Bán Ferenc építőművész, Kalász Márton költő, író, műfordító, Koltai Lajos operatőr, Mécs Károly színművész és Varga Imre szobrászművész lépett a Nemzet Művészei közé, a díjat csütörtökön a Pesti Vigadóban adták át. Varga Imre helyett fia, Varga Mátyás szobrász, festőművész vette át az elismerést. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében elmondta: ma elismerjük azokat a művészeket, akik műveikkel az egyetemes magyar emlékezet, a nemzet kincsestárának elidegeníthetetlen részei lettek. A művészet és művészeink erejét, alkotásaikat újra és újra el kell ismernünk, de nemcsak észre kell venni, hanem értékelni is. Az elismerés nem csupán hangzatos szó, hiszen a díj ahhoz méltó életjáradékkal is jár – emelte ki a miniszter. Átadták a Nemzet Művésze díjakat. Kitért arra is, hogy a díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére hozta létre a kormány és immár harmadik alkalommal adják át. Az MMA mint köztestület arra hivatott, hogy őrizze, támogassa az egyetemes magyar kultúra értékeit, segítse azok újjászületését.
Emellett pedgi azt kívánta díjazottaknak, hogy alkotótevékenységük fénye világítsa be a magyar művészet épülő új útjait hazánkban és szerte a világban. A Nemzet Művésze díjról A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza. A díjat a köztestület elnöke és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át. (Csütörtökön Balog Zoltán és Fekete György adta át a díjakat. ) A díj odaítéléséről a 11 fő Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt. A bizottság két tagját a kultúráért felelős miniszter, nyolc tagját a bizottság elnöke kéri fel, legfeljebb három évre. A díjazottak az adományozásról okiratot kapnak, jogosultak a Nemzet Művésze cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától életjáradékban részesülnek. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa. A díjat a következő művészeti területek képviselőinek adományozzák: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet.
A bizottság két tagját a kultúráért felelős miniszter, nyolc tagját a bizottság elnöke kéri fel, legfeljebb három évre. A díjazottak életjáradékban részesülnek, amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa. A díjat a következő művészeti területek képviselőinek adományozzák: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet. A Nemzet Művésze cím előfeltétele a Kossuth-díj, és az, hogy az illető már betöltse a 65. életévét. Tánc- és cirkuszművészeknél az életkori alsó határ valamivel kevesebb: legalább 50 évesnek kell lenni a művésznek. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. Arra mindig figyel a bizottság, hogy minden területről legyen legalább egy Nemzet Művésze díjazott. A Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címek valamelyikének viselése nem zárja ki a Nemzet Művésze díj elnyerését.
Fákkal, bokrokkal teli zöld övezetből jelentkezett be a videó készítője. Azt állítja, hogy Egerből eltűntek a madarak. A videó alatti kommentek is megerősítik ezt, mindenki hasonló tapasztalatról számolt be. A férfi amatőr madármegfigyelő, rendszeresen törődik a hazánkban telelő madarakkal is, mindig ad nekik élelmet. Most azonban érintetlenek a kis etetők. (Bár lehet, hogy a mi fülünk cseng, de mi 1:40-nél hallunk csicsergést. De mint tudjuk, egy fecske sem csinál nyarat... ). Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a helyiek így figyelnek és aggódnak környezetükért, és reméljük, hogy hamarosan visszatérnek az énekesmadarak is a városba! Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Számukra végzetes lehet a tartós hideg okozta élelemhiány, de ha a folytatás kedvezően alakul, akkor második, harmadik, sőt ideális körülmények között egyesek egy negyedik fészekaljjal bőven "egyenesbe jöhetnek". A klímaváltozással viszont épp az a legnagyobb baj, hogy rövid és hosszú távon is kiszámíthatatlan körülményeket teremt. Végül ami a fecskéket illeti, az elsők rendre a nemzeti ünnepre, március 15. környékére "időzítik" hazatérésüket, zömük azonban április közepétől kezd hazaérkezni. Idén azonban az időjáráshoz alkalmazkodva késnek, még most, április utolsó harmadában is csak az állomány töredéke érkezett meg. De valójában még nem késtek le semmiről, hiszen a költési időszak igazán csak május elején-közepén kezdődik. A "csúszás" oka, hogy ezek a madarak is több száz kilométeres távolságból érzékelik a frontokat, és ha idehaza még nem megfelelő az időjárás, hosszabb-rövidebb időre letáboroznak a Földközi-tenger térségében. Agrárszektor
Ilyen például az "első madárként" emlegetett Archaeopteryx. Ne feledkezzünk el a denevérről, ami repül, fogai is vannak és ráadásul nem is madár. A magyarázatot inkább a csőr funkcionalitásában kell keresni. A csőr rendkívül alkalmas a legkülönfélébb táplálékok aprítására, tördelésére, vésésére, nyesésére stb. Tehát sokkal több mindent meg lehet vele enni, mint fogakkal. Erre bizonyíték, hogy sok olyan állat használ csőrt, akik igen távol állnak a madaraktól. Ilyen például a papagájhal, ami a korallzátonyokat csipkedi le a csőrével, vagy a kacsacsőrű emlős, aminek szintén nincsenek fogai csak csőre, ami kiválóan alkalmas rákok és kisebb halak fogyasztására, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Referencia
Kedden is megszólalkta a légvédelmi szirénák Ungváron. A városban lakó Balla Kolos érdeklődésünkre elmondta, hogy utólag szoktak értesülni arról, hogy miért is szóltak a szirénák. "Azt mondták, hogy ezek összukrajnai riasztások voltak. Három légiriadó volt eddig Ungváron, de elvileg egyik sem azt jelentette, hogy konkrétan Ungvárt fogják támadni, hanem nem tudták, hogy hol fog történni valami, és ezért majdnem egész Ukrajnában légiriadóztak" - tette hozzá. Balla Kolos kiemelte: arra felkészítették a lakosságot, hogy ha megszólalnak a szirénák, akkor mit kell tenni. "Több csatornán is többször is elmondták, hogy aki otthon rendelkezik pincével, vagy védett szobával, oda menjen, míg ahol van hivatalos óvóhely, az oda vonuljon. " Hozzátette, hogy az óvóhelyek nagy része még a szovjet időből maradt, akkor kötelező volt, hogy bizonyos közintézményeknek legyen ilyen része - most ezeket nyitották meg újra. Az ungvári lakos úgy érzi, még nem veszik komolyan a figyelmeztetést az emberek. Legutóbb, amikor riadó volt, ugyanúgy sétáltak az utcákon, jártak az autók.