A helyi gazdaságot érintő döntések meghozatala előtt az eddigieknél is erőteljesebben kívánnak támaszkodni a gazdasági környezet elemzésére, melynek ki kell térnie a termelési, szolgáltatási, munkaerő-piaci, infrastrukturális és pénzügyi adottságaink előnyös, valamint kedvezőtlen elemeire. Az önkormányzatnál egyre nagyobb szerepet szánnak a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján folyó tudományos-kutató munkának. A szakképzett munkaerő folyamatos biztosíthatósága érdekében az önkormányzatnak továbbra is kiemelt szerepet vállal a befektetők és a szakképző intézmények közötti együttműködés hatékonyságának növelésében. Művelődés A nagy múltú Népházban működik a város színháza, amelynek nincs állandó társulata, de a fővárosi és vidéki színészek szívesen lépnek fel a Jászai Mari Színház színpadán. A Népházban talált otthonra a Városi Könyvtár is. A József Attila Megyei Könyvtár Újvárosban, a Fő téren várja olvasóit. A Felsőgallán működő Városi Levéltár gyűjti és gondozza a település és környéke iratanyagát, és segíti a tudományos kutatásokat.
Városunk Tatabánya hetvenkétezer lakosú megyei jogú város, Komárom-Esztergom megye székhelye. Az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs nemzetközi vasútvonal mellett fekszik; közúti és vasúti közlekedési csomópont. A település ősidők óta lakott hely. Az Újváros fölötti Kő-hegyen, a Szelim-barlangban a jégkorszak második felében élt emberek nyomait tárták fel a régészek. A legenda szerint Árpád fejedelem honfoglaló magyar csapatai itt, a bánhidai síkon győzték le Szvatopluk morva fejedelem seregét. A vidék történetét az elkövetkező évszázadokban a magyar történelem eseményei, viharai alakították. Mária Terézia idején új színt, új életet hoztak erre a tájra a Felső- és Alsógallára telepített németek, és a Bánhidára költöző szlovákok. A környék igazi fellendülése a tizenkilencedik század végétől induló barnaszénbányászattal, majd az azt követő iparosítással kezdődött. A három település és Tatabánya bányatelep 1947-ben lett város, s az elkövetkező évtizedek alatt nagy iparvárossá fejlődött. Az 1989-es rendszerváltással járó társadalmi és gazdasági változások nehézségeit az önkormányzat tudatos várospolitikájával, tervszerű gazdaságfejlesztési munkájával, és az itt élő polgárok aktív közreműködésével sikerült áthidalni.
Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész 1949. február 21-én született Szekszárdon. Ő kölcsönzi hangát többek között Sylvester Stallone -nak, Arnold Schwarzenegger -nek, Jean-Paul Belmondo -nek és Samuel L. Jackson -nak, de a Bud Spencer -filmekből ismert Salvatore Borghese (Bunkó vagy, Bugsy! ) magyar hangja is ő az És megint dühbe jövünk c. filmben. Gáti Oszkár 1977-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. 10 dolog, amit talán nem is tudtál a Piedone-filmekről. Ezután 12 évig a Madách Színház társulatának volt a tagja, majd 1993-ig szabadfoglalkozású színész lett. 1993–1994-ben a Győri Nemzeti Színház, 1994–1999 között pedig a Soproni Petőfi Színház is foglalkoztatta. Majd visszatért a Győri Nemzeti Színházba, ahonnan 2008-ban viharos körülmények között távozott. 2015-ben megnyitotta Győrben a 2018. novemberben bezárt Menház Színpad nevű színházát, ahova kamarai előadásokat szervezett. Fellépett nála többek között Bálint András, Béres Ilona, Csákányi Eszter, Csányi Sándor, Haumann Péter, Jordán Tamás, Kern András, Mácsai Pál, Udvaros Dorottya vagy Pogány Judit.
2017. máj 9. 3:10 Bud Spencer Rómában találkozott a magyar hangjával Budapest — A Bud Spencer, Terrence Hill pofonosztó páros klasszikus filmjei ma is generációk kedvencei, amelyekhez a kimagasló színészeken kívül a szinkronszínészek ikonikus hangja is bőven hozzájárult. A duó rajongói kívülről tudják a filmek aranyköpéseit, s természetesen Piedone minden poénjához a feledhetetlen Bujtor István (†67) hangja társul – akinek életét eleveníti fel a Blikk e heti sorozata. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmából a színészt az a megtiszteltetés érte, hogy személyesen is találkozhatott Buddal. A Dunántúli Napló 1986-os riportja híven elevenítette fel, ahogy egy közönségtalálkozón Bujtor elmesélte az ominózus találkozást. Bujtor külsőleg is hasonlított Spencerre, ez is hozzátett a filmjei sikeréhez – Mire kézhez kaptam a diplomát, már hat filmszerep volt a hátam mögött. (... ) Az előbbi film forgatása közben eljutottam Olaszországba, ahol megismerkedtem Bud Spencerrel. Elmondtam neki, hogy én vagyok a magyar szinkronizálója.
Debütálása szakmai és közönségsikert eredményezett, így elindult színészi karrierje. Játszott Győrben, a József Attila Színházban, Pécsett, a Vígszínházban, volt a Mafilm társulatának tagja, ezután Székesfehérvárhoz kötötte szerződés, 2007-től haláláig a veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt. Bujtor István négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok közül többet később meg is rendezett. 1969-ben - Forrás: Wikipedia Számos nagysikerű filmben szerepelt, mint A kőszívű ember fiai (1965), a Fiúk a térről (1967), az Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969) vagy a Fekete gyémántok (1976). Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és egy másik Verne-figura, a rablóvezér Striga A dunai hajósban. 1996-ban ő rendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.