1790. augusztus 8-án született Sződemeteren anyai nagyszülei házában. Édesapja Kölcsey Péter (1750-1796), táblabíró, édesanyja Bölöni Ágnes (1767-1802), egy alispán lánya volt. Három fiú testvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak. Kölcsey gyermekkorában himlős lett, a himlő egész életére betegessé tette, jobb szemére megvakult. Szülei korai halála után gyámja Gulácsy Antal szakolyi és daróci nemes lett, valamint a gyermekek felett felügyeleti jogot kapott Péchy Imre, a Debreceni Kollégium főgondnoka is. Kölcsey Ferenc Franz Eybl litográfiáján 1796–1809 között tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, az itteni oktatás alapozta meg korát túlszárnyaló műveltségét. Kölcsey Ferenc - Himnusz - Istenes versek. 1809-től Pesten tanult jogot és filozófiát, de az ügyvédi vizsgákat nem tette le. Pesti tartózkodása idején megismerkedett Vitkovics Mihállyal, Horvát Istvánnal és Szemere Pállal, vagyis Kazinczy pesti triászával. 1812-ben a Debreceni Református Kollégium felajánlotta Kölcseynek a jogi tanszéket, de Kölcsey a felkérést nem fogadta el.
A költő szerint Isten előbb áldásokat adott a magyar népnek (Mátyásig viszonylag jólét volt), majd bűneit látva sorscsapásokkal sújtotta. A vers elején a búza és a szőlő ("Ért kalászt lengettél, " "szőlő vesszején nektárt csepegtettél"), a kenyér és a bor, tehát az úrvacsora képei. Az Istennel jó a kapcsolat, erre utal, hogy Isten kegyelmes a magyar néphez: "Őseinket felhozád", "Általad nyert szép hazát" Kölcsey felfogása szerint tehetetlenek vagyunk Isten kegyelme nélkül. Kölcsey ferenc himnusz vers la page. A költő nem részletezi a bűnöket, nem tudjuk mire gondol, a büntetés annál hangsúlyosabb viszont. Több elemzés szerint a magyar nép azért lett bűnös, mert Isten elfordult tőle. (Ez az ok-okozati gondolatmenet és több kép is a versben protestáns jellegű. ) Mindenesetre az ember eltiportsága és Isten túlkapása harsog a Himnuszból, jelezvén ez is Isten hatalmasságát, mely mellett az ember jelentéktelen játékszer, báb. Kölcsey szerint Isten büntetése jogos, hiszen egyszer sem kérdőjelezi meg. A szerző ellentétek sorával jeleníti meg, hogy az egykori jólét értéktelen dolgokká vált: várból kőhalom, örömből halálhörgés és siralom lett.
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Kölcsey ferenc himnusz vers la. Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját e hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvák hő szeméből!
A "Hymnus" a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban a nemzeti újjászületés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az alkotmány szövegének a része. A képregény az eredeti kézirat szövegezése alapján készült! Himnusz Isten áld meg a' Magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors a' kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e' nép A' múltat 's jövendőt! Kölcsey ferenc himnusz vers 18. Őseinket felhozád Karpat szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. 'S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezejin Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlőveszszejin Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad Török sáncára, 'S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.
Ez utóbbiak vezetője Verseghy Ferenc és Kisfaludy Sándor volt. A vitából a neológusok kerültek ki győztesen, bár Kazinczy a következőket írta: "Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind. A neológusok így aztán rengeteg új szóval, képzővel, szavak el- és összevonásával, továbbá tükörfordításokkal gazdagították a nyelvet. Kölcsey Ferenc - A magyar himnusz oldala. A nyelvújítás szervezett formája: megjelennek az első folyóiratok: - Magyar Hírmondó: 1780 - Pozsony - szerkeszti Ráth Mátyás – még nem igény az eredetiség, a szerk. sokat fordít, s ehhez az olvasó segítségét is kéri; - Magyar Museum–Kassa, 1788–92. – szerkesztői Batsányi–Kazinczy–Baróti Szabó Dávid - Mindenes Gyűjtemény–Komárom, 1789–92., Péczeli József - Orpheus–Kassa, 1790–91., Kazinczy - Uránia–Pest, 1794–95., Kármán József: programja: A nemzet csinosodása (szellemi központ szükséges, nőolvasók, szalonok, eredeti művek) vissza a címoldalra
Ez a felfogás úgy tartja, Isten a magyar népet is kiválasztotta, megkülönböztetett szeretettel és féltő gonddal vette körül. Isten egy néppel sem tett annyi jót, mint a magyarral: letelepítette a tejjel-mézzel folyó szép Pannóniában, győzelemre segítette háborúiban, naggyá tette, hódítói dicsőséget adott neki és biztosította szabadságát, függetlenségét. De a magyar nép hálátlan volt, ezért Isten a török megszállással bünteti, amíg a magyarság vissza nem tér az ő tiszteletére. Kölcsey korában volt számos múltba visszahelyezkedéses, bűntudatos hazafias vers, pl. Pázmándi Horvát Endre Magyar Parthenon című költeménye, amely a Himnusszal egy időben, 1829-ben jelent meg az Aurorában. A Kölcseyéhez hasonló művek tehát nem számítottak ritkaságnak a kor irodalmában. A Himnusz nak két fontos előzménye volt: Berzsenyi A magyarokhoz I. című verse és Kisfaludy Sándor Somló ja. Kölcsey Ferenc: Himnusz | Haza versek | Vers - Versek - Költemények. Kisebb szerzőket is meg lehetne említeni azonban. A Himnusz motívumának, képének, eszméjének ugyanis több forrása is volt, de ezekből Kölcsey alkotott egységes költeményt.
Garbacz Tamás 2. Herczeg Roland 3. Szuhodovszki Soma 2000 2000 1999 Szent Korona Általános Iskola Pestújhelyi Általános Iskola László Gyula Gimnázium és Általános Iskola 400 m fiú IV. Böröcz Balázs 2. Frey Ferenc 3. Sram Zénó 1999 2000 1999 Hartyán Általános Iskola Szent Korona Általános Iskola Szent Korona Általános Iskola Magasugrás fiú IV. Ocetkiewicz Botond 2. Göde Viktor 3. Csorba Bence Szent Korona Általános Iskola Szent Korona Általános Iskola László Gyula Gimnázium és Általános Iskola 1, 50 1, 45 1, 40 Távolugrás fiú IV. Böröcz Balázs 3. Juhász Ferenc 1999 1999 1999 Szent Korona Általános Iskola Hartyán Általános Iskola Pestújhelyi Általános Iskola 5, 66 5, 00 5, 00 56, 75 f1 1:01, 04 f1 1:01, 64 f2 22. Kislabdahajítás fiú IV. Sram Zénó 2. Szuhodovszki Soma 3. PÓLUS FUTÓNAP-19. PALOTA KUPA. Virág Bence Szent Korona Általános Iskola László Gyula Gimnázium és Általános Iskola Szent Korona Általános Iskola 60, 25 54, 16 54, 09 Súlylökés (4 kg) fiú IV. Nagy Attila 2. Kőrösi Dominik 3. Virág Bence 2000 1999 1999 Rákospalotai Kossuth Lajos Általános Iskola László Gyula Gimnázium és Általános Iskola Szent Korona Általános Iskola 9, 85 9, 33 9, 15 200 m fiú V. Zorhóczy Balázs 2.
A rendezvények célja, hogy a sport pozitív jellemformáló szerepét kihasználva hasonló sportesemények segítségével tegyék környezettudatosabbá, felelősebbé a lakosság gondolkodását. A programsorozat által képviselt értékekhez illeszkedve az esemény védnöke László Tamás, XV. kerületi polgármester, a Pólus Center ügyvezetőjével és a Budapesti Atlétikai Szövetség elnökével együtt ünnepélyesen elültette az első fát abból az 1000-ből, amit a kerület közterületeinek szépítésére szánnak. "- Köszönöm az Atlétikai Szövetségnek és a Pólus Centernek, hogy Újpalota adhat otthont egy ilyen népszerű és társadalmilag felelős kezdeményezésnek. Őszintén bízom abban, hogy a mai nappal elindult faültetési akció is hozzájárul majd egy szebb, zöldebb és élhetőbb XV. Pólus futónap palota kupa usb. kerület megteremtéséhez"- mondta a polgármester. "Örömömre szolgált, hogy a hűvös idő ellenére is ilyen szép számmal gyűltünk össze a versenyen, a sport, a tavasz és a természet szeretetének ünneplésére. Rendezvényeinken mindig kiemelkedő szerepet kap a környezettudatos szemléletmód, ezért is szervezünk természetvédelmi bemutatókat, kiállításokat, melyeken ma is több száz gyermek és felnőtt vett részt.
Beischlag Bianka 2. Szahmajer Adrienn 3. Kovács Réka Szent Korona Általános Iskola Hartyán Általános Iskola László Gyula Gimnázium és Általános Iskola Súlylökés (3 kg) leány IV. Ridl Gréta 2. Tóth Eszter 3. Farkas Lilla 200 m leány V. Incze Krisztina 2. Erdődi Niké 3. Vetor Szonja 1:13, 24 f1 1:13, 40 f2 1:14, 34 f1 39, 95 39, 58 37, 93 7, 95 6, 58 5, 27 30, 33 31, 28 31, 30 22. Magasugrás leány V. Juhász Klaudia 3. Vetor Szonja Dózsa György Gimnázium Dózsa György Gimnázium László Gyula Gimnázium és Általános Iskola 1, 35 1, 25 1, 20 Súlylökés (4 kg) leány V. Erdődi Niké 1997 László Gyula Gimnázium és Általános Iskola 8, 01 PALOTA KUPA VÉGERDMÉNY: 1. Szent Korona Általános Iskola 2. 17. Palota Kupa - Pólus Futónap Szombat, 2013. Április 6. Futás.Net Futónaptár és Futóverseny. László Gyula Gimnázium és Általános Iskola 3. Rákospalotai Kossuth Lajos Általános Iskola 370, 5 214 169 Középiskolák: 1. László Gyula Gimnázium és Általános Iskola 2. Dózsa György Gimnázium 3. Pestújhelyi Általános Iskola 83 73 15