A tészta tetejét az enyhén felvert tojással alaposan lekenjük, kedvünk szerint szezámmag/mákszem-pecséteket nyomhatunk a fonatokra. (A pecsétekhez az ujjunkat benedvesítjük, belenyomjuk a szezámmagba, majd az ujjunkra tapadt magokat átmozdítjuk a tészta kiemelkedésére - végiggörgetjük a magos ujjunkat a tészta felületén). A sütő alsó harmadába toljuk a pihentetett kalácsot és kb. 40 perc alatt készre sütjük. Házi kakaós kalács - Így lesz tökéletes a tészta - Recept | Femina. KAKAÓS KALÁCS Alternatívaként kiindulhatunk két féladagnyi tésztából (könnyen megoldható, mert minden hozzávaló páros, így könnyen felezhető), és az egyik felébe további 2 ek kakaóport keverünk. Külön-külön szépen összedolgozzuk a tésztákat, kelesztjük, majd mindkettőből 3 cipót készítünk. A cipókat hosszúra sodorjuk és kedvünkre variálhatjuk a kakaós és a sima tésztarudak elrendeződését a fonaton belül (ezáltal más és más mintázatot kap a fonatunk). A kakaós kalács egyszerűsítéseként született a csigabiga kalács - Domi keresztelésében. A cipókból téglalapokat készítünk (egyenlőeket), felváltva egymásra rétegezzük a sima és a kakaós lapokat, majd feltekerjük (nyílással lefele tegyük a tepsire).
A műveletet megismételjük a másik tésztával is. Két sütőpapírral bélelt kalácsformába fektetjük és lefedve még kb. 30 percet kelesztjük. Lekenjük egy kissé felvert tojással. 180 fokra előmelegített sütőben kb 25 perc alatt szép pirosra sütjük. Rácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. Tipp: Egy kis kalácsra vágytam, mégpedig kakaósra. Nagyon finom, puha a tésztája, de nem túl édes. Reggelire vagy uzsonnára tökéletes egy bögre hideg tej kíséretében. Nem nehéz az elkészítése, akár kezdő háziasszonyok is nyugodtan belevághatnak.
Ezután három-három rudat fogj össze, és fond össze. A végeket jól nyomkodd meg. Verd fel a tojást, és kend meg a kalács tetejét. Tedd a tésztát kivajazott tepsibe, és hagyd még kelni 30 percig. Utána süsd meg 180 fokon körülbelül 30 perc alatt szép pirosra.
Az ötvenes évek óta Hollywoodban tevékenykedő Eastwoodnak eltartott egy ideig, amíg végre levakarta magáról a fintorgó, szótlan western-ikon imázsát – köszönhetően a kétezres évekbeli rendezői sikereinek (Titokzatos folyó, Millió dolláros bébi), egyre többen ismerik meg a filmipari polihisztor poszt-spagetti életművének sokszor méltatlanul alulértékelt darabjait. Viszont arra azért még valószínűleg ő sem számított, hogy 85 évesen éri el legnagyobb mozis sikerét: az Amerikai mesterlövész több mint 300 millió dollárt hozott csak Amerikában, ezzel az USA valaha volt legtöbbet kaszáló háborús filmje lett. Bradley Cooper (jobbra) © AFP / Warner Bros. / Village Roadshow De legalább annyira Bradley Cooperé ez a film, mint amennyire Eastwoodé. A színész 2012-ben jutott hozzá az akkor még élő Chris Kyle önéletrajzi könyvének megfilmesítési jogaihoz. Az amerikai mesterlövész teljes film. Kyle az amerikai hadsereg legkeményebb egységében, Navy SEAL-ként szolgált, négy turnust húzott le Irakban, és ez idő alatt 160 embert ölt meg – ezzel a valaha volt leghalálosabb mesterlövészként írta be magát a modern háborúk történelmébe.
Lehet, hogy odaát Chris Kyle mítosza némileg elhomályosítja a nézők tekintetét, de a világnak ezen a tájékán, ahol a Bush-kormányzat iraki háborúja finoman szólva sem tűnt soha kellően igazolt vagy pláne heroikus akciónak, elég egyértelműnek látszik mindez, még akkor is, ha a történteket amerikai szemszögből követjük végig. Amerikai mesterlövész (DVD) - Rocky. A legdidaktikusabb szemléltetési eszköz ehhez Kyle nemezise, a szíriai származású ellen-mesterlövész, aki az olimpiai dobogóról lelépve csatlakozott az al-Kaidához, és szintén szerető feleséget és kicsi gyermeket hagy otthon mindennap, amikor elindul levadászni a háztetőkről a megszállókat. (Ez a szál ebben a formában egyébként részben már az említett hollywoodi színezés eredménye. ) Eastwood ugyanakkor ezen a csapáson sem esik ki az események viszonylag semleges közvetítőjének szerepéből: nincs púder, nincsenek hangzatos sirámok arról, mennyire szörnyűséges a háború, viszont nem kezdett el ingét megszaggatva vezekelni sem a furcsa iraki háború miatt. Kyle eközben nem válik szerethető figurává, sajnálni meg aztán – számos, a vásznon felvonuló társával ellentétben – egy percig sem sajnáljuk, miközben nem tud kikeveredni abból a spirálból, amelybe a háború belehúzta: viszont mivel őt sem agyatlan, lelketlen gyilkológépként, hanem hús-vér emberként ábrázolják, Bradley Cooper pedig minden túlzás nélkül karrierje legemlékezetesebb alakítását nyújtja, gyűlölni is elég nehéz lenne.
Eastwood filmje ennél sokkal egyenesebb irányvonalat követ: cselekménye csak egyszer ugrik az időben, egyébiránt mindenféle mellébeszélés nélkül, kiszámíthatóan követi le Kyle négy bevetésének legizgalmasabb momentumait. A film lazán összefűzött, egymással könnyedén felcserélhető fejezetekkel operál, melyeket csupán dimenziótlan, de nagyon-nagyon gonosz főgenyák levadászása köt össze. Ezen kívül majdhogynem montázzsá degradált szilánkok formájában pillanthatsz bele a főhős elő- és szerelmi életébe, a kiképzésébe, és sajnos a bevetéseket követő zaklatott időszak is csak jelenetforgácsok képében köszön be, mintha Eastwood csak a kötelező köröket futná. Amerikai mesterlövész filmkritika | Gamekapocs. És ugyan ezzel számomra megkérdőjelezhetővé válik a film léte, mivel gyakorlatilag semmi olyat nem tudtam meg Kyle-ról, amit a szinopszis elolvasását követően ne lehetett volna megelőlegezni neki, de tulajdonképpen érthető - még ha kissé visszatetsző is - ez a felületesség. Chris Kyle ugyanis egy all-american hero, akit le lehetett volna vetkőztetni, de megannyi más és más kulcsfigurát érintő leleplező tanulmány után Amerika kissé megsebzett lelkiismeretének már kellett egy ilyen fehérre mosott hős.
Furcsamód a legnagyobb negatívum a filmben nem más, mint a Kyle-t alakító Bradley Cooper, akit láttunk már nagyon jól és rosszul is játszani, itt viszont mintha nem tudna mit kezdeni a szereppel, össze-vissza ugrál benne, és ezen az sem segít, hogy kiválóan elsajátította a texasi akcentust, illetve akkorára gyúrta magát, hogy nem férne be a szerkesztőségünk ajtaján. Vannak erős pillanatai – a sokak által kiröhögött műanyagbabás jelenet speciel pont ilyen –, de általában csak bambul, és amikor a nejét alakító Sienna Miller mellé kerül, a kettejük közti kémia szinte nulla. Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy Cooper hibája, hiszen Kyle karaktere még finomított formában is fárasztóan kétdimenziós tud lenni. Az USA történetének leghatásosabb mesterlövésze kezéből csak egy doboz sör hiányzik, és már készülhetnek is róla az internetes fórumokon népszerű, 'murica feliratú mémképek. Mindez úgy, hogy Eastwood nem ítélkezik, sőt, csiszol Kyle személyiségén. Az amerikai mesterlövész teljes film magyarul. Van azonban egy határ, aminél messzebbre nem mehet, emiatt pedig végig úgy érezzük, hogy nincs meg a kellő szimpátiánk a főszereplő iránt, aki rendíthetetlenül hazafias (nacionalista?
Nos, mozis trükkök alkalmazásával, természetesen. Eastwood, bár maga sosem kritizálta az iraki háborút, bizonyára tudta, hogy Kyle-t az Oscar-bizottságon kívül másoknak is el kéne adnia, így az egész filmet úgy készítette el, hogy az a lehető legpozitívabb képet fesse az elhunyt mesterlövészről, ugyanakkor ne essen át a ló túloldalára és tegye hiteltelenné a vásznon hősködő férfit azok számára sem, akik olvasták a könyvet és ismerik az igazságot. Mindezt a rendező és az írói csapat fiktív események implementálásával érte el, sőt, még egy igazi nemezist is alkottak Kyle-nak. Amerikai mesterlövész: semmiképpen sem telitalálat. Arra azonban nagyon ügyeltek a filmesek, hogy a kitaláció és az igazság találkozása észrevehetetlen maradjon, így a könyvet nem ismerő nézőknek csak a film viszonylag kerek sztorija és heroikus záróütközete lehet árulkodó. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy finomítás ide vagy oda, a film ugyanolyan pragmatikusan viszonyul a háborúhoz, ahogy azt Kyle tette élete során, aki többször is hangsúlyozta, hogy bizony nincs lelkiismeret-furdalása a megölt ellenségei miatt, elvégre csak azt tette, ami a feladata volt.