Tbj törvény 2010 relatif Magyarul Ne feledjük, hogy a felsoroltakon kívül számos további új szabályt tartogat számunkra az új Tbj törvény! Tartsuk szem előtt a ránk váró, 2020. július 1-jével hatályba lépő szabályokat! Forrás: A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény Minden jog fenntartva – – Bérprogram és TB-szoftverrendszer 2020. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. törvényt 2019. december 11-én fogadta el az Országgyűlés, és 2020. július 1-jén lép majd hatályba (a továbbiakban: új Tbj. ). [1] Az új Tbj. a magyar társadalombiztosítás összefoglaló lex generalis törvénye lesz, amely hatályon kívül helyezi nemcsak a most hatályos, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Tbj. ), hanem annak végrehajtó rendeletét is. [2] Fontos hangsúlyozni, hogy a társadalombiztosítás egészségbiztosítást és nyugdíjbiztosítást érintő lex specialis törvényei [3] viszont hatályban maradnak.
Miként kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet után? Mi a helyzet a bértámogatással? Bemutatjuk az új Tbj. törvényt egy bérszámfejtő szemével. Foglalkozunk a társasági adóbevallás határidejének meghosszabbítása összefüggő kérdésekkel. Mi van akkor, ha 100 ügyfél ügyfélkapus jelszava kikerül a könyvelőirodából? Kiemelt témánk: nonprofit szervezetek a gyakorlatban. És még további írások az Önadózó nyári számában. Ha még nem Önadózó előfizető, ez jó alkalom arra, hogy előfizessen: előfizetés júliustól decemberig 11. 970, -Ft. AKTUÁLIS ADÓZÁSI INFORMÁCIÓK Online számla adatszolgáltatás: szeptember végéig tart a szankciómentes időszak ★ Már mobil verziója is van a NAV Online Számlázónak ★ Diákok foglalkoztatása VÁLTOZÁSFIGYELŐ - ÖSSZEFOGLALÓ A JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOKRÓL Ahogy a veszélyhelyzet márciusi elrendelése, úgy a júniusi megszüntetése is jogszabály-változási dömpinggel járt. Írásunkban igyekszünk rendet vágni a változások, módosítások rengetegében. VESZÉLYHELYZET UTÁN I. AZ ÁTMENET ADÓZÁSI, TÁMOGATÁSI, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI Írásunk tárgya a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2020. évi LVIII.
Az új Tbj. a biztosítottnak minősülő személyek közül kiemelte a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót is. A módosítás jelentősége abban áll, hogy biztosítási jogviszony hiányában 2020. július 1-jétől nem terheli a saját jogú nyugdíjas egyéni és társas vállalkozót a 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség, illetve nem terheli egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozót, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozást az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. Az új Tbj. átmeneti szabálya szerint a régi Tbj. 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozó 2008-as havi adó- és járulékbevallásban kell bevallani. A nyugdíjas társas vállalkozóval összefüggő járulékkötelezettséget a Tbj. szabályai szerint úgy kell teljesíteni, hogy: – a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett június havi járulékalapot képező jövedelemből a 10 százalékos nyugdíjjárulékot le kell vonni, és – a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után június hónapra a 7.
A meghosszabbított ellátási idő a veszélyhelyzet megszűnésével együtt lejár, az ez alatt meghosszabbított ellátások 2020. június 30-ával megszűnnek. Ha az ellátás alapvetően a veszélyhelyzet megszűnése után járt le, akkor a dolgozó már nem jogosult a meghosszabbított ellátásra.
Ezt a hipotézist kizárva egy másik jelenségben kell keresnünk a mező eredetét: a föld forgását. Ennek eredményeként az olvadt mag nem egyenletesen forog, létrehozva a dinamó hatást, amelyben egy folyadék spontán mágneses teret generál. Úgy gondolják, hogy a dinamo-effektus okozza a csillagászati tárgyak, például a Nap mágnesességét. De mindeddig nem tudni, miért képes egy folyadék ilyen módon viselkedni, és a megtermelt elektromos áramok hogyan képesek megmaradni. jellemzők - A föld mágneses tere három hozzájárulás eredménye: maga a belső mező, a külső mágneses mező és a kéregben lévő mágneses ásványoké: Belső tér: hasonlít egy mágneses dipólhoz (mágnes), amely a Föld közepén helyezkedik el, és hozzájárulása körülbelül 90%. Időben nagyon lassan változik. Külső mező: a légköri rétegekben zajló naptevékenységből származik. Nem úgy néz ki, mint a dipólus, és sok változata van: napi, éves, mágneses viharok és így tovább. A földkéregben található mágneses kőzetek, amelyek saját teret is létrehoznak.
Ezen régióban még a relatíve alacsonyan szálló műholdak elektronikus berendezéseit is komoly meghibásodás érheti. Részben ezen anomáliával magyarázható, hogy az űrkutatási szakemberek egyre több figyelmet fordítanak bolygónk mágneses mezejére. Az 1999-ben felbocsátott dán mikroműhold, az Ørsted a mágneses, a 2000-es német CHAMP pedig a mágneses és a gravitációs mezővel kapcsolatban végez méréseket. Adataik szerint a veszélyzóna növekszik: az Atlanti-óceán déli részén és Brazílián kívül már az Indiai-óceán déli fele is egyre veszélyesebb a műholdak számára. A Föld mágneses védőpajzsa rohamosan gyengül. Amikor egy dán-francia kutatócsoport a dán Ørsted 2000-es adatait összehasonlította egy amerikai műhold, a Magsat húsz évvel ezelőtti méréseivel, azt találta, hogy ilyen ütemű gyengülés mellett a védőpajzs ezer éven belül eltűnik. A kutatók jelentős része a múltbéli adatok alapján a gyengülést egy közelgő pólusváltás előjeleként értékeli. Póluscsere átlagosan 200 ezer évente történik bolygónkon, ám a két pólusváltás között eltelt idő széles sávban mozog.
De volt némi légkörcsere is. A Nap extrém erős ultraibolya sugárzása leválaszthatta a Föld légkörének legfelső rétegében található semleges részecskék elektronjait, amitől azok töltött részecskévé váltak, és útnak indulhattak a Hold felé annak mágneses erővonalai mentén. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Hold egy vékony légkört tartson fenn. A holdi kőzetmintákban talált nitrogén is azt az elméletet támogatja, miszerint a Föld – főként nitrogénből álló – légköre járult hozzá a Hold ősi légkörének és kérgének kialakulásához. A kutatók szerint az az időszak, amelyben a Föld és a Hold magnetoszférája összekapcsolódott, nagyjából 4, 1 milliárd éve kezdődött, és 3, 5 milliárd éve ért véget. "A Hold mágneses terének megismerése nemcsak a lehetséges korai légkört, de a Hold belsejének fejlődését is segít megértenünk. " – mondta David Draper (NASA), a szakcikk társszerzője. "Megtudhatjuk, milyen lehetett a Hold magja, amelyet valószínűleg egy időben folyékony és szilárd fémek keveréke alkotott.
teret gerjesztő folyamatként értelmezhető (un. dinamó elv). Azaz belső eredetű! A folyamatban meghatározó szerepe lehet annak, hogy a "lebegő" belső maghoz viszonyítva a külső övek a Hold által okozott dagálysúrlódás miatt elmozdulnak, illetve a belső mag aszimmetriájának. 14 I. A belső mágneses tér összetevői: 1. Dipól tér Mint egy quázi centrális dipól (mágnes rúd), melynek felszíni max. intenzitás 0, 66 gauss a mágneses pólusokon, kb. fele a mágneses egyenlítőn. De: ez a "mágnes rúd" (most) 11, 5o-ot zár be a Föld forgástengelyével, a mágnes középpontja nem a Föld geometriai középpontjában van, hanem attól 342 (450) km-re Ausztrália irányában, a sarkok nem "átellenesen" vannak és vándorolnak (É-i pólus 7, 5 km/év É-ra, D-i 10 km/év Ény-ra - de ez csak tendencia, nem egyenes irányú mozgás 15 16 Tízévente egyszer regisztrálják (legutóbb 2001-ben). Az utóbbi években a mágneses pólusok mozgása felgyorsult, pl az északi km-t tesz meg egy év alatt É--ÉNy-i irányban, 2002 tavaszán 966 km-re volt a földrajzi pólustól (2004-ben elhagyhatja Kanadát s Alaszkába kerül, majd 50 év múlva akár Szibériába is kerülhet.
Illusztráció a Föld mai mágneses erővonalairól. A Hold ma nem rendelkezik mágneses térrel. (Forrás: NASA) A Hold rövid története A jelenleg elfogadott elképzelés szerint a Hold 4, 5 milliárd éve jött létre, amikor egy Mars méretű égitest, a Theia becsapódott az alig 100 millió éves proto-Földbe. A becsapódás törmeléke összeállt, megalkotva a Holdat, míg a többi maradvány újra egyesült a Földdel. A Hold létrejötte a tömegvonzás következtében stabilizálta a Föld forgástengelyét. Akkoriban bolygónk sokkal gyorsabban forgott: egy nap mindössze 5 órán át tartott rajta. Eleinte a Hold sokkal közelebb volt a Földhöz, mint ma. Ahogy a Hold gravitációja megmozgatja az óceánjainkat, a víz kissé felmelegszik, majd a hőenergia eloszlik. Ennek eredményeképpen a Hold évente 3, 8 centiméterrel sodródik távolabb a Földtől. Ez nem tűnik soknak, de négymilliárd év hosszú idő. A Hold kialakulásakor háromszor közelebb volt a Földhöz, mint ma, nagyjából 130 ezer kilométerre, szemben a mai 384, 4 ezer kilométerrel.