A telefonról készített részletes tesztünk az alábbi linken érhető el.
További friss mobiltelefonos hírek! Kattintson ide! A fent említett funkciókon kívül az Ocean 2 okosóra 6 sportolási módot is kínál, beleértve a futást, kerékpározást, tollaslabdát, ugrást, teniszezést és ping-pongot. További funkciók a gyártó szerint a vérnyomásmérő, a véroxigénszint-mérő, a fáradtság elleni védelem, a hívás- és üzenetemlékeztető, az elvesztésgátló, az időzítő, a stopper, Bluetooth stb. A hordható kütyü 100 mAh kapacitású akkumulátorral rendelkezik, 5 napos készenléti idővel. A készülék elég egyszerű, de ehhez igazodik az ára is. PaprikásKrumpli.hu. Jelenleg a Cafago-n akcióban mindössze 15. 8 euróért, azaz kb. 5. 900 forintért megkapható. Ez igazán jó ár, ami már tartalmazza az ÁFA-t is.
Az önmagában nem újdonság, ha egy új okostelefon jelenik meg valamelyik szolgáltatónál, hiszen ma már szinte kizárólag ilyenek vannak piacon (azért sokan várjuk az új 3310-est is). Viszont a kínálat rendkívül széles, és nem szükséges tömött pénztárcával rendelkezni ahhoz, hogy ilyen mobilt vehessük magunknak. A Telenornál most bekerült két újdonság, a Navon T452 és Navon T503 egyaránt nulla forintos készülékek, még a legkisebb előfizetéssel sem kell értük fizetni egy fillért sem. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Természetesen ezért az árért szerény műszaki tartalom jár. Mindkét telefonból hiányzik a 4G, valamint egyformán a MediaTek MT6580-as processzor dolgozik bennük, 1 GB RAM és 8 GB bővíthető memória társaságában. A T452 egy 4, 5 hüvelykes WVGA, míg a T502 egy 5 hüvelykes HD képernyőt kapott, kamerában 5/2, valamint 13/5 megapixeles egységeket találunk. Az egyaránt Android 6. 0-s rendszert használó páros ezeken felül csak az akkumulátor kapacitásában és persze a fizikai méretekben különbözik. Érdekesség, hogy egyelőre csak előfizetéssel lehet őket megvásárolni, kártyás csomagban jelenleg nem kaphatók.
Az 1936-ban, a Révai Irodalmi Intézet kiadásában megjelent kétkötetes pedagógiai lexikont Fináczy Ernő, Kornis Gyula és Kemény Ferenc szerkesztette, "csehszlovákiai, magyar és más külföldi pedagógusok közreműködésével". "Az a rohamos fejlődés, amely az utolsó évtizedekben a közművelődés minden terén, a nevelés tudományában is mutatkozik, az ismereteknek olyan megnövekedésével járt, hogy a haladás, az eredmények szemmeltartása mind nehezebbé válik. Ehhez járul az a fokozottabb érdeklődés, amely a nevelés és oktatás ügye iránt napjainkban ismét megnyilatkozik. Mindez, úgy véljük, szükségessé és megokolttá tette egy pedagógiai lexikon kiadását, amelynek hivatása, hogy a szakembereknek és a művelt közönségnek megkönnyítse az eligazodást a művelődésnek e fontos területén. A magyar pedagógiai irodalom ugyan eddig sem volt híján idevágó régibb munkáknak (Molnár Aladár, Verédy, Kőrösi, Szabó), ámde ezek vagy különleges célokat szolgáltak, vagy csonkák maradtak, kivétel nélkül pedig elavultak, úgyhogy egy új, a tudomány mai szintjének megfelelő lexikon mind sürgősebbé vált.
A képességfejlesztés fogalmáról 1. ) Pedagógiai Lexikon, II. kötet, főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván, Keraban Kiadó, 1997. 89. o. "A fejlesztő hatású tevékenységek tudatos pedagógiai tervezése és irányítása; ennek eredményeként alakul ki az egyén általános és speciális képességeinek az a rendszere, amely az adott tevékenység és a ráépülő tevékenységek magasabb szintű, sikeres végzését eredményezi. Az iskolai fejlesztés a tananyag feldolgozása (az ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása) során történik A képességfejlesztés feltételei: 1. a kialakítandó képességek, képességrendszerek hierarchikus összerendezése, követelményekben való megfogalmazása; 2. a képességek egymásra épüléséhez igazodó tananyag és feladatok összeállítása 3. a tanuló önálló, aktív tevékenysége; 4. a képességszintek folyamatos ellenőrzése. A képességfejlesztés célja a személyiség képességeinek maximális kialakítása, optimális szintre emelése. " In: Lénárd E: Képességek fejlesztése a tanítási órán. Bp.
Kézirat. Készült az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar megbízásából "A gyógypedagógia alapszakon és az alapszak szakirányú továbbképzési programjaiban az összefüggő szakmai gyakorlatban részt vevő gyakorló köznevelési intézmények és gyakorlatvezetők kiválasztása szempontrendszerének kidolgozása a gyógypedagógus-képzésben érintett felsőoktatási intézményekkel együttműködésben" című project keretében. Máténé Homoki Tünde (2014): Terepgyakorlatok a szegedi gyógypedagógus-hallgatók pályaszocializációjában. In: "Oktatás és tudomány a XXI. század elején" Selye János Egyetem Nemzetközi Tudományos Konferenciája - konferenciakötet. 18. o. Máténé Homoki Tünde (2015): Motivációk és esélyek - Frissdiplomás gyógypedagógusok reflexiói a pályára állás tapasztalataira - absztrakt. In: Torgyik Judit (szerk. ): III. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia; Komárno – 2015. 51. o. Mesterházi Zsuzsa (1997): gyógypedagógus szócikk. In: Báthory Zoltán és Falus Iván: Pedagógiai Lexikon I. rész. Keraban Kiadó, Budapest.
15/2006. (IV. 3. ) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről. éklet. X. fejezet 4. Gyógypedagógia alapképzési szak 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. On-line: Gordosné Szabó Anna (2004): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Falus Iván és Kotschy Beáta (2006): Kompetencia alapú tanárképzés: Divatos jelszó vagy a megújulás eszköze? Pedagógusképzés. 2006. 3-4. 67-78. p. Illyés Sándor (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest. Illyés Sándor (2004): Tudomány és gyakorlat a gyógypedagógiában. In: Gordosné Szabó Anna (szerk. ): Gyógyító pedagógia – Nevelés és terápia. Medicina, Budapest. 55-85. o. Kézy Ágnes (2014): A pedagógus kompetenciák. OFI előadás. On-line: Márkus Eszter (2015): A gyógypedagógia alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) felülvizsgálata.