CSATLAKOZOM A JOBBIK HELYI FRAKCIÓJÁHOZ A politika csapatjáték. Az elmúlt másfél évben pedig sokszor kiderült számomra,... Közzétette: Nagy Károly – 2021. május 4., kedd
Amennyiben valamikor esetleg csatlakozom egy politikai formációhoz, az azért lesz, mert azt a politikai közösséget magaménak érzem. Nem, nem fogok pártot sem alapítani. Azért van némi politikai realitásérzékem! De ha egyszer lesz egy olyan kezdeményezés, amelyik az általam vallott "polgáribb" értékrendet képviseli, akkor abban a munkában szívesen részt veszek. De ez az országos szint, én jelenleg elsősorban önkormányzati politikus vagyok. Jelenleg egy helyi érdekeket képviselő csapat létrehozásán dolgozom, akikkel a városvezetés munkáját konstruktív, kritikus szemlélettel támogatva szeretnénk dolgozni. Jelenleg nem érzem azt, hogy bármelyik pártba teljes őszinteséggel, önazonos módon be tudnék lépni. Ezt mindenki el is fogadta, akivel ez szóba került – nyilatkozta, majd azzal folytatta: szeretné elérni, hogy legalább önkormányzati szinten ne párpolitikai alapon szülessenek döntések. Nagy Károly elárulta továbbá, hogy a Momentumon belül a centristák közé tartozott, akik a politikai palettán jobbra és a liberális irányban helyezkednek el, és országos szinten volt pár olyan dolog, amivel nem tudott teljesen azonosulni.
Noha korábban Nagy kifejezetten tagadta, hogy személyes konfliktus miatt hagyta ott Fekete-Győr Andrásék pártját, tehát nem olyasmiről van szó esetében, mint Nagy Blanka távozásánál, arra a kérdésre, vajon ezek után nem tervezi-e, hogy a körzetben Kunhalmi Ágnes ellen is elindulna az előválasztáson a Jobbik támogatásával, Nagy leszögezte, Jakab Péterék itt helyben már beálltak Kunhalmi Ágnes MSZP-s társelnök jelöltsége mögé, és szerinte "ha egy jobbikossal megállapodsz valamiben, nem kell a hátad mögé nézni". Ő ugyan elmondása szerint még a megállapodás részleteit sem ismeri, de ezért továbbra is kizárta nekünk, hogy neve az őszi előválasztásokkal kapcsolatban indulóként felmerülne. Kunhalmi, aki maga is múlt héten jelentette be, hogy az MSZP és a Párbeszéd jelöltjeként indul, azóta Jakab Péter pártjának támogatását is megszerezte a választókerületben, sőt, Jakab még egy közös fotót is kitett oldalára, ahol Kunhalmival együtt szerepel. KÉP: JAKAB PÉTER / FACEBOOK Nagy Károly közvetlenül a kilépése után azt mondta az Azonnalinak, közte "és a Momentum között köttetett »házasság« sok szempontból megromlott", aminek részleteiről ekkor sem kívánt már nyilatkozni.
Május 4-én jelentette be Nagy Károly, hogy a jövőben a Jobbik-frakcióját fogja erősíteni a XVIII. kerületi képviselő-testületben. Az önkormányzati képviselő március végén jelezte, hogy otthagyja a Momentumot és párton kívüliként politizál tovább. Mi vezetett a váltáshoz, s mi motiválhat egy fiatal politikust helyi szinten? Interjú. Március végén több sajtóorgánum is lehozta, hogy a Momentum korábbi ifjúsági szervezetének az elnöke távozott a pártból. 2018-ban az országgyűlési képviselőjelöltként vett részt a Momentum színeiben, mégis mi változott az elmúlt három évben, hogy a távozás mellett döntött? A Momentum Mozgalom közösségéhez 2017-ben csatlakoztam, nem sokkal később megalapítottam a párt ifjúsági szervezetét. Pozitívan gondolok vissza erre az időszakra, hiszen a momentummal olyan embereket tudtunk megszólítani, akik addig politikai apátiában szenvedtek. Rengeteg tapasztalatot szereztem és nagyszerű embereket ismerhettem meg. Az elmúlt időszakban számos esemény, hatás, döntés volt, amit legjobban a "megromlott házasság" hasonlattal tudnék leírni.
Nagy Károly, a Momentum legfiatalabb országgyűlési képviselő-jelöltje jelentette be pénteken, hogy ifjúsági szervezetet indít a Momentum. A Momentum közleménye emlékeztet: egy évvel ezelőtt, amikor a Momentum nyilvánosságra lépett, a tagok átlagéletkora 25 volt. Azóta eltelt egy év és a tagok száma már az ezerötszáz főt is túllépte, az átlagéletkor pedig elérte a 35-öt: legfiatalabb jelöltjük 20, legidősebb 84 éves. De nemcsak ezért van szükség egy új ifjúsági szervezetre. "Évről-évre fiatalok százezrei lépnek be a választókorúak közé, sokan pedig már ezt megelőzően is közéleti tevékenységbe kezdenek. Nekik szeretne a Momentum reményt adni arra, hogy együtt, közösen egy jobb Magyarországot építsünk, a közös jövőnkért dolgozzunk - ezt pedig nem lehet elég korán kezdeni" - írta a párt. Arról, hogy a Momentum - az elmúlt hetek belső feszültségei után - stratégiaváltásra készül és a legfiatalabb generációt akarja megszólítani, ebben a cikkünkben írtunk.
Nagy Blankával ellentétben Nagy Károly nem személyi konfliktusok miatt, de távozik a Momentum Mozgalomból. A kilépése miatt megkönnyebbültnek érzi magát, a DK-s Szaniszló Sándor vezette XVIII. kerületben pedig függetlenként folytatja képviselői munkáját. "A mai napon elküldtem kilépési szándékomat a Momentum Mozgalom elnökségének; ezzel közel három és fél év közös munka után kiléptem a pártból" – jelentette be Nagy Károly, a Momentum XVIII. kerületi önkormányzati képviselője, hogy kilép a Momentumból. A mai napon elküldtem kilépési szándékomat a Momentum Mozgalom elnökségének; ezzel közel három és fél év közös munka... Posted by Nagy Károly on Wednesday, March 31, 2021 De ki az a Nagy Károly? A mindössze 23 éves Nagy Károly – mint azt a 2019 áprilisában nekünk adott interjújában részletesen is elmesélte – politikai pályafutását a gimnáziumi évei végén az akkor még Fodor Gábor vezette Liberálisok ifjúsági szervezetében, a Liberális Fiatalok Társaságában (LiFT) kezdte, majd mikor megjelent a Momentum 2017-ben, a NOlimpia kampányban már aktívan részt vett, belépett a pártba, és a Momentum ifjúsági szervezete, a TizenX alapítója és elnöke lett.
"Ennek alapja, hogy mindhárman kertvárosi képviselők vagyunk. Hasonló feladataink vannak, azonos problémákat kell megoldjunk. A Jobbik és én köztem eredendően jó a kapcsolat helyi szinten, így nem is volt kérdés, hogy Makai Tibor mellé ülök majd a képviselő-testületben. " - összegezte döntését a politikus. Szerző break A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Kövess minket Instagram oldalunkon!
Az alaptörvény szerint ugyanis a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak passzív választójoguk van: választhatók, de nem szavazhatnak, ez pedig azt jelenti, hogy képviselő, polgármester vagy akár főpolgármester is lehet Magyarországon bejegyzett lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár. Ahhoz, hogy a lakcím nélküliek jelöltként indulhassanak a voksoláson, kérniük kellett regisztrációjukat a központi névjegyzékbe. Külföldön biztosított igazolása - Adózóna.hu. A Nemzeti Választási Iroda az MTI kérdésére közölte: a nyilvántartás szerint 28 jelöltnek van csak települési szintű lakóhelye. Öt évvel ezelőtt 24, települési lakcímmel rendelkező jelölt indult a választáson.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2014. szept 27. 9:27 Az önkormányzati választáson 24 olyan jelölt indul, akinek sem állandó lakcíme, sem tartózkodási helye nincs, mindössze települési szintű lakcíme van, azaz lakcímkártyáján csak a település van feltüntetve, utca és házszám nélkül - derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból. A települési szintű lakcímbejelentés alapvetően az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalanok lakóhelyének bejelentésére szolgál azért, hogy a közigazgatási és igazságügyi szervek illetékességét a bejelentett település alapján meg lehessen állapítani egy esetleges eljárás során. Ugyanakkor akinek csak települési szintű lakcíme van, nem feltétlenül az utcán él: például lehet, hogy azért nincs bejelentett lakcíme, mert albérletben él, és a főbérlő nem járul hozzá a bejelentkezéshez. A települési szintű lakcímen az a település szerepel, ahol az érintett "szokásosan található", a nyilvántartásba pedig a bejelentett település (a fővárosban kerület) megjelölése mellett a "lakcím nélküli" bejegyzés kerül.
Két év alatt majdnem tízezerrel nőtt azoknak a száma, akiknek lényegében használhatatlan a lakcíme. Jelenleg 71 ezer embernek nincs érvényes lakcíme Magyarországon, ami jelentős növekedést jelent a két évvel korábbi állapotokhoz képest, akkor ez 63 ezer embert érintett - közölte A Város Mindenkié (AVM) csoport a Belügyminisztérium adatai alapján. Az érvényes lakcímmel nem rendelkező gyerekek száma is nőtt: ma már összesen 4838-an kiskorút érint ez a probléma. Ha valakinek érvénytelen lakcíme van, lényegében semmilyen állampolgári jogát nem tudja gyakorolni, ami a lakcímhez kötődik (például választás, szociális ellátások, iskolalátogatás, egészségügyi illetékesség). Ezen felül mintegy 24 ezren vannak olyanok, akik csak úgynevezett település szintű lakcímmel rendelkeznek (két évvel ezelőtt ez a szám 22 ezer volt). Noha ez elméletben teljes értékű, nagyon sok diszkrimináció éri azokat az embereket, akiknek ilyen lakcíme van (például nem tudnak sim-kártyát venni, nehezen tudnak bankszámlát nyitni és a munkahelyen sem szívesen fogadják az ilyen lakcímmel rendelkező embereket).