évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata gyorsasági kajak-kenuban 9. 10. 15. 16.
Szintén júniusban ment el Kárpáti György, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző. Minden idők legfiatalabb magyar vízilabdázó olimpiai bajnokát 85. születésnapja előtt érte a halál. Az egész országot megrázta Benedek Tibor vízilabdás halála. A 47 esztendős háromszoros olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok, aki szövetségi kapitányként a magyar férfiválogatottat világbajnoki győzelemig vezette, hosszantartó, súlyos betegség következtében hunyt el. Tass Olga tornász négy olimpián vett részt, ahol összesen hat érmet szerzett, egy aranyat, három ezüstöt és két bronzot. Világbajnokságon is kétszer állt dobogón, egyszer annak a legtetején. Az egykori szertornász, aki mesteredző, bíró, szakfelügyelő is volt, 91 évesen halt meg nyáron. Júliusban gyászolt a Fradi-család is: 76 évesen elhunyt Szűcs Lajos labdarúgó, edző. Síkvízi kajak-kenu 2020. évi nyári olimpiai játékok. A magyar válogatottban összesen 37 alkalommal szerepelt, 1968-ban Mexikóvárosban – a torna legjobb játékosaként – olimpiai aranyérmet ünnepelhetett, négy évvel később Münchenben ezüstérmes lett a nemzeti csapattal.
A szerbekkel ez nem sikerült, a románokkal igen (1849 júliusában) túl későn. A másik: igyekeztek külföldi segítséget kérni, bíztak abban, hogy ha kitartanak, akkor az angolok és franciák beavatkoznak az oldalunkon az orosz térnyerés ellen. Haditervek: Dembinszky a Szeged-Arad-Temesvár körzetbe javasolta összevonni a magyar csapatokat és itt megvívni a végső harcot; Görgey pedig a Komáromi várhoz akarta összpontosítani erőinket. Sajnos Kossuth a Dembinszky-féle haditervet fogadta el. A Görgey vezette 25-30 ezres sereg a Felvidéken átvonulva, majd a Tiszán átkelve, Tokaj-Debrecen-Arad vonalon érkezett a kijelölt területre. Az oroszokat maga után vonva. Dembinszki az 55 ezres fősereggel Budáról a Duna-Tisza közén át érkezett Szegedre. Az 1848-49-es szabadságharc by Kata Virág. Az utolsó csaták: A két magyar sereg egyaránt a kijelölt Szeged - Arad - Temesvár térségbe vonult. Itt zajlottak a szabadságharc utolsó csatái: a szőregi csata (Szegednél) 1849 augusztus 5-én. Haynau és Dembinszky csapott össze. erdélyi csaták: Segesvárnál (1849 július 31-én) itt esett el Petőfi és a nagycsűri csata () temesvári csata (1849 augusztus 9) Ez volt a legutolsó csata.
A függetlenség és trónfosztás: 1849 április 14-én, a tavaszi hadjárat alatt Debrecenben (nagytemplomban) a magyar országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását és függetlenségünket. Kossuth kormányzó lett, és megalakult a Szemere Bertalan vezette kormány. Április 19-én megszületett a Függetlenségi Nyilatkozat. III. Az orosz intervenció: Ferenc József a Szent Szövetségre hivatkozva kért katonai segítséget I. Miklós orosz cártól (1849 május 1. ) Az oroszok 200 ezres haderővel indultak meg a magyar szabadságharc leverésére. 1849 június 15-én az orosz csapatok az osztrákokkal közösen, 3 irányból érkeztek (nyugatról, északról és Erdélyben) A túlerő háromszoros volt. A támadás két főparancsnoka: Haynau és Paszkevics tábornokok. Kossuthék kísérletei a megoldásr a: megpróbáltak egyezségre jutni a nemzetiségekkel. Ezt ünnepeljük március 15-én, avagy az 1848-49-es szabadságharc története röviden | Március, Képek, Történelem A bécsi udvar figyelme Magyarország felé fordult. Az 1848/49 -es szabadságharc (vázlat) | tortenelemcikkek.hu. Nem lehetett kétséges, a kormányzat el akarja törölni a magyar vívmányokat.
A bécsi udvar figyelme Magyarország felé fordult. Nem lehetett kétséges, a kormányzat el akarja törölni a magyar vívmányokat. Az uralkodó visszavonta az áprilisi törvények alapvető rendelkezéseit, a kormányzat nem tárgyalt a magyar küldöttségekkel. A had- és pénzügyminisztérium jogkörének visszavonása az uralkodó részéről lehetetlenné tette a békés megoldást. Szeptember 11-én Batthyány lemondott a miniszterelnökségről. Közben a nemzetiségekkel is kiéleződött a helyzet. A Délvidéken szerb felkelés kezdődött, Jellasics horvát bán pedig semmilyen magyar kompromisszumot nem fogadott el. 1848 49 szabadságharc vázlat reviews. 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát csapatokkal átlépte a határt. Császári hadak is biztosították támadását. Móga János Pákozdnál állította meg a főváros ellen támadókat. Szeptember 29-én átesett a tűzkeresztségen az újoncokból álló magyar honvédsereg. A Bécs felé menekülő horvát bán üldözése válaszút elé állította a magyar vezetést. Átléphetik-e a határt? Mire Kossuth határozott fellépésére megindultak csapataink, az újabb bécsi forradalom is elbukott.
Az osztrákok legyőzése után az oroszokkal szembekerülve talán béketárgyalásokat lehetne folytatni. Kossuth azonban a gyülekezőt Szegednél jelölte ki. Görgey megpróbálta Haynaut feltartoztatni, de sikertelenül. Így a magyar csapatok kisseb ütközetekben morzsolódtak fel, mire a gyülekezőhelyre értek. A főparancsnoknak kinevezett Dembinszky Temesvárt ostromolta meg. Bem csapatait Erdélyben szintén megverik. Ezután a vereséget látva Kossuth lemondott és külföldre menekült. A hatalmat átadta Görgeynek, aki aug. 13-án Világosnál letette a fegyvert. 1848 49 szabadságharc vázlat 2. Az orosz csapatok bevárták Haynau érkezését, ez idő alatt számos tiszt és sok honvéd külföldre tudott menekülni. A következő évtizedekben ők alkotják a magyar szabadságtörekvések külső támaszát. (az emigráció) Ezek a tisztek és katonák harcolnak Olaszországban és az Egyesült Államokban is (Asbóth Sándor). Klapka György a komáromi erőd védője nem adta meg magát Haynaunak. A végsőkig vitte az erődöt. Végül teljes kegyelmet kaptak. A megtorlás Haynau szabadkezet kapott: véres leszámolás következett.