Egyre több adat van arról, hogy a legtöbb elérhető vakcina már az első dózis beadása után is generál némi védettséget. Ez azonban nem általános, nem igaz mindenkire, és építeni sem lehet rá – még akkor sem, ha Magyarországon rögtön megkapja az oltási kártyát az, aki túl van az első adagon. Mi a különbség a két oltási immunreakció között, és miért lenne érdemes meggondolni az első oltás után, hogy beüljünk a tömeg közepére a teraszokon? A magyar kormány aszerint oldja fel a különböző korlátozásokat, hogy hány embert oltottak be koronavírus ellen – csakhogy ilyenkor még nem beszélhetünk teljes immunizációról, hiszen csak arról van szó, hányan kapták meg az első oltást. Az első oltásra nem mindenkinek reagál ugyanúgy a szervezete, és nagyon nehéz megjósolni, hogy az első adag után ki az, aki nagyobb biztonsággal mehet tömegbe, és ki az, akinek jóformán semmilyen védettsége nem alakul ki a második oltásig. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük.
"Január 1-jén kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat, és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő harminc napban" – ezzel a mondattal kezdődik Lőrincz Ákos blogja. " Azt gondolom, hogy szerencsés helyzetben voltam azzal, hogy egészségügyi dolgozóként korán megkaptam az oltást " – mondta Lőrincz Ákos, az elméleti immunológia kutatója, a Szent György Kórház kardiológiai osztályának orvosa a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Lőrincz Ákost az késztette az oltás utáni naplóírásra, hogy tapasztalata szerint sok a bizonytalanság, sok a kétkedés az oltással kapcsolatban. Ezért a saját példáján keresztül szeretné bemutatni, hogy ez egyáltalán nem egy ördögtől való dolog. " A beadást követő 24 órában fájt a karom, de utána a betegtájékoztatóban leírt tünetek töredékét sem észleltem " – mesélte el tapasztalatát az orvos. A blogot harminc napon keresztül írja majd Lőrincz Ákos, mivel 21 nappal az első oltást követően kaphatja meg a második oltást, majd 7 nap után alakul ki az a 95 százalékos védettség, amit ez az oltás tud.
A jelenleg az intenzív osztályon koronavírus-fertőzött embereket kezelő orvos úgy látja, hogy mindenki fél az oltástól, és az elmúlt egy évben az emberek egy kicsit belefásultak a koronavírustól való félelembe. Ahogy fogalmazott: " Sokan már csak legyintenek, hogy ismerek egy-két vagy akár több embert, aki könnyen átvészelte a koronavírust. Mi sajnos látjuk azokat a betegeket is, akik viszont nem könnyen vészelik át a koronavírust. " Ez egy olyan fertőzés, amely során a betegek körülbelül 10 százaléka kerül kórházba, és a betegek 2 százalék elhalálozik. Lőrincz Ákos oltás utáni történetét ide kattintva követheti. Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza. A címlapfotó illusztráció.
Az oltócsoport tagja Csomor Józsefné lakót oltja be a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagjával a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye Vízpart körúti idõsotthonában 2021. január 31-én (Fotó: MTI/Mészáros János) A legidősebbek és a 60 év alatti krónikus betegek oltásáról szóló tudnivalókat szedte össze az operatív törzs a kormány járványügyi oldalán. Február első hetén elkezdődött és a vakcinaszállítmányok ütemében folytatódik a regisztrált legidősebbek oltása is. Emellett február második hetében megkezdődött a 60 év alatti krónikus betegek oltása is. Az "oltási kisokos" azt követően bukkant fel a kormányzati honlapon, hogy a Magyar Nemzet néven megjelenő napilap ma azt írta, hogy soron kívül vehetik fel a Covid–19 elleni vakcinát a piacvezető kiszolgáló áruházlánc élelmiszer-raktárainak alkalmazottai. Erre a hírre egyébként később az MTI-n keresztül reagált a Koronavírus sajtóközpont. Azt írták ugyanis, hogy félreérthető hírek jelentek meg a sajtóban, nem oltják soron kívül semelyik élelmiszer-áruház raktárosait, az oltás az oltási terv szerint történik.
Nyitvatartás: Korlátlan, nincs belépő Eltöltött idő: kb. 1 óra Túra hossza: 1 km Az Úrkúti őskarszt, más nevén Csárda-hegyi Őskarszt története Az Úrkút határában fekvő, közel 2, 2 hektáros terület egykor a mangánbányák otthona volt, melyet 1917- ben fedeztek fel. Ez akkor az ország legnagyobb mangánérc lelőhelye volt. A kevés robbantásnak és a kézi fejtésnek köszönhetően a mai napig őrzi a táj a felszínre került 100 millió éves formakincseket. A kőzeteken szabad szemmel is látni a Jura időszaki vöröses színű vas-oxidos kiválást, illetve a szemfülesebbek észrevehetik egy-egy tengeri állat lenyomatát is a rózsaszínes mészkőben. 1951- ben nyilvánították természetvédelmi területté. 2012- ben európai Geoparkká vált: Bakony–Balaton Geoparkbanaz Úrkúti-őskarszt TT 2013- ban a Pangea egyesület, és a Mangán Kft. Urkúti őskarszt természetvédelmi terület tábla. hozta létre a tanösvényeit, és tették bejárhatóvá. A tanösvény első része a képződmények tetejének szélén kialakított körbejárható, növényzettel benőtt, majd a másik feléhez fa lépcsőkön kell lemenni a katlanba.
Az 1920-as évek volt az úrkúti mangánbánya fénykora. A bányászat során tárultak fel a sziklakatlanban a világon egyedülálló jura kori, 100 millió éves eredeti formák, őskarszt sziklafalak. A bányászat szerencsére nem okozott komoly károkat, így a dinoszauruszok korának is tartott mezozoikum, a földtörténeti középidő nyomai is fellelhetők benne. A régmúlt időkről csigák, kagylók, más tengerfenéken élt állatok és tengeri liliomok mészvázainak nyomai tanuskodnak a rózsaszínes, tömött, jurakori mészkőben. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. 1951-ben országosan védett a területté nyilvánították. 2013 óta 6 állomásból álló, kétszintes tanösvény segíti az őskarszt felfedezését. A mintegy egy kilométeres tanösvényen dzsungelszerű, párás erdőben korláttal ellátott falépcsőkön ereszkedhetünk le a katlan aljára. De ha úgy tartja kedvünk, a peremén sétálva meg is kerülhetjük a különleges helyet. Az Úrkúti őskarszt és a tanösvény szabadon látogatható. Nagyon köszönjük a csodálatos fotókat Kozma Andreának!
Elvileg véletlenül találtam rá erre a csodára, bár bevallom, hogy nem hiszek a véletlenben! A 8-as út felöl érkezve Úrkútra, figyelje a táblákat! A főúton haladva, a Rákóczi utca egy buszmegállóján lesz egy kis tábla, ahol jobbra befordulva egyenesen a tájvédelmi körzet kapujáig el tud autózni. A parkolás nem igazán megoldott, de nem lehetetlen. CSÁRDA-HEGYI ŐSKARSZT --> A kaput csak egy rigli tartja csukva, a terület szabadon látogatható. Urkúti őskarszt természetvédelmi terület képlet. Az ismertető tábla szerint, Európában nincs ehhez hasonlítható kőtáj, melynek területe 2, 2 ha. 1953 óta természetvédelmi oltalom alatt áll! Megtalálásában nagy szerepe volt a mangánérc bányászatnak. (Úrkút "végén", az út mentén láthatja a régi bánya épületeit, melyet közelmúltban ipari műemlékké nyilvánítottak! Az utolsó mélyművelésű ércbányánknak nem csak az épületei állnak, hanem a berendezései is megmaradtak, tehát minden adva van ahhoz, hogy egy szuper kiállítótér, múzem születhessen itt! ) A bejárattól pár méterre asztalok, és padok várják a látogatókat, de már itt is kapunk egy kis ízelítőt a csodából!