Március 7-től, a Bíboros úr eltörli a járványügyi intézkedéseket egyházmegyénkben. Újra lesz szenteltvíz a bejáratnál, lehet szájba áldozni, illetve a perselyezés visszakerül a felajánlásra. Továbbra is ajánljuk a kézfertőtlenítő használatát, illetve aki a szájmaszkot szeretné hordani természetesen megteheti. A kiengesztelődéskor a kézfogás az új misekönyvből a hivatalos liturgia szerint is kimaradt, ezért maradjunk az egymás felé való meghajlás mellett. Szerdai nappal, hamvazószerdával elkezdődik a nagyböjti időszak. Délután ½ 6 órakor lesz szentmise melyben a hamvazás szertartásában részesülhetünk. Hamvazószerdán ne feledkezzünk el arról, hogy szigorú böjti nap van. E napon a hústilalom mellett háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni. Csákyligeti Szent József Plébánia – Isten hozta plébániánk honlapján!. A böjt megtartása kötelező minden katolikus hívő számára, aki 18. életévét betöltötte, de a 60. évét még nem kezdte meg. A hústilalom vonatkozik mindazokra, akik a 14. életévüket betöltötték. A húseledelektől való megtartóztatás kötelező nagyböjt péntekjein mindazok számára, akik már a 14. életévüket betöltötték.
Regisztráció a NEK-re Mátyásföldi NEK2021 NEKtár NEK2021 ima Hivatalos honlap NEK2021 média Kegyelmi erőmű Adorációs iskola Eucharisztia szórólap Szentségimádás helykereső Alpha Meghívó az Alpha-ra Mátyásföldi Alpha Alpha angyalok Alpha tanúságtételek Mi az Alpha? Mátyásföldi Plébánia VIII. Családos Tábora 2022-03-30 Örömmel és szeretettel hívunk Benneteket a Mátyásföldi […] Hirdetések – 2022. 04. 03. 2022-04-01 Hirdetések 2022. április 3-án […] Pénteki keresztút (2022. április 1. és 8. ) 2022-03-30 Április 1-én, első pénteken 17. 25-től engesztelő […] Hirdetések – 2022. 27. 2022-03-26 Hirdetések 2022. március 27-én […] Plébániai Lelkigyakorlat – 2022. Szent józsef templom miserend szeged. Nagyböjt 2022-02-20 A plébániai felnőtt lelkigyakorlatra már lehet […] Hirdetések – 2022. 20. 2022-03-20 Hirdetések 2022. március 20-án […] Szabadtéri gitáros keresztút – 2022. 19. 2022-03-18 Március 19-én, szombaton plébániánk családjainak […] Hirdetés – 2022. 13. 2022-03-13 Hirdetések 2022. március 13-án […] Meghívó az Alpha-ra 2022-02-20 MÁTYÁSFÖLDI ALPHA indul 2022. március 7–én […] Hirdetések – 2022.
Józsefvárosi Plébánia honlapja
RotyiLice, 2008, február 26 - 22:42 1957 emblémák politika történelem Magyar címer 1957-1990. A korabeli Alkotmány 67. §-a szerint: a Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre. Anonymus, 2009, február 12 - 15:23 Általánosban a tábla fölött volt egy gyönyörű, domború, fényes címer. Ha akkor elértem volna, ma ottohn díszítené a lakást. xdj, 2009, február 12 - 16:04 Szabad ilyet leirnom, hogy egyáltalán nem volt csúnya? Legalábbis sokkal szebb a legtöbb szocialista cimernél. Urbán József, 2009, október 13 - 19:27 Ez a magyar címer számomra is nagyon barátságos. Emlékszem, hogy amikor gyermekkoromban régi katonai egyenruha gombokkal és 1 pengősökkel játszottunk, az azon levő - a mostanival egyező - magyar címer olyan "ósdinak" tűnt.
[bc-product-video video="253581573" source="vimeo"] A címer és a zászló a nemzeti összetartozást fejezi ki, ezért is volt fontos egy külön emléknapot szentelni ezeknek. Az emléknap célja felhívni a magyar emberek figyelmét a nemzeti összetartás fontosságára, a zászlót kiragadni a mindenkori politikai kontextusból, hogy az valóban a nemzetet jelképezze, függetlenül az épp aktuális politikától és politikai szereplőktől. Magyarország hivatalos zászlaja a piros-fehér-zöld vízszintes sávokból álló trikolór, a nem hivatalos zászló tartalmazza a címert. A nemzeti színeket együtt először 1608-ban használták. A jelenleg is használt címer 1990-ben került végleges alkalmazásra. Előtte 1918-19, 1946-49 között és 1956-ban az úgynevezett Kossuth-címer volt használatban. Hogyan ünnepeljük a magyar zászló és címer napját? Aki jelentkezik zászlóvivőnek, az 2018 március 16-án részt vehet az Andrássy úti zászlós felvonuláson. A helyek korlátozottak, ugyanis csak 1848 ember viheti a zászlót. De bárki együtt vonulhat a tömeggel, akár saját zászlóval is.
Nem kérdezzük mit adott nekünk, mert szavak nélküli közös nyelvünk mindeneknél előbb válaszolt már erre. Akinek ott van a szívében, az nem is kérdez csak cselekszik. Egymásban felismerjük teremtő erejét, miképpen minket is felismernek róla a világban azok, akik bennünket magyarnak ismernek. Ennek a teremtő erőnek, a gyermeki és ifjú művészi megnyilvánulásaira csodálkozhatunk most rá közösen. Értsék, érezzék, élvezzék és szeressék ezeket az alkotásokat, mert a jövőnk záloga nyugszik alatta. " A Magyar Országgyűlés a magyar zászló és címer emléknapjául, így összetartozásunk egyik legfontosabb ünnepéül március 16-át jelölte ki. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet – amely küldetéséből eredően az emléknaphoz kapcsolódó ünnepségek és események szervezésében kiemelt feladatot vállal – a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára pályázatot hirdetett. A zsűri elnöke: Jankovics Marcell Kossuth-díjas, Leonardo da Vinci-díjas, a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetett grafikusművész, filmrendező, Magyarország Érdemes Művésze, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke.
De, ha a Kürtgyarmat szót felbontjuk, akkor két szót kapunk: Kürt és Gyarmat. E lehetőséget támogatja a nyolc fejedelmi személy is: Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas Huba és Töhötöm. E két nemzet két kis, vagy két csonka lehetett, melyeket hadászati célból egybevontak, de a nemzetszövetségben teljes jogú tagok voltak. Nemzeti címerünk jobb felén tehát ennek emléke lett megörökítve, melyet az Árpád-sávos zászló is igazol. Bakay Kornél tanár úr szerint a piros szín az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom megosztott volt. " A "Bizánci" kereszt meg nem is teljesen bizánci. "A kettős kereszt időrendi kialakulása és bizonyíthatósága: A kettős kereszt megtalálható az ősi képírásokban, mint a főember, főpap, uralkodó, istenség jele. Az Alsótatárlakán talált korong alakú cserép bal alsó negyedében is látható, mely korát hétezer évre becsülik. " A többivel sem kellene butítani jobban a népet, főleg nem azzal, hogy ki vett át mit és kitől. A címer aláírásánál meg a Magyar Köztársaság sem teljesen korrekt, mióta nem az a hivatalos megnevezése az országnak.