A párt a zalaegerszegi zsinagóga épületében tartaná meg választási rendezvényét. Tiltakozik a MAZSIHISZ az ellen, hogy 2022. február 19-én, a Mi Hazánk Mozgalom választási rendezvényt fog tartani a zalaegerszegi zsinagógában. A Hitközségek szerint a zsinagóga épülete a zsidó közösség és a város számára is kiemelt jelentőségű hely, mely emléket állít Zalaegerszeg egykor virágzó zsidó közösségének, amelynek tagjait 1944-ben haláltáborokba hurcolták. "Tiltakozunk az ellen, hogy egy, a magyar zsidóság számára fontos helyen egy olyan mozgalom tartson rendezvényt, amelynek tagjai nyilvános beszédeikben, internetes posztjaikban nyíltan uszítanak a kisebbségek ellen. Egy ilyen esemény méltatlan a hely történetéhez, és meggyalázza mártírjaink emlékét" – írják közléeményükben. A Mazsihisz közleményében emlékeztet, hogy bár pártpolitikai ügyekben nem kívánnak megnyilvánulni, de a Mi Hazánk tervezett zsinagógai rendezvényét olyan provokációnak tartják, ami ellen fel kell lépniük. "Felszólítjuk az épület fenntartóját, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy a helyszín bérbeadására vonatkozó korábbi döntését vonja vissza és ne járuljon hozzá, hogy az egykor zsinagógaként működő épületben a Mi Hazánk Mozgalom választási rendezvényt tarthasson" – áll a közleményben.
A hat ellenzéki párt közös listája őrzi előnyét a kormánypártokkal szemben. Az IDEA Intézet friss kutatása szerint "stabil az ellenzéki egyesített lista előnye", februárban a kormánypártok 36, az ellenzékiek 39 százalékot kapnának. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 2, a Mi Hazánké 3 százalék. A megkérdezettek 18 százaléka most nem tud/akar választani. A biztos szavazóknál a Fidesz–KDNP (45%) és az ellenzéki pártok közös listája (48%) között szintén 3 százalékpont a különbség, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom egyaránt 3−3 százalékon áll. Pártok támogatottsága A Fidesz-KDNP népszerűsége a teljes népesség körében 31, a biztos szavazóknál 44 százalék. Az IDEA Intézetnél 2019. január óta ez a legalacsonyabb támogatottsága. Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció áll az élen (12%), a biztos szavazóknál 17 százalékkal. Második maradt a Jobbik (8%), amelyik januárban előzte meg a Momentum Mozgalmat (7%). Az újdonság az, hogy a biztos szavazóknál is bekövetkezett a két párt közötti helycsere.
Publicus Intézet: vezet az ellenzék A Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített február 10–14. között ezer fő megkérdezésével közvélemény-kutatást. A válaszadók 34 százaléka az Egységben Magyarországért szövetségre, 32 százalékuk a Fidesz–KDNP-re szavazna. A Publicus arra következtet, hogy ez a hibahatáron belüli előny, bár szavazattöbbséget jelentene az ellenzéknek, a választási rendszer egyenetlenségei miatt mandátumtöbbséget valószínűleg nem. A Kétfarkú Kutya Párt támogatottságát egy, a Mi Hazánk Mozgalomét két százalékra mérik, az összes egyéb párt egy százalékkal bír, a bizonytalanok aránya harminc százalék. A Publicus elemzésében kifejtik: az elmúlt hónapokban az ellenzék és a Fidesz támogatottsága fej fej mellett haladt. Az előválasztás alatt és után az ellenzék állt jobban, de ez az előny 2021 decemberére elolvadt, majd januárban is hasonló eredményt mértek. Február első felében trendfordulót látnak körvonalazódni a Fidesz–KDNP egy százalékpontos csökkenése, az Egységben Magyarországért két százalékpontos növekedése miatt.
M. 6. ). Ennek kimondásakor a Kúria az Európai Bíróság gyakorlatát vette alapul. A vizsgált ügyekből megállapíthatóan a bírói gyakorlat támaszkodott a Legfelsőbb Bíróság korábbi, kiterjesztő jogértelmezési gyakorlatára, és az ügyek többségében kimondta a jogutódlást. A korábbi Mt. alapján kialakított bírói gyakorlatot a bíróságok az új Mt. Csoportos létszámleépítés mt. st. hatálya alatt is irányadónak tekintik és hivatkoznak az Európai Bíróság által elbírált ügyekben kidolgozott, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek, vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelvet értelmező gyakorlatára. Az Mt. 36. § (1) bekezdésében tovább él a Legfelsőbb Bíróság mindvégig következetes gyakorlata, mely szerint nem a munkáltatók megállapodásához, hanem a gazdasági egység tényleges átvételéhez köti a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek átvállalását. A munkáltatói jogutódlással összefüggő ítélkezési gyakorlatban vitás, hogy mi a helyzet, ha a munkaviszonyt a jogutódlás bekövetkezése után a jogelőd munkáltató szüntette meg.
A tájékoztatást az üzemi tanácsnak és az állami foglalkoztatási szervnek is meg kell küldeni. Ilyenkor is érvényesül a felmondási tilalom és korlátozás. Ez utóbbi abban az esetben vehető figyelembe, ha az már a tájékoztatás közlésének időpontjában is fennállt, például állásfelajánlási kötelezettség a védett korban lévő munkavállaló részére. A lényeg tehát, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás csak a fenti tájékoztatást követő 30 nap elteltével közölhető. Ez rendkívül lényeges, ugyanis ha a munkáltató ezt a kógens szabályt megszegi, a felmondása jogellenesnek minősül. A csoportos létszámcsökkentés szabályai. A felmondás indokolásában elegendő és ajánlott mindössze a csoportos létszámcsökkentés tényére hivatkozni. Ha a fenti szabályokat betartják, a munkavállaló egy esetleges munkajogi perben rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Utalni kívánok itt a 899/2003. számú munkaügyi elvi határozatra, mely szerint a munkáltató létszámcsökkentés esetén maga választhatja ki azt az alkalmazottját, akinek a jogviszonyát megszünteti, de ezen jogát jóhiszeműen és tisztességes módon köteles gyakorolni, kerülve a joggal való visszaélést.
És mivel ennek a tájékoztatásnak legalább 30 nappal a felmondás, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére irányuló azonnali hatályú felmondás közlését megelőzően kell megtörténnie, így a felmondás, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére irányuló azonnali hatályú felmondás a munkavállalók írásbeli tájékoztatását követő 30 nap elteltét követően közölhető. Amennyiben a tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló az Mt. 65. Csoportos létszámleépítés mt.gov. § (3) bekezdése szerint felmondási védelem alatt áll, akkor vele a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető. Ha azonban a tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló betegség miatt keresőképtelen, akkor vele a felmondás 30 nap elteltével közölhető ugyan, de a felmondási ideje legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik. Amennyiben azonban a munkavállaló a tájékoztatás közlésének időpontjában nem áll felmondási védelem alatt, akkor vele a felmondás a 30 nap leteltét követően akkor is közölhető, ha a tájékoztatás közlését követően felmondási védelem alá kerül.