Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2009. évben: 25. 650, - és vagyona nincs. ) I/B. RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY I/BA) AKTÍV KORÚ EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYE Jogosultság feltételei: – munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában részesül, – fogyatékossági támogatásban részesül, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosítható. Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem, nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%- át, 2009. évben 25. 650. - Ft-ot, és vagyona nincs. Az ellátás összege: egyedülálló esetében: 2009. -évben 25. Aktív korúak ellátása ügyfélkapu tulajdoni lap. - Ft/hó, családok esetében egyénenként eltérő összegű. I/BB. 55. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT AKTÍV KORÚ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYES – az aktív korúak ellátására jogosult kérelmező 55. életévét betöltötte I/BC.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét. Üdvözlettel, Bitskey Botond Dr. főtitkár
Irodai ügymenet: Az Sztv.
A húsvét utáni ötvenedik napon, pünkösd ünnepén a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli és az Ő szeretetéért imádkoznak a szentmisén. A néphagyomány szerint pedig pünkösdi királyt és királynőt választanak. Az Aranykapu Óvodában ezt a népszokást elevenítették fel a gyerekek csütörtök délelőtt. Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap, így mozgóünnep, minden évben más időpontra, május tizedike és június tizenharmadika közé eshet. Pünkösdi játékok az Árnyas kertben | Aktualitások | Árnyas Óvoda | Árnyas Alapítvány Óvoda és Bölcsőde a környezetvédelemért. A pünkösdi népszokások már a 16. századra nyúlnak vissza. "Elhozta az Isten Piros Pünkösd napját" A pünkösdi néphagyományok szerint négy lány kendőt feszít az ötödik, a legszebb kislány feje fölé, így járják végig házról-házra a falut. Közben énekelnek és jókívánságokat ismételgetnek. Ezt a régi hagyományt elevenítették fel csütörtök délelőtt a szentjánosi ovisok. A gyerekek minden csoporton körbejártak, a padlót rózsaszirmokkal szórták tele és termékenységhozó mondókákat mondtak – a népszokás szerint ők is megválasztották a maguk kis pünkösdi királynőjét.
Persze a gyerekek, szokásukhoz híven, olthatatlan kíváncsisággal és érdeklődéssel fordulnak efelé az ünnep felé is. Nem könnyű téma, nem is az ovis korosztálynak való, de ezt mégsem mondhatjuk, ha kérdeznek. Ha kérdeznek, akkor válaszolni kell, mégpedig […] Posts navigation
- Király a kör közepén áll: "Válasszunk piros pünkösdi rózsát, a legszebbik királykisasszonykát! Az a leány legyen, aki kiállja a próbát, és nem neveti el magát! " - Magához hívja egyenként a lányokat és megbizseréli a tenyerüket /"nevettél… nem vagy királyné! "/ Választ egy lányt: "Nem nevettél, te vagy a királyné! " - 3 fiú bemegy a körbe és megemelik a királynét kiáltva: "Ekkorára nőjjön a kendtek kendere!! " - "Koronázó" lányok megkoronázzák őt is énekelve a Kis kece lányom kezdetű gyermekdalt. Web - Ovi: Pünkösd. "Kis kece lányom fehérbe vagyon, fehér a rózsa kezébe vagyon. Mondom, mondom fordulj ide mátkámasszony, mondom, mondom fordulj ide mátkámasszony. " - A király megsimítja a királyné arcát: "Szép ő maga, szép ruhája, szép a két orcája. " - A királyné szól: "Én gyönge morzsácska vagyok, ím látjátok, szavaim halljátok. Friss éjszaka járok. Nemes szüleimnek érdemes kertjében hajnalban születtem, nem anyától lettem, rózsafán termettem. " - A királyné énekel: "Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok, szüleim kertjében most nyílni akarok.
2016. máj 18. Először is köszönjük, hogy sokan elolvastátok induló posztunkat. Ahogyan ígértük, sok-sok élménybeszámolóval, szakmai anyaggal fogunk jelentkezni hétről hétre. Mai bejegyzésünkben arról írunk, milyen is volt a Pompás Napok pünkösdi programja Pátkán. Nem először látogattunk el a pátkai ovisokhoz, az óvónéniknek most is köszönjük a megtisztelő bizalmukat. Mielőtt belekezdünk a részletes beszámolóba, szeretnénk kiemelni, hogy a gyerekek nagyon türelmesek és kedvesek voltak, a számukra hosszú mesét érdeklődve hallgatták végig, a táncból ráadást is kértek, mert még nem voltak fáradtak. A kézműveskedésnél igazán próbára tettük a türelmüket, mert voltak olyan eszközök, amelyekre sokat kellett várni... Pünkösd óvodában, templomban - Jánossomorja Televízió. De ők türelmesen vártak, szépen csendben. Ebben rengeteg munkája van a pedagógusoknak, akik nap mint nap foglalkoznak velük, ezúton is szeretnénk kifejezni nagyrabecsülésünket. A gyerekeket népi játékra, néptáncra tanító Pápainé Csehák Andrea néptáncpedagógus régi jó ismerősünk. Foglalkozásunk táncos részeiben egyértelműen kirajzolódott, hogy a pátkai oviban a gyerekek mindennapjainak része a tánc és a játék.
Ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette. Továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak. Nálunk sem volt ez másképp. A legényeknek lóversenyen, karikadobáláson és végül még egy szkander döntőben is részt vettek. Természetesen egy királynak szüksége van egy királynére is, amely a pünkösdi királynéjárás hagyományához kapcsolódik. Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekeltek, és jókívánságokat ismételgettek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak.