Az immunsejtek erejét egy perzsa királynőről elnevezett fehérje adja. Fotó: illusztráció, Getty Images Mint az az ISTA közleményében olvasható, a kutatók valójában egy kétlépcsős folyamatot fedeztek fel, amely fokozza az energiatermelést az immunsejtek belsejében, így biztosítva az erőt, amely ahhoz szükséges, hogy behatoljanak a szövetekbe. Mindezt egy korábbi még nem tanulmányozott fehérje teszi lehetővé, amelyet Atossza perzsa királyné után neveztek el. Átnevezik az AstraZeneca vakcinát - Portfolio.hu. Gázpedál és váltókar egyben Sejtszinten igen energiaköltséges az immunsejtek számára, hogy minden akadályt félretolva utat törjenek maguknak a szövetekbe. Az immunrendszer az ehhez szükséges energiát a mitokondriumok segítségével állítja elő, amelyek a sejtek egyfajta belső erőműveként szolgálnak. A mitokondriumok különféle összetevőket, például cukrot alakítanak át adenozin-trifoszfáttá (ATP), amely kémiai energiát szállít a sejteken belül. Siekhaus és Emtenani - együttműködésben amerikai és más bécsi intézetek szakembereivel - felfedezte, hogy az Atossza szabályozza és erősíti a mitokondriumok energiatermelő kapacitását.
Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Nem túl sok jót hallottunk mostanában erről az oltóanyagról, lehet, hogy így akarják elterelni a figyelmet a rossz sajtóról? Megvaltoztattak astrazeneca oltoanyag nevet friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Átnevezték az AstraZeneca oltóanyagát, mostantól így hívják Nevet váltott az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett oltóanyag – jelentette be a svéd gyógyszerügyi hatóság, ami március 25-én hagyta jóvá a módosítást a cég kérésére. A közleményükben hangsúlyozták: kizárólag a vakcina neve változik meg, az összetétele nem. Azért is furcsa, hogy ezt tartották fontosnak kiemelni, hiszen a korábban gyakran csak AstraZenecaként vagy oxfordi vakcinaként emlegetett oltóanyag biztonságossága az utóbbi időkben vérrögképződéses esetek miatt megkérdőjeleződött, több EU-s tagállam szüneteltette vagy abbahagyta a használatát, annak ellenére is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség kivizsgálta az esetet, és biztonságosnak és hatékonynak találta az oltóanyagot. Németországban, ahol legutóbb korlátozták a használatát, eddig 31 esetben mutattak ki időbeli kapcsolatot AstraZeneca-vakcina használata és agyi vérrögképződés között.
"Az Atossza egyszerre viselkedik gázpedálként és váltóként" - magyarázta Siekhaus. Kifejtette, a fehérje először is aktivál két enzimet, amelyek segítenek több fűtőanyagot juttatni a mitokondriumok üzemébe, másodsorban pedig magasabb fokozatba kapcsolja a mitokondriumok működését. A sebességváltás úgy történik, hogy az Atossza fokozza egy harmadik fehérje, "A három testőr" című Dumas-regény egyik karakteréről elnevezett Porthos szintjét. A muskétások világszerte jól ismertek a királynőjük szolgálatába vetett hitükről. Astrazeneca új never say. Fehérjeként Porthos abban vállal szerepet, hogy a fehérjetermelés támogatásával megteremtse a mitokondriumok fokozott energiatermelésének feltételeit. A folyamatot, illetve elméletük helyességét a kutatók élő gyümölcslegyek segítségével tesztelték kísérleteik során. Ugyanakkor Atossza nem csupán legyek szervezetében tölt be energiatermelés-szabályozó szerepet, hanem ugyanúgy emlősökben is megtalálható. Gyümölcslegyek esetében a fehérjét leíró genetikai kód 44 százalékban megegyezik az emberével.
Ilyen típusú vakcina kapott már engedélyt az ebola elleni védekezésre, s a rákterápiában is vizsgálták. Úgy működik, hogy a SARS-CoV-2-es koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját tartalmazó ártalmatlan hordozóvírust (vektor) juttatják be az ember szervezetébe a vakcinán keresztül. A vektor "odabent" arra ösztönözi a szervezetet, hogy a vektorvírussal megfertőzött sejtek készítsék el az antigént, ami ellen aztán az immunrendszer legyártja az antitestet. Astrazeneca új nevez. A hordozóvírus a kínai készítménynél az ad5-ös humán adenovírus, az indiai oltóanyagnál pedig csimpánzadenovírust használnak vektorként. Mindkettőt normál körülmények között +2–8 Celsius-fok között kell tárolni. Milyen a hatékonyságuk? A CanSioBio vakcinája a kínai eredmények szerint 65, 3 százalékban véd meg a Covid–19-től, a pakisztáni klinikai tesztek szerint pedig 91 százalékban véd a súlyos lefolyású betegségtől. Az AstraZeneca széruma az "amerikai OGYÉI", vagyis az FDA vizsgálata alapján 79 százalékos hatékonyságú. Hány adagos vakcinák ezek?
szakági munkarészek: itt már külön tervdokumentációban szerepelnek, az építész dokumentációnak megfelelő részletezettséggel; Kiviteli (Kivitelezési) tervdokumentáció [ szerkesztés] Az építési tervdokumentáció egy formája, mely a hatályos építésügyi szabályozásnak megfelelő esetekben és módon kerül(het) elkészítésre az erre jogosult (építész, mérnök) szakember által. Az engedélyezési tervdokumentációnál általában részletesebb. Tartalmazza a kivitelezés, megvalósítás fázisait illetve az építési munkálatok elvégzésére vonatkozó előírásokat. [1] A kivitelezéshez szükséges összes részletet tartalmazó tervfajta. szakági munkarészek: teljes részletezettségű szakági tervek: tartószerkezeti dokumentáció; közmű tervek; épületgépészeti dokumentáció (víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés-, szellőzés-, technológiai berendezések- stb. tervei); épületelektromos vagy épületvillamos dokumentáció; kertészeti terv; belsőépítészeti, padló- és egyéb- burkolati terv; útterv (jellemzően közútcsatlakozást érintő esetekben); A tervdokumentáció részei [ szerkesztés] Szöveges munkarészek [ szerkesztés] Nyilatkozatok [ szerkesztés] A tervezők nyilatkozata arról, hogy a terveket a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően, az érintett szakhatóságokkal egyeztetve készítették; és a tervezéshez szükséges jogosultságokkal rendelkeznek.