marcipánt válaszd két részre.
Amíg langyosra hűl, kissé kihabosítjuk a tojást a cukorral. Beleöntjük a vajas csokit, és beleszitáljuk a száraz hozzávalókat. Elkeverjük. Kibéleljük egy 18 cm-es tortaforma alját sütőpapírral, és beleöntjük a masszát. 180 fokos sütőben 40-45 perc alatt megsütjük. Rögtön lecsatolhatjuk róla a tortakarikát, és rácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. 3 lapba vágjuk. Eredeti mascarpone csokitorta e. Könnyen vágható, de a lapok emelgetésénél nálam lehettek óvatosabbak: én kicsit vehemens voltam, és az egyik lap félig beszakadt a nagy pakolászásban. Persze ettől még jól működött, azt tettem alulra. Ha viszont biztosra szeretnénk menni, érdemes 3 adagban külön-külön megsütni a lapokat – így az átsülés is könnyebben megállapítható. A mascarponehabhoz a mascarponét elkezdjük alacsony fokozaton fellazítani a habverővel. Majd hozzáöntjük a hideg tejszínt, beleszitáljuk a porcukrot és a vaníliát, és masszív habot verünk belőle. A torta összeállításához alulra helyezünk egy brownie-lapot. Jöhet rá mascarponehab és egy csomó darabolt eper.
A név nem teljesen pontos, csokiroládnak indult, csak hiba csúszott a szerkezetbe, és módosuláson esett át a süti 🙂 A recept a mézes krémesnél emlegetett szakácskönyvből való. Még Karácsony előtt sikerült akciósan hozzájutnom mascarpone krémhez, így vettem is kettőt, hogy majd az ünnepek alatt felhasználom. Aztán nem így történt. Így most gyorsan, még lejárat előtt az egyikből vasárnap délutáni nasi készült. Most először "csalódtam" a szakácskönyvben, amit azért nem neveznék igazi csalódásnak 🙂 A tészta kisülése után azt írta, hagyjuk a tepsiben kihűlni, majd kenjük meg, és tekerjük fel. Eredeti mascarponés csokitorta szuelinapra. Sütés után le is feküdtem aludni, had hűljön. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy vajon fel fog e tekeredni, nem törik e szét. De elhessegettem mindannyiszor, ahányszor motoszkált a fejemben. Ha ezt írják, ezt írják. És jött a töltés, és jött volna a tekerés, és persze hogy az első kanyarnál széttört 🙂 Így nem sok választásom maradt, a törés vonalában szépen egymásra hajtogattam az egész sütit, így lett a képen is látható igazán rusztikus kinézetű tortaféleség.