A borzalmas címtől rögtön tekintsünk el, megpróbálok ezen egy rövid bekezdésben felülkerekedni. A "finomságok" szó az én tiltólistámon igen előkelő helyen szerepel, futkos tőle a hideg a hátamon, de ez maradjon az én magánproblémám. Azt is belátom, hogy óriási kihívás az eredeti címet (Plenty) igazán jól visszaadni. Ennél több kreativitást, elhivatottságot és ötletet azért azonban egy ennyire fontos könyv megérdemelt volna. Nemcsak azért, mert ez a cím egyszerűen nem tükrözi a "Plenty" kifejezés (kb. bőség) által remekül képviselt, és a könyv belsejét meghatározó tartalmat és mondanivalót. Plenty | Könyv kemény kötésű | Libristo - Magyarország. Hanem elsősorban azért, mert egyszerűen pont az a többlet töltetet heréli ki belőle, amitől a könvy (és a cím) más, mint bármi és bárki más a piacon. A hardcore Ottolenghi rajongókat persze szerencsére ezzel sem lehet elriasztani, ez a semmitmondó, lebutított cím viszont azokat egyáltalán nem szóllítja meg, akik nem ismerik, ez pedig szerintem nem csak üzletileg kihagyott lehetőség, hanem felelőtlenség is.
Azt hiszem, ha egyetlen kötetet kellene idén ajánlanom, ez lenne az. Azon túl, hogy valami elképesztően gyönyörű és elegáns, tele van izgalmas tartalommal. Azt gondolná az ember, hogy az "így főz a séf otthon" műfajban nem igazán lehet már újat mutatni, és hogy a huszonötödik "tökéletes sült csirke" recept az az oldal, ahol az ember szépen visszateszi a polcra. Ez a könyv két dologtól más: egyrészt eszméletlenül átjön, hogy Blumenthal ezt a könyvet mennyire meg AKARTA írni, mert azt szeretné megtanítani, hogy az emberek hogyan tudnak otthon jól főzni (úgy, hogy meg is értik, hogy mi hogyan működik). Másrészt remekült eltalálták az alaprecept/különleges technológia/tudományos magyarázat, folyamatleírás arányát, és ettől haladó szakácsoknak is nagyon sok újat mutat. Szuper receptek, és rengeteg apró trükk (miért használ pl. sorbet-khoz cukor helyett fruktózt, vagy hogyan lehet ehető celofánt készíteni sós karamella csomagolásához. Külföldi szakácskönyvek ajándékba | Chili és Vanília. Ez egy furcsa könyv, amiről elsőre nem tudtam eldönteni, hogy szeressem-e, vagy ne.
2002-ben nyitotta meg London Notting Hill negyedében első apró, hófehér falú üzletét, amelyben az óriási tálalótálakra halmozott, buja, színes ételei csak úgy harsognak. Pontosan tíz évvel később, 2012-ben a The New Yorker magazin tízoldalas, átfogó portrét közölt róla (angolul tudóknak érdemes rászánni egy órát, fenomenális cikk! ) – az izraeli származású filozófusról, aki szép csendben megváloztatta a britek főzési és étkezési szokásait. Yotam Ottolenghi a Tel Aviv-i, majd amszterdami egyetem elvégzése után megírta filozófiai diszzertációját, majd beiratkozott a londoni Cordon Bleu szakácsiskolába, és a könyvtár helyett végérvényesen a konyhát választotta. A főleg zöldségeket középpontba állító ételei vibrálóak, frissek, színesek, érzékiek, küllemben és ízben egyaránt rusztikusak és robusztusak. Meglepőek, szofisztikáltak, ugyanakkor háziasak. Egyszerűen egészen mások, mint bármi más, műfajteremtőek. Közel-keleti gyökerekre épülnek, de mediterrán, ázsiai és perzsa jegyek is megjelennek, ennek evolúciója, és az ő kulináris érdeklődési köre is egyébként gyönyörűen nyomonkövethető a köteteiben.
Ennek következtében hiába van D antigéned ami miatt RH+-nak számítanál, ha RH+ vért adnak neked nagy valószínűséggel "kicsapná a véred", azaz a szervezeted ellenanyagot termelne ellene. Ezért vérátömlesztésnél te csak RH- vért annyiban gáz, hogy ez egy ralatíve ritka vércsoport, és te csak és kizárólag 0 RH- vért kaphatsz (mint a többi RH- vérű egyén). Egyéb klinikai jelenetősége tudtommal nincsen (azaz ugyanolyan életet élhetsz mint bárki más, nem vagy emiat betegségekre hajlamos, stb... ). A vércsoportdiéta szerint az A RH POZITÍV csoportba tartozók mit ehetnek?. Anti-D: Mivel Rh-nak számítasz, felmerül az RH összeférhetetlenség a babával, amennyiben ő RH+ (ehhez az kell, hogy az apa RH+ legyen, ekkor 50% eséllyel a baba is RH+ lesz). Az Rh összeférhetetlenség azt jelenti, hogy amennyiben a te véred és babáé keveredne, akkor a szervezeted ellenanyagot termelne a babáé ellen, és ez az ellenanyag sajnos bejut a babába, súlyos károkat okozva a picinek. De általában az első RH+ gyermeknél nincs gond, mert az első gyereknél normál esetben az anya és a baba vére max.
A vércsoportokat a vérben található antigének alapján kategorizálják. Azt mindenki tudja, hogy vannak A, B, AB és 0-s vércsoportú emberek, de arra már kevesen tudnak válaszolni, hogy miért tartozunk különböző vércsoportokba. Miért gyakoribb Európában az A vércsoport, és az ázsiaiaknak miért csak a 27 százaléka tartozik bele? Egyáltalán, mi a vércsoportok szerepe? A ma is használt AB0 rendszert Karl Landsteiner osztrák orvos fedezte fel 1901-ben a bécsi egyetemen, miután azt kezdte el vizsgálni, hogy vérátömlesztésnél miért halnak meg egyesek és miért élnek mások. Nagyon fontos felfedezés volt, hiszen így lehet biztosra menni vérátömlesztéskor, hogy a beteg nem hal meg azért, mert rossz vércsoportú vért kap. 0 rh+ vércsoport meghatározás. Nem csoda, hogy Landsteiner később Nobel-díjat kapott. Az orvosok hosszú évszázadokig ördögtől valónak gondolták, hogy vért juttassanak emberi vénákba. Először az 1600-as években mertek kísérletezni ezzel, de az első próbálkozások kudarcra voltak ítélve. Ami nem annyira meglepő, mert az első alkalmakkor még nem embervért kaptak a szerencsétlen betegek, hanem például borjúvért – bele is haltak.
Amikor Levine és Wiener összehasonlította a nyúlvért, a három évvel korábbi anya, és olyan anyák vérével, akik csecsemőjénél hemolitikus vérszegénység (en) [3] lépett fel, azonosságot találtak, amiből Levine arra következtetett, hogy ez a fő oka az újszülöttkori vérrendellenességnek. Levine csak jóval később, az 1960-as években jött rá, hogy a nyúlba injekciózott rézuszmajomvér antitestei nem azonosak az emberéivel, az Rh-faktor elnevezésen azonban ekkor már nem változtattak. Rh-faktor rendszer [ szerkesztés] A vörösvértestek sejthártyájában található egyes fehérjék más sejtekhez ill. sejtalkotókhoz hasonlóan idegen testbe kerülve immunreakciót válthatnak ki. A befogadó test ilyenkor idegen anyagnak (antigénnek) tekinti, és ellenanyagot (antitesteket) kezd termelni az idegen vörösvértestek elpusztítására. 0 rh+ vércsoport táblázat. In vitro kicsapódási vizsgálattal 20 ilyen fehérjecsoportot találtak, ezeket nevezték el vércsoportoknak. Vérátömlesztés szempontjából az AB0 vércsoport rendszer után az Rh-faktor rendszer a legfontosabb.
Az 1990-es években felfedezték, hogy a vércsoportokért az AB0 nevű gén felelős. A gén A változata néhány fontos mutációval tér el a B-től. A 0 vércsoportúaknál pedig ez az AB0 gén megakadályozza a megfelelő enzimet, hogy A vagy B antigént termeljen. Megvizsgálták a homo sapiens legközelebbi rokonait is, a főemlősöket. Kiderült, hogy a csimpánzoknál is van A és 0 vércsoport, a gorilláknál csak B létezik. A vércsoportok kialakulása tehát valószínűleg mutációknak köszönhető. Az A és B antigének esetén van egy fehérje, az Rh faktor, ami szintén jelen lehet vagy hiányozhat. Ezek alapján már 8 különböző vércsoportot tartunk számon: az A+, A-, B+, B-, 0+, 0-, AB+, AB-. 0 rh+ vércsoport öröklődés. A 0-ás típusú vérben a vérsejtekben nincs se A, se B antigén, de a plazmában van A és B antitest is. A 0+ a leggyakoribb vértípus, amivel a különböző etnikumba és különböző rasszba tartozó emberek 37-53%-a rendelkezik. 3. A 0-ás vércsoportúak mindenki számára megfelelő donorok Akik 0+ vércsoportúak, azok bármely más vércsoportba tartozónak adhatnak vért, de csak Rh+-oknak, azaz 0+, A+, B+ és AB+ vércsoportúaknak.