Az ENSZ Fenntartható fejlődési célok (SDG) 13. számú célja a sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére, melynek megvalósításánál alapvető fontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának számszerűsítése. Az EU célul tűzte ki, hogy 2020-ra az 1990-es kibocsátási szinthez képest legalább 20, 2030-ra legalább 40%-os csökkentést ér el az ÜHG-kibocsátásban, 2050-re pedig karbonsemlegességet kíván elérni. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátáson belül egyre növekvő hányadot tesz ki a közlekedés az unióban és hazánkban is. Magyarországon a közlekedés az egyetlen jelentősebb szektor, amelynek kibocsátása a rendszerváltás óta napjainkig szignifikánsan növekedett, a többié csökkent. Az Európai Bizottság alacsony kibocsátású mobilitási stratégiáját 2016 júliusában fogadták el, amely célul tűzte ki, hogy 2050-re az uniós közlekedés ÜHG-kibocsátását legalább az 1990-es kibocsátási érték 40%-ára mérséklik. Elemzés Magyarországon 1985-ről 2018-ra a különböző szektorok által kibocsátott összes ÜHG-mennyiség 112 millió tonna CO 2 -ekvivalensről 64 millió tonnára csökkent.
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és a KÖVET Egyesület (felirattal) - YouTube
10. Egyenlőtlenségek csökkentése A világ gazdaságának nagy részét az emberek nagyon kis csoportja birtokolja, ami pénzügyi és társadalmi megkülönböztetéshez vezet. A nemzetek eredményességének érdekében az egyenlőségnek és a jóllétnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, nemtől, fajtól, vallási vagy gazdasági helyzettől függetlenül. 11. Fenntartható városok és közösségek A világ népessége napról napra növekszik. Hogy mindenki megtalálja benne a helyét, fenntartható városokra van szükség. A boldogulás alapja viszont egy olyan várostervezés, mely biztonságos, megfizethető helyeket hoz létre, környezeti és kulturális szempontból mindenki számára ígéretes életkörülményekkel. 12. Felelős fogyasztás és termelés A Föld rengeteg természeti erőforrást biztosít számunkra, mi mégsem használjuk ezeket felelősségteljesen. Jelenleg sokkal többet fogyasztunk, mint amit a bolygónk nyújt. Annak érdekében, hogy megállítsuk ezt a kárt, a megoldás egy fenntartható irány az igénybevételt és a termelést tekintve.
13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen Az éghajlatváltozás tagadhatatlan veszélyt jelent az egész civilizációra. A hatások már láthatóak, és ha nem cselekszünk most, katasztrofálisak lesznek. A szükséges változtatásokat a bolygó védelmében az oktatás, innováció és az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaink betartása révén tudjuk megtenni. 14. Óceánok és tengerek védelme A tiszta és egészséges óceánok, tengerek elengedhetetlenek az életünkhöz. Ennek ellenére óriási károkat okozunk bennük. Fontos, hogy megvédjük vizeinket a szennyezések és túlhalászás megszüntetésével. 15. Szárazföldi ökoszisztéma védelme A vizek mellett a szárazföld az élet alapja ezen a bolygón. Az erdőirtásokkal, természetes élőhelyek pusztításával, talajromlással súlyos károkat okozunk a Földnek. A saját túlélésünk kulcsa, hogy megőrizzük biológiai sokféleségünket és az ökoszisztémát. 16. Béke, igazság és erős intézmények Minden jól működő demokratikus társadalom számára a megoldás a befogadás, az együttérzés és az erkölcsösség.
2013 és 2018 között a kibocsátás növekedését jelentős részben az áruszállítás teljesítményének és a személygépjármű állománynak a növekedése okozta. A közlekedés 1990-ben csupán 10%-kal járult hozzá a teljes kibocsátáshoz, 2018-ban már 23%-kal. A közlekedés súlya az unióban is jelentősen emelkedett 1990 és 2018 között. Az EU28 teljes ÜHG-kibocsátásának ez az ág 1990-ben 15%-át adta, 2018-ban már 25%-át. Nemzetközi kitekintés A magyar ÜHG-kibocsátás 1992-től együtt mozgott a későbbi EU28 trendjével. Magyarországon az emisszió az 1990-es szinthez képest 2018-ra 32%-kal csökkent, ami kedvezőbb, mint az EU-28 átlag (–23%). A magyar értéknél a V4 országok közül Lengyelország kevésbé (–13%), Csehország (–35%) és Szlovákia (–41%) pedig jobban tudta csökkenteni kibocsátásait. A szomszédos országok közül Ausztria értéke a legkedvezőtlenebb (+2, 7%), Romániáé a legkedvezőbb (–53%). Horvátország mutatója a magyar érték és az EU28- átlagérték között helyezkedik el (–25%). Szlovénia mutatója mindössze 5, 6%-kal csökkent.
NRGreport | 2020. 01. 10. 11:09 Az ENSZ 2015-ös közgyűlésén 193 ország kötelezte el magát 17 fenntarthatósági fejlődési cél (FFC) mellett, a nemzetközi együttműködési terv végrehajtását pedig 2030-as határidővel vállalták. A célok a legfontosabbnak ítélt globális problémákra javasolnak megoldást, ezek közé tartozik a szegénység, az egyenlőtlenség, a klímaváltozás és a környezetszennyezés is – írja a Qubit. A határidő lejárta előtt tíz évvel azonban nem túl rózsás a helyzet, és egy friss, a Nature-ben megjelent elemzés szerint a jelenlegi ütemmel számolva a 17-ből csak 2 cél elérése valószínű 2030-ig: az újszülöttek és az öt év alatti gyerekek megelőzhető haláleseteinek felszámolásához, valamint a gyerekek iskolázottsági céljainak teljesítéséhez jó úton halad a világ. Ezzel szemben a mélyszegénység felszámolásáról le lehet mondani, hiszen a legfrissebb becslések szerint még 2030-ban is legalább 430 millióan élnek majd a legmostohább körülmények között. Az éhezés megszüntetése, valamint az éghajlat és a biodiverzitás védelme tekintetében is jócskán alulteljesít a világ, de a Nature megjegyzi, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés látható a fenntarthatósági, környezeti vagy egészségügyi kutatások terén és az érintett területek egyetemi oktatásában.
100% A fentieket kiegészítve; az osztatlan képzés előnye az, hogy nem kell mindent kétszer csinálni (kétszer jelentkezni, kétszer szakdolgozatot írni, kétszer államvizsgázni), hanem a teljes képzést letudod egy alkalommal, és mesterdiplomát kapsz. Képzési rendszer – InfoZió-Magazin’ PTE Egészségtudományi Kar. Hátránya pont ugyanebben rejlik, vagyis el kell végezned az egész képzést, hogy diplomát kapj, nem tudsz menet közben másik irányba elmenni. Például egy matek Bsc diplomával többféle lehetőség van (ideális esetben) 3 év után mesterképzésre jelentkezni, de akár el is lehet vele helyezkedni, míg az osztatlannál addig nincs a kezedben diploma, amíg nem darálod le a teljes képzést. Az osztatlan olyanoknak jobb, akik céltudatosan akarnak egy adott képzettséget elérni, mint például a tanárság, a Bsc+Msc pedig azoknak, akiket egy adott szakterület érdekel, de konkrétan nem tudják, hogy mit akarnak tanulni, így elvégzik a Bsc-t, utána pedig nagyobb rálátásuk lesz a lehetőségeikre, és ennek fényében jelentkeznek Msc-re (vagy kezdenek bele egy másik Bsc-be, esetleg mennek el dolgozni).
A szakképző iskolákban három év alatt kitanulható egy biztos elhelyezkedést és tisztességes bérezést ígérő szakma. Mi Az Az Osztatlan Képzés, Érettségi-Felvételi: Az Előzetes Ponthatárok Nem Minden Esetben Véglegesek: Hogyan Változhatnak A Pontok? - Eduline.Hu. Az ötéves technikumok érettségit is adnak, megkönnyítik a továbblépést a szakirányú felsőoktatásba. A szakképzés így sokak számára kínál szinte személyre szabott lehetőségeket. A közlemény szerint a megtett lépések sikerességét igazolja, hogy idén a nyolcadik évfolyam után továbbtanulók közül a legtöbb diákot technikumba vették fel. 1 doboz choco lite meddig elegant themes
A létesítmény külön büszke arra, hogy több mint 350 reaktortechnikai szakmérnök, az iparban vezető szerepeket betöltő szakember képzésében játszott kiemelkedő szerepet. A magyar nukleáris iparban dolgozó közép- és felsővezetők szinte kivétel nélkül részt vettek műegyetemi alap- vagy mesterképzésben, illetve itteni szakirányú továbbképzésben, amelynek gyakorlati részeit az Oktatóreaktornál végezték el. Kisvárosnyi új diákot vettek fel a pécsi egyetemre | Téma Baranya. Az ünnepségen megszólalók közül többen felidézték, a létesítményben élték át először a "reaktorélményt. " Mivel a világon – így Európában is – egyre kevesebb dedikáltan oktatási célú reaktor működik, az oktatói-kutatói műhely szerepe a nemzetközi képzésekben is egyre inkább felértékelődik. A rendezvényen az intézet számos oktatója számolt be a reaktorban zajló oktatási és kutatási munkáról, valamint annak eredményeiről. Csom Gyula, a BME Nukleáris Technika Tanszék (TTK) professor emeritusa a tanreaktor születésének körülményeit idézte fel felvételről. Zsolnay Éva, a BME Atomenergetika Tanszék (TTK) egyetemi docense a reaktor indulásáról és az első oktatási programokról beszélt.
A rendezvény alumni díszvendége Charaf Hassan professzor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) dékánja volt. Charaf professzor libanoni származású, a BME VIK-en végzett és diplomája megszerzése óta tanít a karon. Pályafutása jól mutatja a BME-n szerzett oklevelek magas értékét, és kiváló példája annak, hogy egy műegyetemi diplomával rendelkező nemzetközi hallgató sikeres magyarországi karriert építhet. Osztatlan képzés jelentése. "Köszöntöm önöket: emlékszem arra a pillanatra, amikor 35 évvel ezelőtt Magyarországra érkeztem egy számomra teljesen ismeretlen világba, bőrönd nélkül, amit elvesztettem érkezésemkor. Bőrönd nélkül és a kalandos kezdés ellenére sem felejtettem el, hogy tanulni, tanulni, barátkozni, egy új és más kultúrát megtapasztalni és mérnöki diplomát szerezni jöttem ide" – üdvözölte Charaf professzor a frissen végzett mérnököket, közgazdászokat és menedzsereket és arra kérte a hallgatókat és a végzősöket, hogy őrizzék meg szoros kapcsolatukat a BME-vel és Magyarországgal: "A diploma megszerzése után doktoranduszként folytattam tanulmányaimat, majd az alma materben kezdtem el tudományos munkatársként dolgozni.
A BME E épületének előadójában megtartott ünnepségen a nukleáris szakterület oktatásának, valamint a kutatásnak és az iparnak szinte minden szereplője képviseltette magát. Köszöntőt mondott Süli János, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős miniszter, Gulyás Tibor, innovációért felelős helyettes államtitkár, Mihail Csudakov, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgató-helyettese (felvételről), Elter József, a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese, Lenkei István, a Paks2 Zrt. vezérigazgatója, Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal megbízott főigazgatója, Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója. Az ünnepséget felvételről itt tekinthetik meg. A BME Oktatóreaktora 1971 júniusa óta szolgálja a nukleáris gyakorlati oktatást és képzést. Az elmúlt 50 évben a reaktor folyamatosan a legfontosabb felsőoktatási, az elméleti mellett gyakorlati ismereteket is nyújtó képzőhely az országban és a régióban egyaránt. Sok ezerre tehető azoknak a fizikusoknak, energetikai és egyéb mérnököknek a száma, akik az oktatóreaktorban sajátíthatták el az atomenergetika és a nukleáris technika biztonságos alkalmazásának részleteit.
A megörökölt erős természettudományos oktatásra alapozva versenyképes tudást nyújtunk, és továbbadjuk az értékeket, a minőség és az elhivatottság iránti igényt. " – összegezte az intézmény előnyeit a professzor. "Emlékszem arra az időre, amikor pár éve szerencsém volt kiadni a felvételi értesítésüket és most megtiszteltetés, hogy együtt ünnepelhetem Önökkel oklevelük megszerzését. Kiváló végzettség, nagyszerű diploma van a kezükben: Önök most diplomások, akiket az egész világon elismernek, amit kitartó erőfeszítések árán értek el. Biztosíthatom Önöket, hogy e diplomával bárhol, bármilyen körülmények között megállják a helyüket. Mit jelent ez a diploma? Tudást, felkészültséget, tapasztalatot, szakmai megbecsülést. " – köszöntötte a diplomásokat Vigh László Gergely, az Idegen Nyelvű Oktatási Igazgatóság vezetője. Papp Bendegúz az Egyetemi Hallgatói Képviselet nevében búcsúzott a végzősöktől. "Átküzdöttétek magatokat minden kihíváson, amit a BME és a budapesti élet állított számotokra. Nagy bravúr, hogy túljutottatok egyetemünk minden kihívásán és akadályán.