Az épület reprezentatív, díszes homlokzata a szecesszió jegyeit viseli magán, leginkább a stílus magyar mesterének, Lechner Ödönnek stílusát (a Postatakarékpénztár épületével összevetve a hasonlóság szembetűnő) idézi. Az épület mára már igencsak lepusztult, hulló vakolatú homlokzata – amellett, hogy egykor hangsúlyos plasztikai díszítésével igencsak reprezentatív volt – a belső tér különféle funkcióiról is tanúskodik. Az elsőn, a múzeum emeltén és a legfelső szinten, ahol a műteremlakások találhatóak ennek megfelelően a nagy ablakok dominálnak, amelyek fénnyel árasztják el az enteriőrt. A közbelső emeleteken, ahol a bérlakások kaptak helyet a nyílások ugyan kisebbek, de annál változatosabb képet mutatnak. A hét tengelyes, széles főhomlokzat alapvetően hármas osztású, de a tetőrész 1-5-1-es hullámzó formái is érdekesebbé, gazdaggá teszik a homlokzat ritmusát. VAN – E A VILÁGON…. Az elkészült épülettel azonban nem mindenki volt elégedett, Elek Artúr műkritikus például "szörnyeteg külsejűnek" nevezte szokatlan magassága és (a mára már eltávolított) homlokzati díszeinek sokasága miatt.
De nemcsak a rendszáma változott meg néhány év elteltével, hanem a hajtásrendszere is: a Hajdú Volán akkori környezetvédelmi törekvéseinek megfelelően vegyesüzeművé alakították át. Nem ő volt az első, nem is az utolsó, hiszen akkoriban ötven–hatvan Ikarust alakított át a cég, de taxikon és teherautókon is folytak ilyen kísérletek (erről majd később részletesebben is írunk). Az átalakítás dióhéjban azt jelentette, maradt az eredeti Rába D2156 HM6U típusú szívó dízelmotor, viszont felszerelték a buszt a holland Deltec cég CNG rendszerével, így az alkalmassá vált vegyes, tehát dízel-sűrített földgáz (dual-fuel) üzemű közlekedésre. Akkor se volt gáz, ha nem volt gáz, ugyanis hagyományos dízel üzemben is képes volt közlekedni a busz. Veterán Autó és Motor - 2010/09. szám - Veterán Autó és Motor. Ma már talán megmosolyogtató, de azért figyelemre méltó, hogy vegyesüzemben már akkoriban teljesítette az Euro I-es környezetvédelmi normát, pedig az csak évekkel később lett kötelező érvényű. A környezetvédelmi szempontok mellett persze nem szabad megfeledkezni az anyagi előnyökről sem, hiszen a sűrített földgázhoz akkoriban olcsóbban hozzá tudott jutni a cég, mint a gázolajhoz, így ezeket a buszokat gazdaságilag is jobban megérte közlekedtetni.
A ház és a mozi építési munkálatai tehát párhuzamosan zajlottak, a tervek összhangban voltak egymással, így 1912. december 7-én meg is nyitott a Pesti Napló hasábjain csak a "legtökéletesebb budapesti mozi"-nak titulált intézmény. Ez a cím nem is olyan meglepő az elegáns előcsarnok mind geometrikus mintázattal, mind pedig figurális ábrázolásokkal gazdagon díszített részleteit elnézve. A nézőtér kevésbé díszes, ám az előcsarnokhoz hasonlóan a nemes anyagok használta itt sem maradhatott el. Ernstet a ház legfelső szintjén felépített két műteremlakás kialakításakor azonban nem az üzleti érdek, hanem sokkal inkább a művészetpártolás motiválta. Kezdetben két festőbarátja, a Szolnoki művésztelepről ismert Fényes Adolf és Zádor István lakott bennük, de a későbbiekben Iványi Grünwald Béla, Boldizsár István és Kádár János Miklós festőművész is a ház ötödik emeletén alkotott és élt. Az első világháború alatt a múzeumot a Felvidékre telepítették (a művek egy része sosem került vissza tulajdonosához), a kiürített termek pedig hadikórházként funkcionáltak.
Ennek eredményeként a császár egy igazi multikulti védősereg élén találta magát, a bizánciak mellett ott álltak a várfalakon a genovaiak, a velenceiek (akik nyilván nem hagyták otthon a hajóikat sem), és még megannyi náció. Azonban a lakosság nem igazán támogatta Konstantint, aki a város érdekében kiegyezett a pápával, és meghirdette az egyházegyesítést, amiért finoman szólva sem rajongtak az ortodox hitet követő lakók. Ennek eredményeként a Hagia Szophia egészen a legutolsó pillanatig üresen állt, csak a végpusztulás óráiban kerestek ott menedéket a Konstantinápolyban élők, azonban hiába, sorsuk a rabszolgaság lett, szinte a teljes lakosságot, 50 000 (! ) embert verték rabláncra a törökök a város eleste után. A velencei gályákon néhány száz túlélő kijutott a városból, ahogyan néhány gazdag fogoly is ki tudta váltani magát, de a törökök nem ismertek irgalmat, maga Mehmed is annyira elborzadt attól, amit az emberei műveltek, hogy az eredetileg engedélyezett három napos szabad rablást (a korban ez volt a standard eljárás) egy nap után felfüggesztette.
Polisztirol, hungarocell szigetelésbe rögzítő dübel! 3 termék található. A sorrend alapja: Relevancia Név, A-tól Z-ig Név, Z-től A-ig Ár, alacsonytól a magasig Ár, magastól az alacsonyig 1-3 / 3 elem mutatása Aktív szűrők 50 mm Polisztirol dübel Ár 50, 00 Ft Előnézet 90mm Polisztirol dübel 8mm... 85, 00 Ft 90mm Polisztirol dübel... 69, 00 Ft Vissza a tetejére
3 termék található. sorrend: Best sellers Relevancia Név, A-tól Z-ig Név, Z-től A-ig Ár, alacsonytól a magasig Ár, magastól az alacsonyig 1-3 / 3 db mutatása Aktív szűrők Polisztirol dübel POLISZTIROL DÜBEL 48…. Csavarmenetes poliszt. dübel min. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. 5cm-es, csavar: 4, 5 mm (50db/doboz) TORX30 Quick view Ár 71, 67 Ft (bruttó) POLISZTIROL DÜBEL 90/ 8…. 10cm-es, csavar: 8 mm (25db/dob. ) 119, 44 Ft POLISZTIROL DÜBEL 90…. 10cm-es, csavar: 4, 5 mm (25db/dob. ) TORX30 100, 86 Ft Vissza a tetejére
Polisztirol dübel min. 5cm-es szigeteléshez/4. 5mm Cikkszám: 0008639 Kosárfunkció bejelentkezés után érhető el
Gipszkarton, gipszrost vagy cementkötésű faforgácslapok fa lécvázhoz való rögzítéséhez alkalmazható csavar. Méret és kiszerelés: Ø3, 5 mm × 55 mm (500 db/doboz) Anyaga: Korrózióálló, foszfátbevonattal ellátott fém csavar Felhasználási terület: gipszkarton, gipszrost vagy cementkötésű faforgácslapok fa lécvázhoz való rögzítéséhez. Rögzítési távolság függőleges felületen max. SZIGETELÉS RÖGZÍTŐ TÁRCSA MŰA. 55MM +KUPAK - Tipli, dübel. 25 cm, ferde és vízszintes felületen max. 17 cm, rögzítési mélysége min. 20 mm.