Összefoglaló Frank Miller ismét visszatér a 300 világához! Xerxes perzsa király folytatja hódító útját, hogy megbosszulja atyja, Dareiosz vereségét és saját, Thermapülainál elszenvedett kudarcát. A világhódító uralkodó olyan birodalmat akar létrehozni, melyhez foghatót még senki sem látott, ám a nyakas görögök ezúttal sem adják olcsón szabadságukat... A Xerxes annak a 300-nak a folytatása, amely a kortárs képregény fenegyerekeként ismert író-rajzoló, Frank Miller klasszikus mestermunkája, és amely mind eredeti formájában, mint nagy költségvetésű hollywoodi filmadaptációként kirobbanó nemzetközi sikert aratott.
Frank Miller: 300 (képregény) (Szukits Kiadó, 2019) - Új könyv Kiadó: Szukits Kiadó Kiadás éve: 2019 Oldalszám: 88 oldal Nyelv: Méret: ISBN: 9789634975489 Tartalom Xerxész perzsa király hatalmas serege lépte alatt reng a föld a görög félszigeten, amely az ész és a szabadság utolsó reményét jelenti a miszticizmus és a zsarnokság tengerében. A pusztító hullámnak Leonidász király vezetésével maroknyi, alig háromszáz harcosból álló csapat készül gátat szabni Thermopülainál, a meleg források kapujánál. Csakhogy ők háromszázan nem csupán harcosok... hanem SPÁRTAIAK. Frank Miller klasszikus művének második magyar kiadását tartja kézben az Olvasó. A kortárs képregényirodalom remekműveként ünnepelt kötet nem csupán eredeti formájában vált klasszikussá, de nagyköltségvetésű hollywoodi filmadaptációja is zajos nemzetközi sikert aratott. Állapotfotók Olvasatlan példány
Ár: 5. 990 Ft 4. 792 Ft Megtakarítás: 20% Szállítás: április 7 - 13. Xerxész perzsa király hatalmas serege lépte alatt reng a föld a görög félszigeten, amely az ész és a szabadság utolsó reményét jelenti a miszticizmus és a zsarnokság tengerében. A pusztító hullámnak Leonidász király vezetésével maroknyi, alig háromszáz harcosból álló csapat készül gátat szabni Thermopülainál, a meleg források kapujánál. Csakhogy ők háromszázan nem csupán harcosok… hanem SPÁRTAIAK. Frank Miller klasszikus művének második magyar kiadását tartja kézben az Olvasó. A kortárs képregényirodalom remekműveként ünnepelt kötet nem csupán eredeti formájában vált klasszikussá, de nagyköltségvetésű hollywoodi filmadaptációja is zajos nemzetközi sikert aratott. A sorozat további részei: A szerző további termékei: Az Ön véleménye:: kiváló, : egész jó, : átlagos, : gyenge, : csalódás Az eddigi értékelések és hozzászólások:
A 300 inkább egy terepasztalnál előadott játékra emlékeztett. Olyan, mintha Miller visszatért volna a gyermekkorába, amikor először halott a spártaiak történetéről. Jönnek a gaz, betolakodó perzsák, hogy mindent bekebelezzenek, a kicsiny létszámú, de annál bátrabb, hazafias spártaiak pedig felveszik velük a harcot. Miller zsenije abban áll, hogy a faék egyszerű sztorit hihetetlen kreativitással adja elő. A képregényben csak úgy sorjáznak a túltolt ötletek: a spártiaiak a halott perzsákból emelnek falat a védelemhez, az ellenség elit hadosztálya, a Halhatatlanok – igazodva a nevükhöz – valóban emberfelettinek tűnnek, az istenkirály Xerxész pedig ki sem látszik az arany testékszerek közül, annyira igyekszik reprezentálni hatalmát és gazdagságát. Ha eddig még nem lett volna egyértelmű: a 300 történelmileg nem hiteles, de pont az alapanyaghoz való szélsőséges hozzáállása a legnagyobb ütőkártyája. Miller a képi világ terén is remekel. Talán közhelyes kifejezés, de a 300-ra tényleg csak azt lehet mondani, hogy egy vizuális orgia.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar Információk Alapítva 1923 Műfaj klasszikus zene A Nemzeti Filharmonikus Zenekar weboldala A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vagy Nemzeti Filharmonikusok a Magyar Állami Hangversenyzenekar ból alakult 1952-ben. Jogelődje az 1923-ban alapított Székesfővárosi Zenekar volt. Otthonuk a budapesti Művészetek Palotájában van, örökös főzeneigazgatójuk Kocsis Zoltán. Az együttes külföldön Hungarian National Philharmonic Orchestra néven lép fel. Kocsis Zoltán halálát követően, 2017. március 17-től Hamar Zsolt a zenekar zeneigazgatója. [1] Történet [ szerkesztés] A Székesfővárosi Zenekar 1929-ben alakult, és a megalakulását követően gyorsan Budapest zenei életének vezető együttese lett. Alapítója és vezető karmestere Bor Dezső volt – 15 éven át. A második világháború után Fricsay Ferenc és Somogyi László állt a zenekar élén, de több mint negyven alkalommal vezényelte az együttest Otto Klemperer, sokszor Doráti Antal és Rajter Lajos is. 1952-ben a zenekart Magyar Állami Hangversenyzenekarnak nevezték át, és vezető karmesterük Ferencsik János lett.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett. Alapító és 15 éven át vezető karmestere Bor Dezső volt. A háború után Fricsay Ferencet és Somogyi Lászlót nevezték ki a zenekar élére. A két vezető karmester mellett több mint negyven alkalommal vezényelte az együttest Otto Klemperer, visszatérő vendégnek számított Doráti Antal. Ugyanezekben az években kezdődött a külföldi vendégszereplések sora. 1952-ben az akkor Magyar Állami Hangversenyzenekarnak elnevezett együttes ideális vezető karmestert talált Ferencsik János személyében. Az 1960-as évektől a híres vendégdirigensek látogatásai ismét megszaporodtak, újra eljött Ernest Ansermet, Doráti Antal, Zubin Mehta, Lorin Maazel, Sir John Barbirolli, Leopold Stokowski, Claudio Abbado és Christoph von Dohnányi. A hangversenyeken közreműködő szólisták sora hasonlóképp figyelemre méltó: Szvjatoszlav Richter, Yehudi Menuhin, Anja Silja, Starker János, Ruggiero Ricci - csak néhány név a számos világhírű muzsikus közül, akik felléptek az együttessel.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Km. : Pasztircsák Polina (szoprán), Boros Mihály (zongora); vez. : Hontvári Gábor Haydn: D-dúr szimfónia, Hob. I:86 Haydn: D-dúr zongoraverseny, Hob. XVIII:11 Petrovics: I. kantáta Haydn: D-dúr szimfónia, Hob. I:93 Két erős-teherbíró oszlop, két kései Haydn-szimfónia tartja a hangverseny műsorának épületét. Az épület belsejében azután teret kap a könnyedség egy zongoraverseny és az elmélkedő líra egy kantáta hangjaiban. Utóbbi, a vokális mű a 20. század második felének magyar termése képviseletében csendül fel. A vendégmuzsikusok: a zongoraverseny előadója, a kantáta szopránszólistája és a karmester, egyaránt a magyar zenei előadóművész-társadalom fiatalabb korosztályát képviselik. A koncert nagy részében Haydn műveit halljuk: két kései szimfóniát és egy népszerű zongoraversenyt – valamennyit a derűs-energikus (és vonós hangszereken oly jól hangzó) D-dúrban komponálta a nagy bécsi klasszikus.
A szimfónia talán legfontosabb műfaja volt, amelyben 104 művet alkotott. Versenyművet kevesebbet írt, de stílusa e keretek között is szuverén, közlékeny, felszabadult, amit a D-dúr zongoraversenyt hallgatva főként a briliáns és közkedvelt Rondo all'Ungarese finálé hallgatásakor érzékelünk. A műsorban egy néhány éve elhunyt 20. századi zeneszerző műve is helyet kapott: az I. kantátát Petrovics Emil (1930–2011) huszonhét évesen, 1957-ben írta a román Mihail Eminescu Egyedül az erdőben című versére. Olyan műfajjal kötött szövetséget e kompozíciója megalkotásakor, melyhez 1998-ig, IX. kantátájának megírásáig hű maradt. Boros Mihály a fiatal magyar zongoraművész-generáció kiválósága, Pasztircsák Polina másfél évtizede arat jelentős sikereket itthon és külföldön, mind operaszínpadon, mind hangversenyteremben. Hontvári Gábor, a 2020-as frankfurti Solti György Nemzetközi Karmesterverseny II. helyezettje a 2019/2020-as évad óta a würzburgi Mainfranken Theater első karmestere és helyettes zeneigazgatója.