A királyt, amint arról Jókai Mór is írt Egy magyar nábob című regényében, lovasversenyen választották, ezt néhol egyéb erőpróbák is kiegészítették. Egy XIX. századi szokásleírás szerint a győztes "egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig". Mivel csak egy évig tart az uraság, a mulandóságára, értéktelenségére utalva alakult ki a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja! | televizio.sk. "Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja…" A pünkösdi hagyományokból a lányok sem maradtak ki, a pünkösdölés szereplői általában ők voltak, bár néha legényekkel együtt járták pünkösdvasárnap a falut házról-házra, bekérezkedés után énekelve, táncolva. A különböző vidékeken többféle típusa élt a szokásnak: központi szereplő lehetett a pünkösdi királynő, aki ruhájával is kitűnik a többiek közül; hasonlíthatott lakodalmas menethez; és az is előfordult, hogy nem választottak külön kiemelkedő szereplőket.
Akkor kendergyek legyen, hogy még az esztergyát is megérgye! (Gyöngyösfalu, Vas m. 1966) 181 A pünkösdi énekszövegek között gyakran szerepel egyházi ének. "A pünkösdnek jeles napján, szentlélek isten küldötte…" kezdetű egyházi ének már az 1675-ös Canthus Catholici ben is "régi ének" jelzésű. A népzenekutatók megállapítása szerint három jellegzetes pünkösdi dallam ismeretes. A Dunántúlon a "Pünkösdnek jeles napján…" egyházi népének és ehhez kapcsolódva vagy nélküle a gyermekdalszerű "Elhozta az isten…" kezdetű ének, míg a palóc vidékeken, az Alföldön is az ugyancsak gyermekdalszerű "Mi van ma, mi van ma…" kezdetű pünkösdi éneket ismerték (Kerényi 1982: 91–92). A pünkösdi szövegekben feltűnnek személynevek: András és Szent Erzsébet. Mi van ma, mi van ma: piros pünkösd napja - 2011. június 11., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Az utóbbira példa az alábbi adománykérő szöveg: "Hugom édes hugom, Szent Erzsébet asszony, Ha váltságos volnék vagy egy pár tojással, vagy egy pár garassal" (Csipkerek, Vas m. ). A kutatás feltételezése szerint András II. Endre királlyal azonosítható, Szent Erzsébet pedig a rózsacsodával kapcsolatos legendája miatt került a pünkösdi szövegekbe, miután a pünkösd közismert jelképe a pünkösdirózsa (Dömötör T. 1964a: 129–131).
Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja Holnap lesz, holnap lesz a második napja A pünkösdi rózsa kihajlott az útra Én édesem, én kedvesem szakassz egyet róla Jó legény, jó legény, fogd a ló kantárját Hogy le, hogy le ne tiporja a pünkösdi rózsát Hogyha letiporná, kinek is adhatnám El ne törjön az a rózsa a farsang utolján Hirdetés
Pünkösd az egyház eljövetelének ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük. Korábban nagyon sok búcsújáróhelyen ezen a napon ünnepi misét tartottak, népi hagyományok, szokások is fennmaradtak. Évszakok asszonyai: Mi van ma, mi van ma, Piros pünkösd napja. "Amikor a Római Birodalom romjain Európa kereszténnyé lett, új népei kialakították életformájukat, az egyház az ősi hagyományokat igyekezett keresztény tartalommal megtölteni. Így kapcsolódott a tavaszünnep szokásköre pünkösd ünnepéhez, amelyet a Szentlélek eljövetelének szentel az egyház. Változó ünnep ez is, húsvét után számított ötvenedik napra, a május 10-e és június 13-a közötti időszakra esik. Így aztán a régi, a görög-latin, illetve a germán, szláv hiedelmek és szokások közül nemcsak a tavaszünnep, hanem az évkezdő márciusi ünnepek és a nyárkezdő júniusi ünnepek is e naphoz kapcsolódtak a kialakuló európai kultúrkörben" – olvasható Bogdán István Régi magyar mulatságok című művében. A 325-ös niceai zsinat határozott a mozgó ünnepekről, és pünkösdöt is ide sorolta, hiszen a húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük.
Lovadnak a zabláját Hogy el ne tapossa (Schram 1972: 73) A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra, szedje föl a menyasszony, kösse koszorúba. Lányok ülnek a toronyban, gyöngyös koszorúban. arra mennek a legények sárga sarkantyúban. Segélje a királynénkat, Királyné asszonyunkat Pár tojással, pár kaláccsal, Pár katonaforintokkal! (Himod, Győr-Sopron m. ; Tátrai Zs. 1967). Elhozta az isten, piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk, királynéasszonykát, Öreg embereknek csutora borockot, Öreg asszonyoknak, kemence kalácsot, Ifjú leányoknak rózsakoszorujok, Ifjú legényeknek szegfübokrétájok, Kisebb gyerekeknek porba való játszás. Jácintus, jácintus, tarka tulipányos Hintsetek virágot, az isten fiának, Nem anyámtul lettem, Rózsafán termettem, Piros pünkösd napján, Hajnalban születtem. Akkor kendergyek legyen, hogy még az esztergyát is megérgye! (Gyöngyösfalu, Vas m. 1966) Klasszikusaink versei Tóth Árpád - Pünkösdi gyermeknap Itt van, nemde, Ön is vette észre, A gyermeknap, Mely terhet ró kendre? Urnák állnak Kint az utcasarkon, S a sarkadra Lépnek s mondják: pardon!
Bárki lehet otthonozó, aki egy szeletét is vállalja a fent említetteknek. Velünk tartasz?
Pünkösd A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos vigadozó népszokás fűződik hozzá. A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket, és kezdődhetett a mulatság. Pünkösdi népszokások " Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnyebbítő szele" Pünkösdi királyválasztás Ez a szokás a középkor óta, a 17.
Csökkenő trend jellemzi Magyarországon a zöldpaprika termőterületét és a termésmennyiségét is, de a külkereskedelmi mérleg aktívumot mutat. 2021. 12. 22 | Szerző: VG-összeállítás Az elmúlt évben Magyarországon 1, 52 ezer hektárról 86, 1 ezer tonna paprikát takarítottak be – idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). SZOLJON - Mutatjuk a zöldségek és a gyümölcsök aktuális árát a szolnoki piacon. A termőterület a rendszerváltás idején még csaknem 8 ezer hektár volt, innen süllyedt másfél ezer hektárra, miközben a termésátlag a négy-ötszörösére emelkedett. A zöldpaprika külkereskedelmének 3, 47 milliárd forint volt az aktívuma 2021 első kilenc hónapjában, ami a KSH adatai szerint 8 százalékos romlás az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezalatt a paprika kivitele 9 százalékkal, 17, 2 ezer tonnára nőtt. A legnagyobb exportpiac, Németország felé 7 százalékkal, 11, 1 ezer tonnára, Csehország felé 36 százalékkal, 1, 44 ezer tonnára, Szlovákia felé 93 százalékkal, 1, 82 ezer tonnára nőtt, Ausztria felé viszont 31 százalékkal, 1, 31 ezer tonnára csökkent a kivitel.
Tehát 3 év alatt közel a duplájára nőttek az alapanyagárak. Ráadásul ezek csak a piaci árak, hogyha csak a közeli zöldségeshez ugrik le az ember, valószínűleg még drágábban készítheti el a közhiedelem szerint filléres fogást. Így ha egy jó lecsóra vágyunk, legfőbb ideje, hogy megvásároljuk a hozzávalókat, mert olcsóbbak nem lesznek a szakemberek szerint. De hogyan is készül az igazán jó magyar lecsó? Hagyományos magyar lecsó - egészséges szuperétel A jó magyar lecsó titka az arányokban és a minőségi hozzávalókban. Régen a szegények eledele volt, de manapság, amikor a szupermarketekben vagy a piacokon vesszük meg a paradicsomot és a paprikát hozzá, ez többé nem mondható el róla, hisz egy igazán jófajta, lédús és édes paradicsom kilója 600 Ft körül mozog, a paprikáé meg a legtöbb helyen még mostanra sem ment 1000 Ft alá. Kell hozzá vöröshagyma bőséggel, két fej, aztán érett, zamatos paradicsom úgy 50 dkg és roppanós húsú tv-paprika, a paradicsom duplája legalább. Jobb a magyar, mint a marokkói! - Mezőhír. Ennyi elég is a vegetáriánus változathoz, persze az igazi magyaros lecsót szalonnával is megspékeli a magyar ember, attól csúszik olyan jól a fogás.
Annak az okai, hogy a baromfitartók eddig miért nem tudták megemelni az átadói árakat, alapvetően a kereskedelemben keresendők, hiszen az árakat lényegében kereslet-kínálat viszony a határozza meg: abban az esetben, ha van elegendő termékmennyiség, az átadói árak nem emelhetők, függetlenül a költségektől, mert akkor a kereskedő máshonnan fogja beszerezni a termékeket, tehát nem ad érte magasabb árat – magyarázta Csorbai Attila. Az élelmiszerár-stop a baromfihúsokat is érintette Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány úgy döntött, hogy 6 termék esetében beavatkoznak az árak alakulásába februártól. A már megjelent rendelet szerint a hatósági áras termékek között néhány baromfitermék is szerepel. Ezek a következők: csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva) Nem csoda, hogy hozzányúltak ezeknek a termékeknek az árákhoz, hiszen például a csirkefarhát a húsboltok egyik legkelendőbb portékája, melyből kitűnő levest lehet főzni, valamint sütve és pörköltnek is finom fogás.
Farkas Milán a Farkas Kertészet alapító tagja (Fotó: Horizont Média Kristóf Imre) – Az öntözés, fűtést, szellőztetést és mindent, ami a paprika termesztéséhez szükséges, egy folyamatvezérlő számítógép segítségével hajtjuk végre, – ami természetesen nem azt jelenti, hogy az irodánkban ülünk egész nap – mondja mosolyogvaFarkas Milán a Farkas Kertészet másik alapító tagja, Mónika férje. Az általuk szeptemberben elvetett magokból októberre nőnek meg a kis növények akkorára, hogy az üvegházba kőzetgyapot-paplanba ültethetik őket. Itt a kis palánták tövéhez egy-egy "tüskét" szúrnak, amin keresztül a vizet és a szükséges tápanyagokat megkapják. A növényeket két száron nevelik, és mivel az ősz végi tenyészidőszak végére elérik az 5, 5 méteres magasságot, egy sínpályán vezethető, elektromos szedőkocsi segítségével szedik le a termést. Sárgalapkás védekezés üvegházban (Fotó: Horizont Média Kristóf Imre) Biológiai növényvédelem Az egészséges termények és a környezet védelme érdekében a Farkas Kertészetben nem használnak vegyszereket.