Megérkezett az előzetes Eperjes Károly első rendezéséhez, a Magyar Passió című, ötvenes években játszódó filmhez, amiben Telekes Péter és Gál Tamás mellett Eperjes alakítja a főszerepet is, olyan mellékszereplők mellett, mint Pásztor Erzsi vagy Nemcsák Károly. Az utóbbinak a száját az a mondat is elhagyja az előzetesben, hogy "csomagolni, buzeránsok! " A Magyar Passió a Rákosi-korszak alatt játszódik, egészen pontosan 1950-ben, amikor a szerzeteseket összegyűjtötték, ideiglenes gyűjtőhelyekre vitték, majd internálták vagy bebörtönözték őket. Eperjes alakítja Leopold atyát, akinek a rendje vissza tudja a második világháború után szerezni az elveszett kegytárgyait, de az egyezsége az állammal nem sokáig tart, a rendszer ki akar kényszeríteni belőle egy hamis vallomást, méghozzá egy volt tanítványa (őt játssza Telekes) segítségével. Ebben az időszakban játszódik a Krisztus inge című történelmi játék, amit Várnai Péter címzetes prépost írt, és ami az egyik alapja ennek a filmnek. A másik alap Kálmán Peregrin, Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet dokumentumkötete alapján készült.
Az Úr otthona és a Mennyország kapuja – templomok a Veszprémi Főegyházmegyében címmel nyílt kiállítás Várnai Péter címzetes prépost tollrajzaiból és akvarelljeiből a Szaléziánumban, február 29-én, szombaton. A kiállítás Udvardy György érsek nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy mi jelent, mit jelenthet számunkra a templom. A templom egyrészt egy épület, ami magán hordozza azoknak a lelkesedését, a bátorságát, az erejét, az erőfeszítését, a hitét, akik valamikor eldöntötték, hogy templomot építenek. A templom magán hordozza egy adott kornak, kultúrának, időszaknak a jegyeit, a stílusát, a legtöbb templomra úgy is tekintünk, mint történelmi szempontból is jelentős alkotásokra. Sokkal fontosabb azonban az, hogy templom kultikus hely. Régi mondás, hogy két csodálatos dolog van a világon: az egyik, amit az Isten ad az embernek, ez a természet, a másik pedig, amit az ember ad az Istennek ez pedig a templom – emelte ki a főpásztor. Mindannyiunknak van személyes kötődése a templomhoz, legfőképpen az a hely, ahol felnőttünk, ahol beléptünk a hitbe, de nemcsak nekünk, hanem egy egyházmegyének is megvan a sajátos karaktere a templomaiban.
Eperjes Károly első rendezését tűzi műsorra az M5 csatorna február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A Magyar Passió című nagyjátékfilm tavaly november 4-én debütált a hazai mozikban. Története az 1950-es években játszódik, felidézi azt az időszakot, amikor az ÁVH, a kommunista diktatúra erőszakszervezete brutális támadást indított a szerzetesrendek ellen. A hit próbájáról és az irgalomról szól a Magyar Passió című 2021-es filmdráma, amelynek rendezője, és egyben egyik főszereplője Eperjes Károly. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész lenyűgöző játékával és korhű cselekményvezetéssel jeleníti meg az 50'-es évek kommunista diktatúráját. Várnai Péter címzetes prépost kiadatlan színdarabja adta a történet alapját, amely a vallásszabadság korlátozását és a korabeli egyházüldözést mutatta be. Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban ismét felvirágoztassa a ferences rendet. Eleinte még szabadon végezhetik tevékenységüket, de az atyát rövidesen koholt vádak alapján letartóztatják.
Ezek az épületek kifejezik az adott kor emberének hitét, társadalmi helyzetét, de anyagi lehetőségeit is – fogalmazott. Gondoljunk arra, hogy a legtöbb templom valamelyik kegyúrnak az adományából vagy gondoskodásából jött létre. Ugyanakkor a templom hatással van arra a krisztusi hitre, amit megjelenítenek és elérhetővé tesznek, ahol legfőbb tevékenységét végzi a hitét megélő ember. A templom mindig a hitről beszél. A főpásztor köszönetet mondott Várnai Péter atyának az ötletért és munkájáért, hogy elkészítette a templomrajzokat, s ily módon az egyházmegye hitét, kultúráját és történelmét közelebb hozta hozzánk. Várnai Péter 1958-ban született, 40 éve rajzol. 1989-ig építészként dolgozott, majd 1994-ben pappá szentelték. 2011-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését, 2018-ban Mindszenty-emlékérmet kapott. Papi szolgálata idején a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egyetemi lelkészként, majd egy évtizedig a XIII. kerületi Árpád-házi Szent Margit plébánia plébánosaként szolgált.
Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a "békés" állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják, és, hogy megtörjék, kegyetlen vallatásnak vetik alá. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító fiatal tisztet, Keller főhadnagyot bízzák meg – Fjodorov őrnagy parancsára – a beismerő vallomás kicsikarásával, akinek az egyre durvább kínzások során a saját erkölcsi határait kell átlépnie. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat… Megkérem a felolvasókat, hogy a faliújságon elhelyezett táblázaton legyen szíves feliratkozni a márciusi szentmisékre. Vasárnaponként 9. 30 órai kezdettel a plébánia FB oldalán élőben közvetítjük a szentmisét. A nagyböjtben csütörtökönként 17. 30-tól keresztutat járunk, majd 18 órától lesz a magyar nyelvű szentmise. Múlt vasárnap a Péterfillérek gyűjtésre 3095 KČ-t adakoztak a kedves hívek. A befolyt összeget a Szentatya karitatív céljaira fordítják.
A kiállítás megnyitóján Udvardy György veszprémi érsek arról beszélt, hogy mit jelent, mit jelenthet számunkra a templom. – Egyrészt olyan épület, amely magán hordozza az építtetők lelkesedését, bátorságát, erejét, erőfeszítését, hitét, másrészt magán hordozza az adott kor, kultúra jegyeit, uralkodó stílusát. A legtöbb templom történelmi szempontból is jelentős alkotás, de elsősorban kultikus hely. Régi mondás, hogy két csodálatos dolog van a világon: az egyik, amit az Isten ad az embernek, ez a természet, a másik pedig, amit az ember ad az Istennek, ez pedig a templom – fogalmazott a főpásztor. Mindannyiunknak van személyes kötődése bizonyos templomokhoz, és az adott egyházmegye sajátos karaktere megnyilvánul a templomaiban. Ezek az épületek kifejezik a kor emberének hitét, az építtető közösség társadalmi helyzetét és anyagi lehetőségeit is. Gondoljunk arra, hogy a legtöbb templom a helybeli kegyúr adományából vagy a gondoskodása nyomán jött létre. A templom ugyanakkor hatással van arra a krisztusi hitre, amit megjelenít és elérhetővé tesz, ahol a legfőbb tevékenységét végzi a hitét megélő ember.
Kegyetlen kínvallatásokon megy keresztül, de megtörni nem tudják. Sorsa a krisztusi szenvedéstörténettel is rokonítható, ugyanakkor nemcsak az ő kálváriájának lehetünk szemtanúi, a filmben a parasztság, a "kulákok" megpróbáltatásai is megjelennek. Eperjes Károly korábban elmondta, a Magyar Passió rendezését, és Leopold atya szerepét sem magának szánta, de kollégái úgy látták, ez a feladat rá vár. Személyes elkötelezettsége a téma iránt végül felülkerekedett, és egy hiánypótló történelmi drámát forgatott. A filmet a kommunizmus áldozatainak emléknapján tűzi műsorra a közmédia kulturális csatornája. Magyar Passió – február 25-én, 21:00-tól az M5 műsorán.
Taraji Penda Henson ( Washington, 1970. szeptember 11. –) amerikai színésznő, énekesnő. A Howard Egyetemen végzett színészetet, hollywoodi karrierjét pedig több televíziós sorozat vendégszereplőjeként kezdte, mielőtt a Fekete átok (2001) című filmben áttörést ért volna el. Egy prostituáltat játszott a Nyomulj és nyerj! ben (2005), amelyért Screen Actors Guild díjra jelölték a filmben nyújtott kiemelkedő alakításért; valamint egy fogyatékkal élő gyermek egyedülálló anyja volt David Fincher Benjamin Button különös élete (2008) című filmjében, amelyért Oscar-, SAG- és Critics Choice-díjra jelölték a legjobb női mellékszereplő kategóriában. Taraji p henson imdb 2015. 2010-ben szerepelt a Párterápia című akcióvígjátékban, és társszereplője volt A karate kölyök remake-jének. 1970. szeptember 11-én született Washington délkeleti részén, Bernice (sz. Gordon) Woodward & Lothrop cégvezető, valamint Boris Lawrence Henson házmester és fémipari munkás lányaként. [3] [4] Gyakran beszélt anyai nagymamája, Patsy Ballard befolyásáról, aki elkísérte őt az Oscar-díjátadóra abban az évben, amikor jelölést kapott.
Benjamin Button különös élete (The Curious Case of Benjamin Button) 2008-as amerikai film A filmbeli ház New Orleansban, amelynek lépcsőjén Quennie megtalálja Benjamint Rendező David Fincher Producer Ceán Chaffin, Kathleen Kennedy, Frank Marshall Alapmű The Curious Case of Benjamin Button Műfaj romantikus film fantasyfilm filmdráma irodalmi adaptáció Forgatókönyvíró Eric Roth, Robin Swicord Főszerepben Brad Pitt Cate Blanchett Taraji P. Henson Julia Ormond Tilda Swinton Mahershala Ali Jared Harris Jason Flemyng Elias Koteas Faune A.
Miss Hannigan tévé különkiadás 2022 RuPaul's Drag Race [28] különleges vendégbíró That's My Jam önmaga/vendég Taika Waititi, Rita Ora, Normani, Rita Ora és Normani mellett
(2004) Batman: Kezdődik! (2005) Superman visszatér (2006) Bűbáj (2007) Watchmen: Az őrzők (2009) Alice Csodaországban (2010) Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. (2011) Pi élete (2012) A nő (2013) A hobbit: Az öt sereg csatája (2014) Hamupipőke (2015) A dzsungel könyve (2016) A víz érintése (2017) Toy Story 4. (2018/2019) Volt egyszer egy… Hollywood (2019/2020)