🍫Itt minden Csupa Csoki!!! 🍫 - Csupa Csoki Delikát Box👊🏾 - YouTube
A ragacsos tésztát durvára vágott mandulával, dióval vagy kesudióval még izgalmasabbá teheted, isteni lesz. A gluténérzékenységben szenvedőknek oda kell figyelniük a táplálkozásukra, nem fogyaszthatnak olyan élelmiszereket, melyekben glutén található. Csupo csoki delikat super. Ez a természetes fehérje búzában és más, hasonló gabonafélékben található, illetve olyan élelmiszerekben, melyek ezekből készülnek. A gluténmentes életmód nem azt jelenti, hogy le kell mondanod a finom süteményekről, kenyérfélékről. Szerencsére bőven találni olyan alapanyagokat, melyek gluténmentesek, így mindenféle klasszikus tortát, kevert süteményt el tudsz készíteni ilyen verzióban. Az amerikaiak népszerű kevert süteménye, a ragacsos brownie is készülhet gluténmentesen, a finomság tésztája mandulalisztből áll, és hogy különlegesebb legyen, a csokis masszába néhány evőkanál mogyorókrém kerül. A csábító nutellát házilag is el tudod készíteni, ha pedig még több izgalomra vágysz, adj a tésztához durvára vágott magvakat, vaníliakivonat helyett pedig rumaromával bolondítva próbáld ki.
Külön hozzájárulás szükséges a viselkedésalapú cookie-k használatához. A hozzájárulást aktív magatartással kell megadni (pl. üres checkbox bepipálása, OK gomb). Ha nem járul hozzá, legyen egy NEM, NEM JÁRULOK HOZZÁ lehetőség. Az érintettnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a hozzájárulását később visszavonja (pl. a profil oldalon, vagy felugró ablakban). A weboldal működését biztosító alapvető cookie-k (pl. Gyere és próbáld ki a CsupaCsoki Delikátot! - Csillag Center. nyelv, kosár, session, felhasználói környezet stb. ) esetén nem szükséges hozzájárulást kérni!
Így nem keményedik meg, hanem puha marad a belseje.
Krémek, lekvárok, öntetek, sütiporok
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetőrseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012). A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin: A kapitány lánya (2009).
98 Ádáz katona 99 Az öreg beat-költők 100 A költészet dicsérete 101 Egy jang ci-jün mondásra 102 Valaki halálára 103 Hi-fi 104 In memoriam Kosztolányi 105 Mindennap fény gyúl 106 Hosszú út porából 107 Egyik dédnagyapám 110 Másik dédnagyapám 111 Medaillon 112 A dada 113 Miska bácsi 114 Ernő bácsi 116 Mihályka 118 Kati 119 Mater familias 120 Granny 121 Napló 1987-1989 (1991) [Szívemből szőtt fonálon... ] 125 Hogy magyarázzam meg neked? 126 Angolvörös 127 A zöldcipős 128 Vége a nyárnak 129 Ábrahámhegyi éjszaka 130 Draskovics néni 131 A régi költők 132 Dixi 133 Ahogy egy parkban 135 Túl-világ 137 A hang udvarában 138 A Duna-parton 140 Ezután már egy más időben 142 Leltár 143 Érezted már?
201 J. A. : Sárga füvek 203 A kozmosz énekéből 204 Álmodtam én 205 És ha mégis 206 Pomáz hosszú falu 208 Ki őriz mit?
// Így! – és lelakkozta még egyszer az egészet. " Kántor képleírása gyakorlatilag újra megeleveníti a festményen ábrázolt jelenetet, hogy aztán a maga költői eszközeivel ő maga is lelakkozza azt, ezzel pedig az örökkévalóság számára rögzíti a pillanatot. "Hisz minden úgy van, ahogyan lehet, / vagyis jól van úgy minden, ahogyan van" – ez a logikai következetés nemcsak egy lehetséges életfilozófia, ez a Kántor-féle ars poetica is egyben. Miközben a konkrét emlékek és az emlékek megtestesülései, a különböző tárgyak láthatóak az előtérben, voltaképpen Kántort az emlékezésre való emlékezés izgatja igazán. Erre a másodfokú emlékezésre épülnek Kántor alighanem nagyon sokáig fent maradó, már most klasszikusnak tekinthető hosszúversei. Például a címadó vers, a Megtanulni élni, amely igencsak beszédes módon két változatból áll, az egyiket 1990-ben, a másikat 2001-ben írta; továbbá: a Kaszony, 1929, Az ős és A folyami költő. A kötet érdeme, hogy a tavalyi Trója-variációk óta született versek is helyet kapnak benne.
A Kántor-elégia hitelességét az önirónia adja, ironikus önszemlélet nélkül ugyanis ez a folyami líra állóvíz lenne. Ezzel tisztában van Kántor is, az Összeáll című vers zárlata a következő: "mint egy 1965-ben készített kád víz, / ami nem folyik el és ki se hűl. " Ebben a reprezentatív válogatásban a versek nem a korábban megjelent kötetek szerint tagolódnak – e sorok írója legalábbis nem tudta kiolvasni a Kántor-költészet történetiségét. Nem vett észre éles váltásokat, váratlan cezúrákat. Sokkal inkább a csiszolódás, a formálódás, a lekerekedés, a lassú zajlás, halk átmenet jellemzi Kántor költői fejlődését. Még egyszer visszaúszva a bevezető Duna-metaforájához: Kántor költészete folyamatosan csiszolja emlékeit és verstárgyait. Verstárggyá alakítja emlékeit. Ebből a szempontból is beszédes az első kötet címe: Kavics. Véletlenül sem kő, hanem kavics. A kavics motívuma, mellyel az első kötet indul, az utolsó, tavaly megjelent kötetben ( Trója-variációk) is visszatér: "A romlandó és illékony valóság / sodrából olykor kiszűrsz valamit, / fölé hajolsz, faggatod, dugdosod / fiók mélyére, memóriazsákba, / hátha megszólal neked és elmagyarázza / magát. "
Kántor okos költő, az emlékezés és az emlékképzés mechanizmusa láthatatlanul folyik össze lírájában. Ezt a kettősséget szemlélteti (ahol a két folyamat összekapcsolódása érzékelhető) az életmű egyik belső csúcspontját jelentő Búcsú és megérkezés című 1997-es kötet elején található két képleírás. Az egyik ekfrázis Eugène Boudin strandfestő képeit jeleníti meg, a másik pedig a németalföldi Hendrick Averkamp Jég-öröm című festménye alá íródik, még inkább azt viszi színre, miközben színe mellett a visszáját is megmutatja. Kántort a festés folyamata izgatja, az a megfordított platonizmus, ahogyan Averkamp felteszi az élő figurákat a vászonra, azok pedig megdermednek rajta: "S akkor megdermedtek a madarak az égben, / az orra bukó úgy maradt, orra bukva, / s mindenki ahogy éppen, lépve, ülve, / féllábon, párosan vagy egyedül. // S nagy lett a némaság. S a némaságban / a mozdulatok, mint a tőszavak, / hirdették: Itt! Ide! Így! Erre! Hopp! – / jóllehet már semerre, végleg ott már. // És nincs erő, mely ezen változtatni tudna, / se szándék, s talán ok sincs igazán, / hisz minden úgy van, ahogyan lehet, / vagyis jól van úgy minden, ahogyan van.